Felvette a PKP Cargo nevet az AWT Rail HU – interjú Skierniewski Bogoslavval, a PKP Cargo International HU Zrt. vezérigazgatójával

Felvette a PKP Cargo nevet az AWT Rail HU – interjú Skierniewski Bogoslavval, a PKP Cargo International HU Zrt. vezérigazgatójával

Új brand mellett új lendület is jellemzi a PKP Cargo magyarországi leányvállalatát. A belföldi iparvágány-logisztikára és túlnyomóan a tranzit vasúti árufuvarozásra alapozott üzleti modell bevált, a tavalyi évet a várakozások szerint már nyereséggel zárta a társaság. Így a menedzsment immár régiós léptékben gondolkozhat tovább a gépcsere nélküli vonattovábbítás kiterjesztésén az Adria–Fekete-tenger–Északi-tenger háromszögben.

– Miért cserélték le a bejáratott AWT nevet?

– A névváltás a lengyel államvasút árufuvarozó társasága vezette PKP Cargo Csoportba való integrálás egy elengedhetetlen lépése, amivel az összes régiós kolléga úgy érezheti, hogy egy célért, egy csapatban dolgozunk. A rebranding idén kezdődött, szerettük volna az új évet már az új színekben, új dolgokkal megtölteni. A PKP Cargo múltja és beruházásintenzív jelene miatt az új név még komolyabb hátteret és új lehetőségeket jelent számunkra a jövőben. A PKP Csoporton belül új szintre lép számunkra a finanszírozás biztosítása és a műszaki fejlesztések eredményéhez való hozzáférés, elsősorban a gördülőállomány és az informatikai rendszerek vonatkozásában. Csak egy országban való használatra nem érdemes többáramnemű Vectron mozdonyt venni, mert az piaci alapon nehezen volna megfizethető az árufuvarozásban.

– Miért szerepel a nevükben az international szó?

– A PKP Cargo Csoporton belül ezzel szeretnénk megkülönböztetni a vasútvállalatokat a szállítmányozási, termináli, karbantartó, vagyonkezelő cégektől. A PKP Cargo eddigi egyetlen külföldi akvizíciója az AWT megvásárlása volt, ami több országban működő vasútvállalat volt, jelentős saját eszközparkkal. Ennek integrációja egyszerűbb, ha minden cégnek tiszta a profilja, és ez a nevükben is megjelenik. Az AWT öröksége is tovább él, a csehországi Ostravában működő PKP Cargo International a.s. a tulajdonosa a Lengyelországon kívüli régi és új cégeknek. A struktúra tehát nem változott, ez tényleg csak egy névváltozás, ami egyelőre Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát érinti.

– A régiós bővülési stratégia változott?

– Már 2018-ban meghatározták a PKP Cargo vezetői szintjén a háromtengeres stratégiánkat, amely az észak-déli korridorokra való specializálódást a Fekete-tenger bekapcsolásával bővítené egy háromszöggé, amivel az Adria–Észak-Lengyelország irány mellett Románia, Bulgária is elérhetővé válik. Ennek mentén hoztuk létre először a szlovén cégünket, a további fejlődés pedig Romániában várható. Lengyelországtól Olaszországig egy géppel közlekedünk – olykor irányváltásokkal. A szlovén vasútvállalatot, a Primol-Railt 2018 végén zöldmezős beruházással, egy szakmai partnerrel közösen alapítottuk. Vonataik elsősorban Magyarország irányából, másodsorban Horvátország felől az olasz határállomásig, Villa Opicináig, valamint Koperbe közlekednek. Sajnos a korszerű Vectron mozdonyaink még nem járhatnak Szlovéniába Magyarország felől, mert egy szlovéniai szakaszon máig nem biztosított az ehhez szükséges tengelyterhelés. Horvátország felé alvállalkozó bevonásával közlekednek a mozdonyaink, a partner a menetvonalat, a mozdonyvezetőt és a kocsivizsgálatot biztosítja. A szlovén cég növelte a PKP Cargo Csoportban lévő üzleti potenciált, stabilabb szolgáltatásunk lett az Adriához, ami új lehetőségeket nyitott meg a csoportnak. A saját kapacitásaink fejlesztése mellett a partnerhálózatunk bővítése és fejlesztése továbbra is fontos maradt.

