Az egyeskocsi-forgalmak és a tolatási tevékenység jövőképe

Az egyeskocsi-forgalmak és a tolatási tevékenység jövőképe

Az Európai Unió közlekedési stratégiájában kiemelt helyet foglal el a vasúti fuvarozás fejlesztése és szerepének jövőbeni erősítése a közlekedési alágazatokon belül. Brüsszel preferálja a környezetbarát, energiahatékony fuvarozási módot, amelyet az utóbbi években a magyar közlekedési szakpolitika is támogat, hangsúlyozta Körös Norbert, a Rail Cargo Hungaria Zrt. Igazgatóságának tagja, CEO a kiadónk által szervezett NavigátorVilág – Vasúti fuvarozás online konferencián.

A kitűzött cél, hogy a 300 km-nél hosszabb fuvarozás tekintetében a vasút részaránya 2030-ig 30, 2050-ig 50 százalékra növekedjen. Ehhez uniós és hazai szinten egyaránt teljes keret- és feltételrendszer kidolgozása szükséges, e téren azonban még bőven akad tennivaló. Leginkább az európai egyeskocsi-forgalom 2000-es évek közepén kezdődő, azóta folyamatosan csökkenő tendenciáját kellene megállítani, jelentette ki Körös Norbert.

A visszaesésben szerepet játszik egyebek mellett az irányvonati szegmensben a liberalizáció hatásaként tapasztalható és díjcsökkenést generáló hatalmas verseny, a hiányzó állami támogatás, a szolgáltatás minőségében mutatkozó hiányosságok, az ügyféligények nem mindig elégséges színvonalú kiszolgálása, a kapacitáskihasználással kapcsolatos problémák és az infrastruktúra-anomáliák, mint például a rendező pályaudvarok és az iparvágányok hiánya. Pedig van piaci igény ezekre a forgalmakra, bizonyos távolságokon még versenyképesek is tudnak lenni az ebben a szegmensben szolgáltató vasútvállalatok.

Körös Norbert szerint az egyeskocsi-forgalom bővítése nélkül csekély az esély a fenti ambiciózus közlekedéspolitikai célkitűzések elérésére. Ez a szegmens számos állami, stratégiai jelentőségű társaság kiszolgálását biztosítja, és mintegy 700 cég, köztük rengeteg kis- és középvállalkozás nemzetközi kereskedelemben való versenyképességét erősíti. Ez a típusú szolgáltatás a vasúti pályakapacitás nagyobb mértékű kihasználását is biztosítja, ugyanakkor azt is fontos megemlíteni, hogy az ezekben a forgalmakban érintett vasúti szolgáltatók közel 2 ezer munkavállalót foglalkoztatnak. Évi 2,3 millió tonna veszélyes áru mozog a síneken, e jelentős volumen vasúton tartása össztársadalmi érdek a biztonság és az ellenőrizhetőség szempontjából.

A szegmens létjogosultságát támasztja alá továbbá, hogy e nélkül drasztikusan megnőhet a közúti forgalom, évente 400 ezerrel több teherautó zúdulhat az utakra, kiugró mértékben megterhelve ezzel a környezetet. Az egyeskocsi-fuvarozás támogatásának pozitív hatásai egyszerre jelentkeznek az árufuvarozó vasútvállalatoknál (javuló versenyhelyzet a közúttal szemben, szolgáltatásfejlesztés), a fuvaroztató kkv-knál (versenyképesség növekedése), az államnál (munkaerő-megtartás, hálózathozzáférési-díj és egyéb bevételek emelkedése, környezeti terhelés csökkenése), a MÁV-nál, illetve a MÁV-START-nál (munkavállalói létszám és az árbevétel megőrzése, a pályakapacitás megfelelő kihasználtsága).

Az RCH tavaly megkezdte a saját tolatási tevékenység fejlesztését Budapest környékén. A homogén flottának, az új kiszolgálási stratégiának és a rugalmasabb rendelkezésre állásnak köszönhetően sokkal jobban tudták kezelni az egyedi partnerigényeket és a világjárvány okozta, kifejezetten hektikus piaci mozgásokat, mindezt az ügyfeleik visszajelzései is egyértelműen megerősítették.

Az egységes flottát biztosító 6 darab 2068-as dízel tolatómozdony 3 részletben: 2020 áprilisában és októberében, valamint idén februárban érkezett a társasághoz, amelyekkel 39 iparvágányt és közforgalmú rakodóterületet szolgálnak ki a korábbinál magasabb színvonalon. A Magyarországon (a TS Hungaria miskolci és a TS-MÁV Gépészet Services ferencvárosi telephelyén) végzett, a napi vizsgálatoknál magasabb javítási szintet biztosító karbantartásokkal pedig elérték, hogy a mozdonyok üzemkészsége 97,8 százalékossá váljon, ennek hosszú távon történő megtartása kiemelt cél.

Az RCH idén és a jövő évben elektromos-hibrid tolatómozdonyokkal bővíti flottáját, ami a felsővezeték nélküli szakaszokon, például az iparvágányokon is lehetővé teszi a munkavégzést. Az akkumulátor üzemideje 85 perc 800 tonna terhelésnél és 20 km/h sebességnél. A járműkorszerűsítéstől jelentős hatékonyságjavulást, jobb rendelkezésre állást, alacsonyabb üzemeltetési és karbantartási költségeket várnak.

További tervek között szerepel a tolatási tevékenység erősítése az ország egyéb területein is, akár becsatlakozva a jelenlegi szolgáltatók mellé. „Stratégiai céljaink meghatározása, megvalósítása során folyamatosan szem előtt tartjuk, hogy a megújulás alól a vasút sem vonhatja ki magát” – összegezte Körös Norbert.