A KözlekedésVilág 2017. évi III. száma letölthető pdf formátumban e linkre kattintva!
A tartalomból:
Dinamikus fejlődési korszakát éli a magyar közlekedés
Homolya Róbert, az NFM közlekedéspolitikáért felelős államtitkára
Jelenleg a „beüzemelés” időszaka zajlik, de a minisztériumi struktúra átalakítása remélhetően beváltja a hozzá fűzött reményeket, és hatékonyabbá teszi a szaktárca működését – nyilatkozta a KözlekedésVilágnak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára. Homolya Róbert az elkövetkező évek legfontosabb közlekedésfejlesztési irányairól is beszélt lapunknak, szerencsésnek nevezve az ágazatot, hiszen „2022-ig pontosan látjuk, hogy milyen beruházások fognak befejeződni”.
Irinyi Terv – kötöttpályás járműgyártási stratégia
Tuzson Bence, a kötöttpályás járműgyártásért felelős miniszteri biztos
Az Irinyi Tervet Magyarország újraiparosításának előmozdítása érdekében fogadta el a kormány, megjelölve a hosszú távon fejlődőképes ágazatokat. Ilyen a kötöttpályás járműgyártás, amit ideje feléleszteni, hogy ne csak múltja, de jövője is legyen, mondta előadásában Tuzson Bence, a kötöttpályás járműgyártásért felelős miniszteri biztos.
Járművek karbantartási és egyéb kihívásai a kötöttpályás elővárosi közlekedés fejlesztésében
Pál László, a MÁV-HÉV Zrt. vezérigazgatója
A MÁV-HÉV Zrt. idén február 23-a óta a MÁV leányvállalata, melynek menedzsmentje folyamatosan azon dolgozik, hogy a MÁV csoportba történő integráció minél zökkenőmentesebb és eredményesebb legyen.
Vasútvállalatok módosító javaslatai a 24/2016-os „karbantartós” NFM rendelethez
Csépke András, a MÁV-START Zrt. vezérigazgatója
2016. augusztus 2-án lépett hatályba a 24/2016. (VII. 18.) NFM rendelet a vasúti járművek karbantartását, javítását és időszakos vizsgálatát végző műhelyekről. A „műhelyrendeletet” a vasúti szakma egy emberként megdöbbenéssel fogadta részben annak tartalma, részben az előírások bevezetésére adott szűk határidő miatt.
A MÁV-START Zrt. járműfejlesztési stratégiája
Schwartz István, a MÁV-START Zrt. általános vezérigazgató-helyettese
A vasúttársaság járműfejlesztéseinek fókuszában minden esetben a szolgáltatási színvonal folyamatos javítása áll. A 2011-ben megfogalmazott stratégiai elképzelésnek megfelelően az IC+ járműcsalád sorozatgyártása megkezdhető, a társaság a fejlesztésekhez szükséges kompetenciákkal rendelkezik. A megszerzett tapasztalatok forrás rendelkezésre állása esetén lehetőséget biztosítanak további jármű-modernizációkhoz: IC+ kocsikhoz vezérlőkocsik fejlesztésére és gyártására vagy beszerzésére, illetve részben alacsony padlós regionális dízel motorkocsik fejlesztésére.
A városi közlekedés aktuális kérdései, megoldandó feladatai
Bolla Tibor, a BKV Zrt. elnök-vezérigazgatója
A BKV több mint 1,3 milliárd utast szállított 2016-ban, ebből 900 milliót a kötöttpályás ágazatok, melyek a férőhelykilométer-teljesítmények kétharmadát, illetve a társaság 2134 darabos járműállományának több mint a felét adják.
