A MÁV-csoport eredményesen zárta a 2016. évet is, megfelelően gazdálkodott a rá bízott vagyonnal, saját forrásból fejlesztéseket hajtott végre – mondta Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója kedden a vállalatcsoport munkáját értékelő sajtótájékoztatón, Budapesten.
A vasúttársaság tájékoztatása szerint a MÁV-csoport 2016-ban 132 milliárd forint árbevételt ért el az előző évi 138 milliárd forinttal szemben, a mérséklődés elsősorban a vasúti áruszállítás csökkenésére vezethető vissza.
A cégcsoport adózás előtti eredménye 14 milliárd forintot tett ki tavaly az egy évvel korábbi 40 milliárd forinttal szemben, a mérséklődés főleg az adósságrendezéssel függ össze, 2015-ben a MÁV állami konszolidáció segítségével, tavaly viszont már saját forrásból fizette a cégcsoport adósságállományát, amely 2016 végére 66 milliárd forintra csökkent a 2015. végi 99 milliárd forintról – mondta Bádonfainé Szikszay Erzsébet, a MÁV Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese.
Dávid Ilona kitért arra, hogy tavaly két leányvállalattal bővült a csoport, az egyik a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésével, a másik a fővárostól átvett HÉV-ekkel összefüggő feladatokat látja el.
Bádonfainé Szikszay Erzsébet, a MÁV Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese kiemelte, hogy a múlt évben a leányvállalatok közül a MÁV Zrt. 151 milliárd forint árbevételt ért el, az adózás előtti eredménye 12 milliárd forint lett, a MÁV-Start 99 milliárd árbevétellel és 4 milliárd adózás előtti eredménnyel zárta a tavalyi évet.
A MÁV-csoportnál a múlt évben több mint 36 ezren dolgoztak, a cégnél saját finanszírozásban 3 százalék keresetfejlesztést hajtottak végre, az idén folytatódott a bérfelzárkóztatás 14 milliárd forint állami szerepvállalás mellett – mondta a gazdasági vezérigazgató-helyettes.
Bádonfainé Szikszay Erzsébet elmondta, tavaly 952 milliárd forint állami eszközt kezelt a cégcsoport, nyitottak a digitalizáció felé, nyitottak ezen a területen is az átlátható, egységes vagyonkezelés érdekében, ami kedvezően hat majd az utaskiszolgálás javulására is.
Csépke András, a MÁV-Start Zrt. vezérigazgatója rámutatott arra, hogy a fejlesztések révén javult a vasúti személyszállítási szolgálatás színvonala, ez kedvezően hatott az utaslétszámra, tavaly 2,3 millióval többen, 137,9 millióan utaztak a MÁV-Starttal. A menetrendben meghirdetett vonatok 92 százaléka pontosan közlekedett tavaly, a menetrendszerűség további javulásával számolnak – tette hozzá a személyszállító vasúttársaság vezérigazgatója.
A budapesti elővárosban 58 millió utast szállítottak, az idén az első negyedévben 4 százalékkal nőtt az utaslétszám a budapesti elővárosban a tavalyi év első negyedévéhez képest – mondta a MÁV-Start vezérigazgatója.
Kérdésre válaszolva Csépke András elmondta, hogy elkezdődött a saját fejlesztésű IC+ kocsik gyártása Szolnokon, decemberre az első elkészül, amely jövőre már forgalomba áll.
Pál László, a MÁV Zrt. stratégiai vezérigazgató-helyettese, a MÁV-HÉV Zrt. vezérigazgatója kiemelte, hogy zökkenőmentesen, több lépcsőben került a HÉV a MÁV-hoz, a tulajdonosváltás 2017 februárban befejeződött, de 2019-ig a Budapesti Közlekedési Központ feladata marad a menetdíjbeszedés, a jegy- és bérletellenőrzés, a pótdíjazás, a forgalomfelügyelet és az utastájékoztatás.
A MÁV-hoz került HÉV-járművek átlagéletkora több mint 40 év, a járműállomány megújítása szükséges – mondta Pál László, szerinte a 98 HÉV-járműből 23 cseréjét kell megoldani, 75 pedig alkalmas a felújításra, de még dolgoznak a járműmegújítási koncepción.
Pál László kiemelte, hogy a MÁV az idén 1,7 milliárd forintot szán a HÉV pályahálózatára, járműállományára, ami jóval több, mint amennyit a főváros korábban erre a célra fordított.
MTI