A MÁV Zrt. 96 százalékban megnyerte a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. elleni kártérítési pert a Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiumának szerdán kihirdetett ítélete szerint. Az ítélet nem jogerős.
A bíróság arra kötelezte az alperes Mal Zrt.-t, hogy 15 napon belül fizessen ki a felperes MÁV-nak 369 millió 630 ezer 896 forint főkövetelést, a számlák keletkezésétől törvényesen járó késedelmi kamatot, továbbá 12 millió 536 ezer 846 forint perköltséget. Ezt meghaladóan a bíróság a MÁV keresetét elutasította.
A Mal Zrt. Ajka melleti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörös iszap elmosta a vasúttársaság Székesfehérvár-Szombathely vonalán az Ajka-Devecser közötti 1,5 kilométeres vasúti szakaszt, emiatt a MÁV-nak kára keletkezett. A vasúttársaság kártérítési igénye 380 millió 793 ezer 665 forint volt.
A bíró indoklásában kifejtette: a bíróság jogerős közbenső ítéletében megállapította az alperes kártérítési felelősségét, ezért a per ezen szakában a bíróság már csak a kár összegét vizsgálta, ebben a körben folytatott részletes bizonyítást.
A felperes keresetében a 2010. október 10. és 2014. között felmerült költségeit érvényesítette, részben a vállalkozói számlák alapján kifizetett összegeket, részben a saját munkaráfordítása és anyagfelhasználása kapcsán felmerült költségeket, részben pedig a bevételkiesést.
A vállalkozói számlák közül a legnagyobb tételt a vasúti pálya és a biztosítóberendezések helyreállításával kapcsolatban egy MÁV-cégnél felmerült vállalkozói díj képezte. A bíróság e tételnél szakértői bizonyítást folytatott le a piaci árakat és a munka volumenét illetően, a részletes és aggálymentes szakértői véleményeket teljes mértékben elfogadta, az alperes kifogásaival nem értett egyet.
A többi MÁV-céggel a felperes a közöttük korábban is meglévő keretszerződések alapján rendelte meg a kárelhárításhoz szükséges munkákat. Ezek a költségek nem igényeltek külön szakértői bizonyítást, a bíróság az okozati összefüggést vizsgálta, amit megállapított, ahogy az útátjárók, hidak szennyeződése esetében is.
A saját munkaerő- és anyagráfordítás költségeit a felperes saját belső dokumentációjával bizonyította, amelyeket a bíróság alkalmas bizonyítéknak talált. A felperes keresetét ezek alapján is túlnyomórészt megalapozottnak ítélte, egy tételt kivéve, amelyhez nem csatolta a kifizetést igazoló belső számlát. A bíróság nem osztotta az alperes jogi álláspontját azzal kapcsolatban, hogy a felperes saját munkavégzése, ráfordítása kárként nem lenne érvényesíthető. A felperes aggálymentesen bizonyította mind az ok-okozati összefüggést, mind a károkozás összegét – ismertette a bíró.
Osztotta ugyanakkor a bíróság az alperes jogi álláspontját a kiesett bevétel körében, és elutasította a felperes egy 8,990 millió forintos tételét, amelyhez nem csatolt olyan elszámolást, ami szakértői bizonyítás tárgya lehetett volna. A személyszállítás bevételkiesése a felperesi elszámolásban nem jelent meg, a busszal történő szállítás költségeit a MÁV nem tüntette fel, a teherszállítással kapcsolatban kiesett bevételt érvényesítette a perben.
A felperes 96 százalékban lett pernyertes, ezért az ezzel arányos költségei megtérítésére tarthat igényt – ismertette a bíró.
A vasúttársaság 2010. december 16-án nyújtotta be kártérítési keresetét a Mal Zrt. ellen a Fővárosi Törvényszéken, a 2011. május 11-én megtartott tárgyaláson a bíróság ideiglenes intézkedésként 100 millió forint megfizetésére kötelezte az alperest.
A Fővárosi Törvényszék 2012. december 15-én közbenső ítéletével megállapította a Mal Zrt. kártérítési felelősségét, a közbenső ítéletet – a Mal Zrt. által benyújtott fellebbezés után – a Fővárosi Ítélőtábla 2013. március 25-én helyben hagyta, ezzel a MÁV Zrt. jogosulttá vált vagyoni kára megtérítésének követelésére.
A Fővárosi Törvényszék előtt a kártérítés összegéről 2014. szeptember 25-től folyt a per első fokon.
MTI