Negyedével kevesebb új villamos motorvonat jöhet
Hangsúlyeltolódás az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programban
Az európai uniós közlekedési célú pénzforrások legnagyobb részének elköltése az IKOP-lista alapján történik, emellett az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) források állnak még rendelkezésre. Az IKOP-pénzekről nemzeti hatáskörben dönthetnek, melyet jóvá kell hagyatni Brüsszellel, míg a CEF-támogatásokra célirányosan pályázni kell Brüsszelnél. Az IKOP-ban jelennek meg tehát a nemzeti közlekedési stratégiai prioritások, így különösen érdekes annak évenkénti felülvizsgálata. Ebben idén az új célok mellett az is tükröződik, hogy számos esetben a már elnyert beruházások a tervezettnél drágábbak lettek, így – „zárt kassza lévén” – ezt egyes projektek műszaki tartalmának csökkentésével, illetve teljes elhagyásával kellett kompenzálni. Összeállításunkban nyomon követjük a változásokat.
Versenyhelyzet-elemzés: Budapest–Prága
Sorozatunkat folytatva most a Prága és Budapest közötti közösségi közlekedési kapcsolatokat vizsgáljuk. Akár üzleti, akár szabadidős utazásról beszélünk, többféle utazási mód, több szolgáltató közül is tudunk választani a cseh főváros felé, ahová egy finom sörre, egy andalgós belvárosi sétára mindig érdemes elugrani.
A dízelmotorok végjátéka
Idén tavasszal is megtartották Genfben a gépjárműgyártók éves seregszemléjét. A korábbi évek trendjének megfelelően egyre inkább előtérbe kerülnek az alternatív hajtású járművek, az elektromos gépkocsik pedig egyre elérhetőbbé válnak. A korszerű turbós benzinmotorok még népszerűek, de a dízelmotorok fejlesztéséről és jövőjéről hallgatnak a gyártók.
Jubileumi Busexpo Zsámbékon
Immár ötödik alkalommal rendezte meg a NiT Hungary a hazai személyszállítási szakma találkozóját április 26-án. A rendezvénynek most is a zsámbéki Drivingcamp adott otthont, emellett, kísérőrendezvényként megtartották a XXIII. Országos Személyszállítási Szakmai Konferenciát is.
A magyarországi buszgyártás perspektívái
Pomázi Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára
A következő időszak meghatározó kitörési pontja lehet Magyarország számára, hogy a kormány által elfogadott, az újraiparosítással érintett legfontosabb ágazatokat tartalmazó Irinyi Terv a hazai buszgyártás megerősítését kiemelt jelentőségű iparstratégiai területként kezeli, jelentette ki Pomázi Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparstratégiáért és gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkára a jubileumi Busexpón tartott előadásában.
Százéves Szibéria ütőere, a Transzszibériai vasút
Műszaki csoda, az emberiség egy nagy alkotása, egy földrész meghódítása és számos ember halála – tények a világ leghosszabb egybefüggő vasútvonalával kapcsolatban, amely ma is nagyon fontos gazdasági ütőér a sokszor kietlennek tűnő Szibériában, de egyre kedveltebb turisztikai célpont is.
Étkezés a fedélzeten
Egyre többet és egyre messzebb utazunk a nagyvilágban, de mintha a közlekedési eszközökön elérhető étel- és italkínálat nem fejlődne az igényekkel párhuzamosan. A kiszámítható és minőségi étkezésre viszont van igény, jó példákat is találhatunk.
Európai uniós források a hajózás fejlesztésére
Horváth Beatrix, az NFM CEF Főosztály főosztályvezetője
A 2014–2020-as uniós pénzügyi ciklusban is komoly szerepet kapnak az EU-források a vízi közlekedés fejlesztésében. Ennek egyik része a KÖZOP folytatásaként az IKOP, melyben a 2. prioritás, a Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi elérhetőség javítása tartalmaz belvízi fejlesztési lehetőségeket, egyedi célkitűzésként megfogalmazva a dunai hajózás biztonságának javítását és a TEN-T vízi útvonalakon kikötők fejlesztését, mondta bevezető előadásában a kiadónk által szervezett HajózásVilág konferencián a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetője.
A Duna Régió Stratégia
Gombás Károly, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője
Az EU makroregionális stratégiái viszonylag új keletűek, 2009-ben indult a Balti Stratégia, 2011-ben, a magyar EU-elnökség alatt a Duna Stratégia, 2014-ben az Adriai- és Jón-tengeri Stratégia, 2015-ben pedig az Alpok Stratégia, hangoztatta előadásában a Duna Régió Stratégia (DRS) környezeti kockázatok kezelése prioritási terület magyar koordinátora, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztályának vezetője.
