A vasúti szektorban nagyon jelentős az állami szerepvállalás, jó példa erre a vasúti egyeskocsi-fuvarozás támogatása; idén 6,4 milliárd forintra számíthatnak az érintett piaci szereplők. De az EU-s szabályozások változásai is jelentősen hatnak a vasúti árufuvarozásra, ezekről beszélt Rácz Gábor, az Építési és Közlekedési Minisztérium Vasút Szabályozási Osztályának osztályvezetője a NavigátorVilág – Vasúti fuvarozás konferencián.
Jogszabályalkotás szempontjából a jelenlegi nem egy intenzív időszak, ettől függetlenül az Építési és Közlekedési Minisztérium dolgozik például az egyes közlekedési törvények módosításán, ami az árufuvarozó cégeket kevésbé érinti. Szintén napirenden van a vontatási villamos energia közös mérésének megteremtésével kapcsolatos együttműködés az Energiaügyi Minisztériummal, a HUNGRAIL közreműködésével, ahol számos izgalmas jogi és műszaki kérdés vetődik fel. Örökzöld téma a képzés és a képzési rendelet, amelyet tavaly egy rendkívül komoly szakmai együttműködés keretében felülvizsgáltak, rámutatva a leggyorsabban orvosolandó problémákra és kidolgozva a megoldási javaslatokat. A módosítások már egyeztetésen vannak, hamarosan hatályba is léphetnek.
Az európai színtérre kilépve Rácz Gábor rámutatott: a TEN-T folyosók felülvizsgálatáról szóló uniós rendeletet várhatóan ez év közepén hirdetik ki, és olyan kulcsszavakkal operál, mint fenntarthatóság, környezetvédelem, hatékonyság, biztonság, ellenállóképesség (reziliencia). A jogszabályban most jelenik meg először az ETC (European Transport Corridors) fogalma, összesen 9 közlekedési folyosót nevesítve. A rendelet alapelvként fogalmazza meg a 740 méteres vonatok közlekedtetését a korridorokon, lehetőség szerint 100 km/h sebességgel, továbbá hogy 2050-re a teljes európai hálózatra ki kell terjeszteni az ERTMS rendszert.
Dolgoznak Brüsszelben a kombinált fuvarozási irányelv módosításán is. Az Európai Bizottság (EB) javaslata szerint a korábbi kilométer-alapú elkülönítés helyett az externális költségek (levegőszennyezés, zajártalom, forgalmi dugók, balesetek stb.) alapján kellene meghatározni a közút és a vasút részarányát úgy, hogy legalább 40 százalékos legyen a teljes kombinált fuvarfeladatra vetített külsőköltség-megtakarítás. Érdekesség, hogy Németország, Franciaország, Ausztria és Hollandia szerint továbbra is meg kellene tartani a távolságalapú megközelítést. Bevezetés előtt áll az eFTI- (Electronic Freight Transport Information) platform, amelynek használatát a kombinált fuvarozásra is ki akarják terjeszteni. A módosított irányelv lehetővé tenné a tagországok kormányainak, hogy állami eszközökkel támogassák e szállítási mód térhódítását, ugyanakkor uniós források igénybevételéről nem szól a jogszabály.
A vasúthálózat kihasználtságának optimalizálása és ezáltal a szolgáltatások minőségének javítása céljából Brüsszel módosítaná a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról szóló rendeletet, amelynek részeként hatályon kívül helyezné az RFC-rendeletet. A módosított jogszabály nemzeti hatásköröket emelne EU-szintre, növelné a tagállami adminisztrációs terheket, illetve új uniós szervezeteket hozna létre, jelenleg teljesen ismeretlen hatáskörrel – ezeket a módosításokat több tagállam, köztük Magyarország is ellenzi.
A vasúti fuvarozás első számú konkurenciái a kamionok, Rácz Gábor ezért a közúti járművek megengedett legnagyobb össztömegéről és méretéről szóló jogszabály („Weights & Dimensions”) módosításáról is szót ejtett. Az EB célja felszámolni a kibocsátásmentes technológiák és energiatakarékos eszközök elterjedését gátló akadályokat, erőteljesebb ösztönzőket biztosítani a nehézgépjármű-iparágban, könnyíteni az intermodális műveleteket és pontosítani azokat a szabályokat, amelyek a hosszabb és/vagy nehezebb járművek határokon átnyúló műveletekben való használatára vonatkoznak.
Csakhogy ennek milyen eszközei vannak? A nem alternatív meghajtású járművek és járműszerelvények esetében 40 helyett 44 tonnás maximális súlyterhelést engednének, 20,75 méter hosszúságot, illetve előre 0,5 méter, hátra pedig 1,5 méter túlnyúlást. „Janus-arcú ebből a szempontból az EB, mert miközben a közúti forgalmak vasútra tereléséről beszél, benyújt egy ilyen, a közúti fuvarozást a vasúti áruszállítással szemben további előnyökben részesítő javaslatot” – fogalmazott az előadó, és sorolta a hazai aggályokat a gyorsforgalmi és főutak jelentős többletterhelésétől kezdve a konvojban közlekedő nehéz tehergépjárművek burkolatra gyakorolt súlyosabb hatásán keresztül a növekvő közlekedésbiztonsági kockázatokig.
Előkészületben van az ún. Általános Csoportmentességi Rendelet (Transport Block Exemption Regulation). A cél, hogy a tagállamok nemzeti hatáskörben, előzetes bizottsági bejelentés és jóváhagyás nélkül támogathassák a vasúti, belvízi és multimodális szállításokat. Ez a jogszabály szintén a tagországok költségvetési forrásaira épít, ami rövid és középtávon nem túl optimális.
Rácz Gábor szerint a fenti EU-s jogszabályok legkorábban 2026–2027-ben léphetnek hatályba.
