Kulcskérdés a hazánkon is áthaladó, a Balti- és Északi-tengertől a Fekete- és Égei-tengerig húzódó 7-es számú uniós vasúti árufuvarozási folyosó (RFC7) – más néven Orient-Kelet-Mediterrán (OEM) TEN-T közlekedési folyosó – előnyeinek kihasználása, hiszen multimodális, környezetbarát árufuvarozáshoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekről van szó. Ennek érdekében Szászország együttműködést kezdeményezett német, cseh, szlovák, illetve magyar partnerekkel (Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt., GYSEV – Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt., KTI Közlekedéstudományi Intézet). A fuvarozásban és a területi tervezésben tevékenykedők közötti jobb koordinációt elősegítő tevékenységekkel a partnerek hozzájárulnak a hatékonyabb vasúti árufuvarozási környezet kialakításához Közép-Európában.
A projekt céljainak elérése érdekében a partnerek „Folyosó Fejlesztési Terveket” („Corridor Capitalisation Plans”) dolgoznak ki, hogy megkönnyítsék a területfejlesztés és a közlekedési infrastruktúra fejlesztés közötti együttműködést. A helyi gazdaságokban és a kapcsolódó logisztikai tevékenységekben előidézett fejlődés hat a folyosó forgalmának és fejlesztőszerepének további bővülésére. Nem hivatalos eszközként a „Folyosó Fejlesztési Tervek” a már meglévő tervezési szintekre és eszközökre vonatkoznak az árufuvarozás-logisztika, a területfejlesztés, illetve a területi tervezésen belül a helyi, a megyei, a nemzeti és határokon átnyúló (részben nagytérségi) szinten, így hozzájárulva a többszintű kormányzáshoz.
KÍSÉRLETI (PILOT) TEVÉKENYSÉGEK
A jobb elérhetőség és az összeköttetések rövid távú előnyeinek bemutatása, valamint a stratégiai infrastrukturális beruházások hozzáadott értékének hangsúlyozása érdekében az egyes projektpartnerek gyakorlati lépéseket tesznek kísérleti (pilot) programok keretében a fenntarthatóbb árufuvarozás megteremtéséhez. Ezek a következő hazai intézkedésekre irányulnak:
A BELVÍZI KIKÖTŐK KAPCSOLÓDÁSÁNAK ÉS HOZZÁFÉRHETŐSÉGÉNEK FEJLESZTÉSE
- Intelligens közúti közlekedésszabályozó rendszer kialakítása a Csepeli Szabadkikötőben
ÚJ, INNOVATÍV INTERMODÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA
- Új intermodális szolgáltatások logisztikai koncepcióinak kidolgozása és tesztelése, melynek hazai eseménye volt a 2021. október 20-ára a GYSEV által szervezett kísérleti áruszállító irányvonat
- A vasúti áruszállítás alacsony beruházási igényű, de nagy hatékonyságú fejlesztéseinek rendszerszintű megközelítése
A külföldi partnerekhez hasonlóan a projekt során több, a hazai fejlesztésekre összpontosító ingyenes webinárt tartottunk, amelyekre a projekt honlapján keresztül lehetett jelentkezni. A járványhelyzet miatt számos rendezvény maradt el, vagy került át az online térbe. Hazai szempontból az egyik leglátványosabb projektesemény is többszöri halasztás után, közel egy év késéssel valósult meg 2021. október 20-án. Az esemény különlegességének számított a 740 méter hosszú OEM tesztvonat közlekedtetése Sopron és Budapest között. A GYSEV és a MÁV szakértők hosszas előkészítő munkájának eredményeként végül a GYSEV fenntarthatósági színekben pompázó Vectronja által vontatva 43 teherkocsiból és 2 utasforgalomban már csak ritkán használt 1. osztályú IC kocsiból álló vegyesvonat közlekedett Sopron-Rendezőből Ferencvárosba. Mivel a két személykocsiban az előző napi workshop hazai és külföldi résztvevői is helyet foglaltak, vegyesvonat kategória híján, különleges próbavonatként tartották számon. Az eseményt megelőző napon, a Hotel Sopronban megtartott workshopon több előadás foglalkozott az RFC-k jelentőségével és a tervezett fejlesztési elképzelésekkel. A projektben külön partnerként vesz részt a Prága–Drezda új vasútvonal fejlesztését előkészítő EGTC (European Grouping of Territorial Cooperation – EU jogi személy). Az OEM folyosó egyik szűk keresztmetszetének számító Elba-völgyi szakasz a természeti környezet védelme és a sűrű beépítés miatt nem fejleszthető tovább jelentősen a 2000-es évek első felében már megvalósított fejlesztéseknél. Érdemi alternatív útirányok hiányában a cseh és a német gazdaság és külkereskedelem erős kapcsolatai, illetve a szintén növekvő észak-német–dél-kelet-európai forgalom miatt szükséges egy teljesen új, mintegy 30 kilométeres bázisalagút kiépítése a cseh–német határon fekvő Érchegység alatt, új nyomvonalon, Ústi nad Labemtől nyugatra. Ennek köszönhetően a jelenlegi árvízveszélyes és szinte teljes kapacitáson működő, 50–60 kilométeres kerülőjű Elba-völgye helyett, rövidebb útirányon a napi 80-nal szemben 150 tehervonat haladhatna át, de távolsági személyszállító vonatból is a dupláját, napi 32 vonatot terveznének az új bázisalagúton.