A hajózás hatósági ügyei az NFM keretei között
Bellyei Csaba, az NFM Hajózási Hatósági Főosztály főosztályvezetője
Magyarországon a hajózási hatósági feladatoknak több gazdája is volt az elmúlt évtizedekben. 1983-ig a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Hajózási Főosztálya foglalkozott ezekkel az ügyekkel, 2006 végéig a Közlekedési Főfelügyelet, illetve a megyei közlekedési felügyeletek hatáskörébe tartoztak, majd tavaly december 31-ig a Nemzeti Közlekedési Hatóság keretein belül működő szervezeti egység 35 főállású alkalmazottja végezte ezeket a feladatokat.
Vasútüzem a kikötőkben
Kolluti Roland, az ÁTI DEPO Zrt. bajai depójának igazgatója a telephelyi szabályozások viszontagságairól ejtett szót előadásában.
Finanszírozás és pályázati tanácsadás
Kiss Zalán, az MKB Bank Zrt. főosztályvezetője és Feiszthammel Viktor, az MKB Consulting tanácsadója a fejlesztések pénzügyi lehetőségeit tekintette át.
A Magyar Hajózási Országos Szövetség érdekvédelmi munkája
Major Ernő, a MAHOSZ projektmenedzsere
A Magyar Hajózási Országos Szövetség (MAHOSZ) 2004-ben alakult szakmai civil szervezetként, azóta képviseli a tagság érdekeit. Szükség esetén szervezési, koordinációs feladatokat is ellát a szövetség, így például a hajózás korlátozásával kapcsolatos ügyekben, vagy a hajózási vállalkozások stratégiai érdekeinek megjelenítésével a hatóságok, önkormányzatok döntési folyamataiban.
Kikötői üzemvezető-képzés a Dunaújvárosi Egyetemen
Sófalvi István, az Ecotech Nonprofit Zrt. felnőttképzési igazgatója
A Dunaújvárosi Egyetem az iskolarendszerű felsőoktatási rendszerben műszaki, társadalomtudományi és informatikai területen képez szakembereket. Az intézmény néhány éve százszázalékos tulajdoni hányaddal alapította meg az Ecotech Zrt.-t, amely műszaki szolgáltatásokat nyújt az egyetemen rendelkezésre álló labortechnológiai és egyéb infrastrukturális bázisra építve, illetve felnőttképzéssel és a hozzátartozó online tananyag fejlesztéssel foglalkozik.
A Danube Ports Network (DAPhNE) projekt
Capt. Szalma Béla, a Magyar Dunai Kikötők Szövetségének elnöke
A transznacionális európai uniós projekt csaknem 3 millió euróval gazdálkodik, amelyből a Magyar Dunai Kikötők Szövetsége (MDKSZ) részfeladatokat végez, derült ki Capt. Szalma Béla elnök előadásából. A szervezet egyedüli magyar partnerként képviseli a hazai érintetteket, és egyben vezeti a projekt kommunikációs munkacsomagját, ami komoly fegyverténynek számít.
Érdekességek a nyári menetrendben
A nyári menetrendben folytatódik a Budapest Airport forgalmi bővülése, amelyet az új járatok és a nyári vizes VB látogatottsága is erőteljesen befolyásol majd. Az idén 39 légitársaság új és újrainduló útvonalából lehet választani a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.
Új repülők a levegőben, gazdaságos típusok a flottában
Izgalmas első repüléseket láthatunk tavasszal a repülőgépgyártóknál. A gazdaságos repülők a tesztelés befejezése után válhatnak a mindennapok részévé.
Kulcsszó a gazdaságos hajtómű
Több új repülőgépet adtak át a gyártók 2016-ban, mint a korábbi években, de a begyűjtött megrendelések száma visszafogott volt. Az óriás repülőgépek piaca telítődött. Mindeközben a kerozinár nem nőtt drasztikusan, mégis mindenki a gazdaságos hajtóműveket keresi. Cikkünkben röviden áttekintjük a kereskedelmi repülőgépek piacát.