Sosem egyszerű a vasúti fuvarozók élete, de mostanában nemzetközi léptékben is jól láthatóan rájuk jár a rúd. A tervezett vágányzárak „sokkját” is nehezen kezeli a rendszer, de újabban egyre gyakrabban vannak rendkívüli lezárások természeti katasztrófák, árvizek, földcsuszamlások, sziklaomlások miatt akár hetekig, hónapokig, akár kulcsfontosságú árufuvarozási tengelyeken is. Ilyenkor sem mindig lehetetlenül el teljesen az árufuvarozás, de a kerülő útvonalakon való közlekedés többleterőforrásokat igényel a vasútvállalatoktól és magasabb fuvardíj megfizetését a megbízóktól. Még ilyen körülmények között is sikerülhet azonban új fuvarokat vasútra csábítani.
– Milyen az RTB CARGO Csoport üzleti éve?
Wolfgang Pötter (W. P.): – Az idei évet a kereslet jelentős ingadozása jellemzi minden termékcsoportban. Az RTB CARGO Csoport szilárd saját tőkealapja továbbra is lehetővé teszi, hogy ezeket a hatásokat nagyobb megszorítások nélkül kezeljük. Várjuk a helyzet jobbra fordulását.
– Hogyan érinti a vasúti fuvarozást a számos vágányzár és árvíz?
Thilo Beuven (Th. B.): – Az Ausztriát megbénító vihart követő áradások miatt két héten át jelentős fennakadásokat tapasztaltunk szinte valamennyi Magyarországra irányuló és onnan érkező tehervonatunk közlekedésében. Ezen belül az első napokban gyakorlatilag alig volt lehetőség a vonatközlekedésre, mivel nem volt terv egy ilyen mértékű természeti katasztrófa hatásainak orvoslására. A helyzet azóta lassan javul, de sajnos még október közepén sem minden esetben kaptunk lehetőséget további tehervonatok közlekedésére.
– Hogyan garantálható a szolgáltatási színvonal ennyi negatív külső körülmény mellett?
Th. B.: – Az első naptól kezdve az volt a célunk, hogy a lehető legtöbb vonatot le tudjuk közlekedtetni. Az erőforrásaink koncentrálásával, nagyon intenzív egyeztetéseket követően számos megoldást dolgoztunk ki gyorsan az ügyfeleink számára, amelyeket velük egyeztetve meg is tudtunk valósítani. Végül hosszabb kerülő útvonalon, az emelkedők miatt vonatonként ugyan 2 mozdony alkalmazásával, de néhány nap után újra biztosítani tudtuk a vasúti szolgáltatásaink nagy részét Ausztrián keresztül. Ez az időszak sok energiát követelt az egész csapatunktól, és jelentős többletköltségekkel is járt. Így nagy volt az örömünk, amikor az erőfeszítéseinkhez több ügyfelünktől is komoly bátorítást kaptunk, annak ellenére, hogy ők maguk is jelentős működési kihívásokkal szembesültek a helyzet kapcsán.
– Mit gondolnak a német kormány jelenlegi vasúti politikájáról?
W. P.: – A német közlekedéspolitika egy érzelmi hullámvasút azok számára, akik hisznek a fenntartható (zöld) logisztikában. Nagy pozitívum, hogy a politikusok felismerték: a vasúti rendszerbe az eddiginél sokkal többet kell befektetni, és a jövőben ezt meg is teszik. Ezzel párhuzamosan azonban nagyon aggódunk az ezzel járó mellékhatások miatt, mint például az építkezésekhez kapcsolódó, eddig sosem látott mértékű vágányzárak és kapacitáskorlátozások, valamint a pályahasználati díjak emelkedésének veszélye. Ami számunkra és ügyfeleink számára a legfontosabb volna, az a kiszámíthatóság és a megbízhatóság. Sajnos ezek még mindig teljesen hiányoznak, ami végső soron a vasúti rendszerbe vetett bizalmat rendíti meg.
– Hogyan kezeli az RTB Cargo a munkaerőhiányt?
Th. B.: – Az elmúlt években minden országban, ahol jelen vagyunk, jelentősen bővíteni tudtuk a csapatunkat, így a szervezetünk ellenállóbbá vált a működési kihívásokkal és az ebből eredő termelékenységcsökkenéssel szemben. Összességében jelenleg a legtöbb országban és munkakörben – beleértve a mozdonyvezetőket is – kielégítő a személyzeti ellátottságunk. Ennek ellenére minden szinten folyamatosan keressük az új tehetséges kollégákat, és tovább fokozzuk az alap- és továbbképzési tevékenységünket.
