Míg itthon korábban 30 forint körül volt a vontatási villamos energia egységára kWh-ként, addig ez 2022 szeptemberére éves átlagban már 141 forint volt, és az októberi ár még magasabb lett. Egy hirtelen ugrás következett be, amit le kell kezelni a teljes nemzetgazdaságban, ám nagyon sok piaci szereplő ezt nem volt képes megtenni a mai napig. Mire inspirálja a vasúti piacot az energiaár változása? Erre a kérdésre kereste a választ a Szállítmányozás 2022 konferencián Feldmann Márton, a HUNGRAIL Energia Bizottságának elnöke.
Egy sokkhatás vagy valamiféle előrelátható folyamat volt az, ami a mai energiaárakhoz vezetett? Bizonyos tendenciák már korábban láthatók voltak. A szilárd és folyékony fosszilis tüzelőanyagok (például a szén és az olaj) és a nukleáris energia felhasználása például már csökkent a villamosenergia-előállítási források között. Optimistán mondhatjuk azt is, hogy nagyon komoly energiahatékonysági beruházások történtek, így az áramfelhasználás csökkent. A villamosenergia-árak hosszú távú görbéjén azonban már 2021-ben láthatóak voltak olyan jelek, hogy valami változik.
Az áramfelhasználásra ható egyik komoly új hatás az elektromobilitás bővülése. Erre komoly célkitűzéseket fogalmazott meg az EU is. Ha a ma közlekedő járművek mindegyikét lecserélnénk elektromos hajtásúra, az a teljes villamosenergia-hálózat 25 százalékos kapacitásbővítését indokolná. Mi ez, ha nem a villamos energia árának felhajtóereje? Egy másik ilyen hatás a green deal, ami azt célozza, hogy a hozzáállásunk legyen nagyon környezetbarát és érjünk el kibocsátáscsökkentést. Ehhez azonban többnyire drágább termelőeszközök kellenek, mint amiket kiváltanak – tehát nő az áram egységára is.
A sok-sok zöldítésre vágyó csoportokon belül vannak azok, akik Németországban sikeresen lobbiztak a nukleáris energia ellen. Ezzel jelentős kapacitások estek ki gyakorlatilag pótlás nélkül. Pedig ez az az erőműtípus, ami a legalacsonyabb áron képes folyamatosan sok energiát adni. Minden más megoldás sokkal drágább lesz, és kompromisszumokkal terhes. Rengeteg olyan külső tényező merült fel tehát az elmúlt években, ami miatt a jelentősebb és stabilabb zsinórterhelést biztosító erőművi kapacitások helyett időjárásfüggő termelői kapacitások kerültek be újonnan a rendszerbe. Ezek a tényezők szükségszerűen vezettek el oda, hogy az energiaárak emelkedni kezdtek.
Az Európai Unió áramtermeléséből ma alig 36 százalékkal részesednek a fosszilis energiahordozók. Az ebben a szegmensben bekövetkező ármozgás az egész villamosenergia-piacot képes volt magával rántani. Miért? Mert ez a piac is liberalizált, így sokszereplős: nemcsak termelők és kereskedők, hanem sajnos kockázati tőkepiaci szereplők is részt vesznek benne. Ez utóbbiak voltak képesek arra, hogy ezt a piacot drasztikusan belengessék. Így lett augusztusban 1000 euró/MWh feletti ára annak a terméknek, ami a korábbi években stabilan 40–50 euróba került. Nagyon sok konzultációt lefolytatva azt látjuk, hogy hosszabb távon sem lesz már az a kényelmes helyzet, mint ami a válság előtt volt. Nagyjából arra kell berendezkedni, hogy a korábbi árszintek legalább kétszeresén fognak majd stabilizálódni a villamosenergia-árak.
Azzal, hogy a korábbi árszint hétszeresét kell jelenleg fizetni az áramért, felértékelődtek az energia-megtakarítást célzó projektek. Például egy 120 km/h sebességgel járható pályán lévő 50 km/h lassújel éves szinten több száz millió forintos felesleges energiafelhasználást okoz az ott közlekedő személyszállító vonatoknak, miközben ennek töredékéből rendbe tehető lenne a pálya. A Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszán villamos fűtéssel 250–260 váltót tesznek alkalmassá téli közlekedésre, amit bekapcsolni mai áron naponta 3,5 millió forintba kerül majd.
Rövid távon az energiaárak várható mértéke a leginkább érdekes, hiszen ez befolyásolja leginkább a működést. A HUNGRAIL tagvállalatai 2023-ra vonatkozóan azt a javaslatot fogalmazták meg, hogy a MÁV és a GYSEV a havonta változó egységáras elszámolás helyett – a stabilitás érdekében – negyedéves árakat hirdessen meg. A GYSEV már le is szerződött ilyen módon, így 185 forint/kWh lesz náluk az áram ára erre az időszakra. A MÁV-nál euróalapú elszámolás lesz, az árfolyamkockázatot a vasútvállalatok fogják viselni. Ezen túlmenően is egy hosszú és egy rövid távú energiatermék-mixből állítják össze a havi energiamennyiséget, és így próbálnak negyedéves távlatba előretekinteni. Ezzel a módszerrel a 180–190 forintos ár lesz elérhető a következő év I. negyedévére.
