Európai uniós támogatásból épülhet át a Százhalombatta és Pusztaszabolcs közötti vasútvonal, amelyen jelentős az elővárosi és a távolsági forgalom. A megújuló állomásokon új parkolók is létesülnek.
Mindenképpen újdonság lesz a vasúti beruházások között, hogy a tervek szerint zöldmezős beruházásként új nyomvonal épül Százhalombatta és Pusztaszabolcs között egy szakaszon, jelentősen felgyorsítva a közlekedést. Újdonság lesz az is, hogy Érd és Érd- alsó állomások között közvetlen összeköttetés létesül. A Százhalombatta és Pusztaszabolcs közötti, mintegy 28 kilométer hosszú vonal modernizációját az EU támogatja az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) részeként. Magyarország sikeresen pályázott a CEF-nél, így az unió összességében 98 milliárd forintos beruházást hagyott jóvá, de a végleges ár a közbeszerzési pályázaton derül ki. Mint azt érdeklődésünkre a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. illetékese közölte, az átépítés előkészítése a befejező szakaszához érkezett, jelenleg a tenderdokumentáció összeállítása zajlik. Az ajánlati felhívás idén a második negyedévben jelenhet meg, és eredményes közbeszerzési eljárás esetén a kivitelezési munkák várhatóan jövő tavasszal kezdődnek, és 2021-ben lesz átadható a felújított vonal, amelyen óránként 160 kilométeres sebességgel közlekedhetnek majd a vonatok.
Az új nyomvonal Százhalombatta és Ercsi között épül meg mintegy tíz kilométeren. Ercsihez hasonlóan, Százhalombattán is épült volna elkerülő vágány, ám a tervek módosultak. Az eredeti tervek szerint Százhalombatta budapesti végpontján kezdődött volna az új nyomvonal, így viszont az elkerülő vonatok is betérnek az állomásra, bár az átmenő vágányokon ott is százhúsz kilométeres sebességgel haladhatnak. Az új nyomvonalon viszont százhatvannal lehet közlekedni majd, csakúgy, mint Ercsi és Pusztaszabolcs között, ahol lesznek korrekciók, az emelt sebesség miatt a legkisebb alkalmazott ívsugár 1700 méteres lesz.
A beruházás révén átépül Százhalombatta, Iváncsa és Pusztaszabolcs állomás. Ezekben a megállókban 55 centiméter magas peronok épülnek, tetővel, külön szintű megközelítéssel. Az állomási épületeket állapotuktól és funkciójuktól függően részben felújítják, átépítik vagy lebontják. A NIF közölte: mivel ezen a szakaszon jelentős az elővárosi forgalom, Százhalombattán 61 P + R (autóparkoló) és 40 B + R (kerékpárparkoló), Iváncsán 127 P + R és 56 B + R, Pusztaszabolcson 77 P + R és 120 B + R épül.
A vonalon 225 kilonewton lesz az engedélyezett tengelyterhelés, ami a nemzetközi áruszállítás miatt lényeges. Érd és Érd alsó állomás között összekötő vágány épül, ami a 30-as (székesfehérvári) és a pusztaszabolcsi vonal keresztezését teszi lehetővé a MÁV Zrt. részére, s ez jelenleg csak bonyolult, időigényes formában lehetséges. Az 1,3 kilométer hosszú összekötő vágány régóta igényelt keresztezési pont a MÁV részéről, ami jelentősen csökkenti a két vonal átjárási nehézségeit. Ezen kívül a felsővezeték-rendszer teljes hosszban átépül, új elektronikus biztosítóberendezés és az átjárhatóságot adó új vonatbefolyásoló (ETCS2) rendszer létesül. A Budapest és Pusztaszabolcs közötti vonal felújítását követően tizenöt perccel csökkenhet a menetidő. Ez nemcsak az elővárosi, hanem a távolsági forgalom esetében is előnyös.
A vasútvonalakon alkalmazható legnagyobb sebességet az ívviszonyok is befolyásolják, így a pályák vízszintes geometriáját hazai és nemzetközi előírások szabályozzák. Így például az óránként 160 kilométeres sebességre alkalmas vonalakon 1700 méter lehet a legkisebb ívsugár. A szerelvények azokon a pályákon, ahol a legkisebb ívsugár ötszáz méter, legfeljebb százzal haladhatnak, ahol pedig nyolcszáz, ott százhússzal. A pusztaszabolcsi vonalon nyolcvan, illetve 120 kilométeres sebességre alkalmas, úgynevezett nagysugarú kitérők is lesznek. Így például az egyvágányú pályán a Pécs felől érkező intercity vonatok a jelenlegi negyven helyett százhússzal térhetnek majd át a bal vágányra, és közlekedhetnek tovább Budapest felé.
Magyar Hírlap