– Románia felé hogyan tudnak úrrá lenni a határátlépési nehézségeken?

– Arrafelé a helyzet a fokozott hatósági ellenőrzések következtében még kiszámíthatatlanabb lett, főleg a hozzánk érkező vonatok esetében. Itt is gépcsere nélkül próbálunk dolgozni, ami tervezhetőbb, gyorsabb közlekedést tett lehetővé, mert a román vasút könnyebben fogadja a vonatainkat a határállomáson. A magyar szakasz tranzitszerepű a román forgalomban, ám a román–bolgár nemzetközi kapcsolatok építése, fejlesztése mégis Budapestről tartható kézben a legkönnyebben, így ez számunkra kiemelt feladat.

– Cégük a saját célú pályahálózatok (régi nevén iparvágányok) üzemeltetésében is aktív, amivel máig szinte egyedüliek a vasútvállalatok között. Érdemes ezzel foglalkozni?

– Az iparvágányok kiszolgálása továbbra is erényünk, amiben van potenciál. Hosszú távon dolgozunk együtt a meglévő partnereinkkel, és további tendereken indultunk, amelyek a következő hónapokban záródnak le. Nő tehát az érdeklődés erre a szolgáltatásra. A jogszabályi előírásokat az iparvágányok nem vasútvállalat tulajdonosai nehezen tudják betartani, ezért érdemes szakcéget bevonniuk, ha elkötelezettek a vasúti fuvarozás és a jogszerű működés mellett. Van olyan iparvágány, ahol a pályakarbantartást is mi szervezzük, tehát a megbízók igény esetén teljes körű szolgáltatást kapnak. A PKP Cargo Csoportban többféle iparvágány-kiszolgáló eszközzel is rendelkezünk, ezeket szeretnénk minél jobban kihasználni, velük tudunk minden igényre megoldást kínálni; tehát a legritkább esetben végzi drága vonali mozdony az iparvágány sokszor hosszadalmas kiszolgálását.

– Már a tavalyi első fél évben üzleti sikerekről számoltak be. Kitartottak a pozitív számok az év végéig?

– Az elmúlt évben komoly mértékben változott a fuvarpiaci portfólió a társaságunknál, ami a fuvarfeladatok irányában és egymáshoz képesti arányában is számottevő változást hozott. Korábban sok volt a magyar exportforgalmunk, ma inkább a tranzit- és az iparvágányokhoz kapcsolódó fuvarozások a jellemzők. Ezzel észszerűbbek lettek a folyamataink is, ami hozzájárul az eredményhez. Külön öröm, hogy a végrehajtói állományunkat alacsony fluktuáció mellett tudjuk foglalkoztatni, sőt, egyes munkakörökben tavaly már bővíteni is kellett.

– A PKP Cargo eszközbeszerzéseiről sokat ír a nemzetközi szaksajtó, ennek hatása itt is érezhető?

– A PKP Cargo Csoport hosszú történetének eddigi legnagyobb gördülőállomány-befektetése zajlik: 1156 pőre- és konténerszállító-kocsit szerez be a társaság, amelyek közül 50 már forgalomba állt, a többi folyamatosan érkezik. Ráadásul további villanymozdonyok állnak hadrendbe az eddigiek mellé. A cégcsoport az intermodális (kombinált) fuvarozásban lát jövőt, amihez korszerű, a közúti fuvarozással is versenyképes eszközök kellenek. Ennek jegyében tavaly a paskovi terminálunk III. fejlesztési üteme is befejeződött. Több nemzetközi cégcsoport kínál daruzható félpótkocsikkal, konténerekkel intermodális fuvarozást, amit Magyarországon tranzitforgalomban közlekedtetünk.

 

Andó Gergely