A projektben vezető partner Szászországi Területfejlesztési Minisztérium képviselője és a vele határos, szintén projektpartner cseh Ústi Régió a számos korábbi elemzés és egyeztetés eredményeként előállt konszenzusos terveket ismertette a soproni workshop hallgatóságával. A vegyes üzemű tehervonatok és a nagysebességű Prága–Berlin vonatok számára alkalmas új vonal a 2030-as években készülhet el. Ústi nad Labemben a sűrűn beépített városi szakaszon költséges új föld alatti állomást építenének meg, tehervonatok számára külön elkerülő szakasszal.
Csehországban több új nagysebességű szakasz is előrehaladott tervezési fázisban áll, főleg Brno és Prága környékén, ezeknek azonban csak személyszállítási feladatuk lesz, viszont a legforgalmasabb elővárosi szakaszokon értékes kapacitásokat adhatnak a gyorsabb személyszállító vonatok leválasztásával, a gyakran megálló elővárosi személyvonatokhoz hasonló átlagsebességű tehervonatok számára.
Az OEM folyosó csatlakozó szlovákiai és ausztriai útirányain is számos folyamatban lévő, illetve előkészítés alatt álló infrastruktúra-fejlesztést gyűjtöttek össze, és a pozsonyi projektpartner jóvoltából interaktív térképen is ábrázolták azokat. A különböző rétegek ki- vagy bekapcsolásával változatos időhorizontú és módonkénti ábrázolás is választható. A feladat része volt a jövőbeli logisztikai fejlesztések optimális telepítési helyszínének kiválasztása, erről is külön tematikus térkép érhető el. Számos tervezett részelem, így a pozsonyi nagysebességű vasúti átvezetés – csak részben a projekt hatására – közelmúltban megkezdett, részletesebb megvalósíthatósági vizsgálata ugyanakkor még jelenleg is folyamatban van.
Burgenlandban az ebenfurthi deltavágány és a GYSEV kapcsolódó ausztriai szakaszán tervezett nyomvonal-korrekciók voltak az OEM folyosóhoz is kapcsolódó fontosabb fejlesztések. Magyarországon pedig a hazai szakmai körökben jól ismert Győr–Csorna átépítés és kétvágányúsítás, valamint az egyes szolgálati helyek vonat-fogadóvágányai hosszának lehetséges költséghatékony hosszabbítása is szerepet kapott az újonnan javasolt Komárom és Révkomárom (Komárno) környéki deltavágányok kiépítéseinek javaslataival együtt. A javaslatok megvalósulása esetén a jelenleginél hosszabb (így költséghatékonyabb) tehervonatok közlekedhetnének kétszeri irányváltás nélkül például Győr irányából Dunaszerdahely felé. A szlovákiai oldalon különösen időszerű legalább a nyomvonal rögzítése a területrendezési tervekben, ugyanis a 2020-ban átadott új Monostori közúti Duna-hídhoz vezető elkerülő út második fázisa jelenleg keresztezné a nyomvonalat, mely hosszú távon ellehetetlenítené a megvalósítását. Magyarországon pedig a javasolt deltavágány kismértékű fejlesztésével (Székesfehérvár felőli bekötés), akár az 5-ös vonal felől érkező (távlatban akár V0) tranzitforgalomnak a jelenleginél rövidebb útirányon is költséghatékony alternatívát nyújthatna a komáromi csomópont elkerülésére.
Budapest és környéke esetén a BAVS és a készülő V0 szempontjait egyeztettük számos helyi döntéshozóval, köztük Erő Zoltánnal, Budapest főépítészével egy interaktív online fórum keretében.
A projektben részt vevő szászországi partnerek és a rostocki kikötő közreműködésével 2021 szeptemberében a projekt egyik első gyakorlati eredményeként elindult heti 2 pár irányvonat Kürtösről Drezdába, ahonnét heti 7 pár irányvonat közlekedik Rostock kikötőjébe, de számos másik észak-németországi célállomásra van rendszeres irányvonati szállítási lehetőség az Elba belvízi szállítási útja mellett.
A projekt magyarországi zárásaként a hazai partnerek, élükön a Budapest Szabadkikötővel, március 3-án a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) által Herceghalmon megrendezett Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencián mutatták be a projekt eredményeit, köztük a transznacionális stratégia összegző megállapításait. A tervekre pár nappal később a két másik hazai partnerrel együttműködve, a KTI belső és külső szakértői által online formában megrendezett „Stakeholder Workshop”-on volt lehetőség szakmai visszajelzéseket tenni, hogy a végleges anyagba maximálisan bekerüljenek az érintettek véleményei és igényei. Március 9–10-én a projekt központi, a járványhelyzet miatt online formában megtartott zárórendezvénye – ahol számos magas rangú szakpolitikus is felszólalt és méltatta a közös célok iránti összehangolt cselekvés szükségességét – komoly garanciát nyújthat arra, hogy a felvázolt fejlesztések mielőbb összehangolt módon juthassanak forráshoz, és megvalósulhassanak nemcsak a tágabb térség, hanem egész Európa versenyképességének és élhetőségének növelése érdekében.
A projekt az Interreg Central Europe Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósult meg. A magyar partner részvétele a projektben a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul(t) meg.
További információ: https://www.interreg-central.eu/Content.Node/CORCAP.html
