A magyar munkavállalók számára is a bér az elsődleges motivációs tényező, de egyre előkelőbb helyen szerepelnek az olyan juttatási formák is, amelyek a fizikai, mentális és szociális jóllétet is támogatják.
„Erre a halmazra munkáltatóként 2024-ben már kötelező megfelelően rezonálni annak érdekében, hogy a legtehetségesebb jelentkezőket vonzzuk be, megtartva közben a legjobb szakembereket is” – állítja Katkics Attila, HR szakember.
Már nem elég a home office
„Célzottan a lojalitást és az elégedettséget növelő juttatásokat kell összeállítani ahhoz, hogy egy valóban vonzó, egyben hosszú távon sikeres közösséget hozzunk létre. A családunk egészségügyi biztonsága, a prevenció, az otthon töltött idő, közösség és a társadalmi szerepvállalás – ezek jelenleg a legfontosabb ügyek, amelyekre trendi válaszokat kell tudni adni munkáltatóként” – fogalmaz a szakértő.
A munka és a magánélet egyensúlyának fontosságát egyre többen felismerik munkáltatói oldalon.
„Mindez magában foglalja, de többet jelent már a home office-nál” – hangsúlyozza Katkics Attila. „Bár a trend itthon inkább abba az irányba mutat, hogy egyre több munkáltató dönt a munkavállalók fokozatos visszarendeléséről az irodákba – elsősorban a jobb ellenőrizhetőség és a közösség hatékony építése miatt –, a bér mellett a legvonzóbb motiváció mégis a hibrid munkavégzés lehetősége.”
Jelenleg a magyarok 10 százaléka dolgozik és dolgozhat hibrid munkavégzés keretei között, szemben az EU-s átlaggal, ami 22 százalék feletti, Ausztriában pedig közel 28 százalék. Az átlag magyar munkavállaló – olyan helyen, ahol egyáltalán elérhető a hibrid munkavégzés lehetősége – heti 1–2 nap otthoni és 3–4 irodai munkanappal rendelkezhet.
Magánegészségügy az egész családnak
A munka és a magánélet egyensúlya megteremtésének fontos része a mentális és fizikális egészség megőrzése. Erre egyre több, sikeres közösséget építeni kívánó vállalat válaszol úgy, hogy a magánegészségügyi ellátáson, az egészségmegőrzést célzó sportolási lehetőségen túl, egyéni motivációs tényezőként pszichológiai támogatást nyújt a munkavállalói számára. „A magánegészségügyi ellátás sok esetben kiterjeszthető az egész családra, ami manapság, a túlterhelt állami egészségügy és a hosszú várólisták időszakában rendkívül komoly érték” – teszi hozzá a HR szakértő.
A SZÉP kártya és a cafetéria kínálata ma már elengedhetetlen
„Messze vagyunk már a vásárlási utalványok, a bérletes és a benzinpénzes időktől, és érthető, hogy egy kompetitív gazdasági környezetben nem mindig van lehetőség béremelésre, bérkorrekcióra. Érdemes tehát átgondolni a cafetéria rendkívül széles tárházát” – javasolja Katkics Attila. „Ezek már túlmutatnak a szállás és melegétel kérdéskörén, mégis kevésbé terhelik meg a vállalatokat. Számos adómentes és kedvező adózású tétel elérhető, amelyek óvják a családi kasszát, mégis trendik, egyértelműen növelik a munkavállalói jólétet és adott esetben környezetkímélők is: kerékpár használat, car sharing, kulturális események, távmunka költségtérítés, bölcsődei, óvodai szolgáltatások” – sorolja a lehetőségeket a szakértő.
Katkics Attila szerint a vállalatok csak egy sikeres közösséggel a hátuk mögött képesek saját gazdasági céljaik elérésére.
„Ezt felismerve, vannak olyan vállalatok is, amelyek szeretnének kitűnni a tömegből és egyedi megoldásokkal léptek piacra. Ilyen a lojalitás ösztönzése – azaz egyszeri juttatás például az 1., 3. vagy 5. évet követően – vagy az a lehetőség, hogy a vállalat tulajdonában lévő kisteherautót használhatják a munkavállalók egy esetleges költözéskor” – teszi hozzá a HR szakember.