– Hány országot szolgálnak ki jelenleg, és mekkora erőforrással?
T.B.: – Jelenleg 5 európai országban vagyunk jelen: Ausztriában, Németországban, Belgiumban és Hollandiában, valamint Magyarországon. Pillanatnyilag 65 mozdonnyal rendelkezünk, amelyek közül szinte mindegyik nemzetközi forgalomban is használható, korszerű, vonali villanymozdony, és csaknem 300 mozdonyvezetőt foglalkoztatunk.
– Milyen növekedési potenciált látnak a vasúti piacon rövid, közép- és hosszú távon?
W. P.: – Rövid és középtávon sajnos nem látunk túl nagy növekedési potenciált, mert a vasúti rendszer rugalmas igénybevételét szabályozási, műszaki és objektív körülmények egyaránt nehezítik. Így inkább csak a vasúti fuvarpiacon belüli elmozdulásokkal számolunk. A jelenlegi működési környezetünk egyáltalán nem kedvező, miközben egy olyan rendszer fejlődéséről van szó, amely azt a naponta hangoztatott vágyat hivatott kiszolgálni, hogy az árufuvarozás egy jelentős részét a közútról odatereljék. Noha az átterelés műszaki értelemben lehetséges volna, a potenciál erre egyre csökken azáltal, hogy a piaci szereplők a bizonytalan működési környezetben visszafogják a beruházásaikat, fejlesztéseiket, és szélsőséges esetben akár el is hagyják a piacot. Hosszú távon azonban mindenképp nagy növekedési potenciált látunk a vasúti fuvarozásban, de ehhez szükséges lenne a műszaki és üzemeltetési előírások, szabványok további jelentős harmonizációja, valamint a vasúti infrastruktúra állapotának stabilizálása és bővítése a szükséges helyeken. A közvélemény szemében is javulnia kell az iparág megítélésének, hogy a vasúti árufuvarozás rugalmas, hatékony és erős alternatívája a jövő logisztikájának.
– Mennyire stabil és versenyképes jelenleg a vasúti árufuvarozás díja Európában?
W. P.: – A vasúti árufuvarozási tarifák általánosságban a gazdaság egészéhez hasonló ingadozásoknak vannak kitéve. Az üzemeltetési keretfeltételek változása azonban az árakban is tükröződik. A versenyképesség nagymértékben függ a külső hatásoktól, például az infrastruktúra-használat költségének mértékétől (ami alapvetően kormányzati döntés) vagy az energiaáraktól. Mindaddig, amíg a vasúti fuvarozó vállalatoknál az energiaköltség és a pályahasználati díjak vonatkozásában jelentős éven belüli vagy évek közötti ingadozások tapasztalhatók, az ügyfelek olyan szállítási módokat fognak előnyben részesíteni, amelyek árstabilitása lényegesen jobb. Egy vasúti forgalom elindítása jelentős szervezést és elköteleződést igényel a megbízóktól, amit bizonytalan körülmények között nem vállalnak.
– Hogyan lehetne új forgalmat vonzani a vasútra? Mennyire sikeres az RTB Cargo ebben?
Th. B.: – Ez a következő évek nagy feladata lesz. Teljesen meg vagyunk győződve a vasúti rendszer előnyeiről, ezért biztosak vagyunk abban, hogy csak a vasút lehet a megoldás az elkövetkező időszak nagy kihívásaira. Egy mozdonyvezető akár 40 tehergépkocsi-vezetőt is helyettesíthet, ami az európai demográfiai trendeket tekintve óriási előny, és már ma is szinte klímasemlegesek vagyunk. Egy dolog azonban egyértelmű: nemzetközi léptékű tervezési biztonságra van szükségünk, mind a pályahasználati díjak – mint fő költségtényező – tekintetében, mind a pályakapacitás vonatkozásában. Ez az egyetlen módja annak, hogy új ügyfeleket tudjunk a vasútra vonzani és teljesítsük a szolgáltatási vállalásainkat. Ezért is örülünk nagyon annak, hogy az árvíz ellenére 2024 októberében valóban új vasúti forgalmat tudtunk indítani Magyarországról Belgiumba.
Andó Gergely