A Vám, Jövedéki és Adóügyi Szolgáltatók Szövetségének (VJASZSZ) török szekciója – az elnökség által elfogadott munkaprogram alapján – 2023. április 4-én online vámszakmai fórumot rendezett, amelyen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetői: a NAV KI Vám Főosztály részéről Torda Csaba pénzügyőr dandártábornok, főosztályvezető és Tóth Gábor pénzügyőr ezredes, főosztályvezető-helyettes, a NAV DBPAVIG részéről Zólyom András János pénzügyőr ezredes, vámigazgató-helyettes és Malis Gábor pénzügyőr alezredes, főosztályvezető-helyettes, továbbá a NAV PMAVIG részéről dr. Demeter Gergely pénzügyőr ezredes, vámigazgató-helyettes, valamint a VJASZSZ képviselői: Szepesi Sándor főtitkár és Kovács Ákos elnökségi tag mellett részt vett Shiraishi Renáta, Magyarország isztambuli és Kövecsi-Oláh Péter, Magyarország ankarai külgazdasági attaséja is. A helyszínt és a technikai feltételeket az Ekol Logistics Kft. biztosította.
Aktív törökök
A szakmai összejövetel célja az volt, hogy a vámhatóság képviselői és az ügyfelek konstruktív párbeszéd keretei között egyeztessék a török–magyar áruforgalomhoz kapcsolódó vám- és határügyi tapasztalatokat. Mivel Törökország vám-unióban van az Európai Unióval, ebből a különleges helyzetből adódóan speciális elbánást is kíván a török viszonylat. Törökország tagja az új számítógépesített tranzitrendszernek (NCTS), ennek megfelelően az árutovábbítások is egyszerűsödtek.
Az elmúlt 3 év összevetéséből a magyar vámhatóság adatai alapján az látszik, hogy bár a külkereskedelmi áruforgalom statisztikai értékében volt némi megtorpanás 2021-ben – kisebb értékű termékek érkeztek abban az évben, illetve „tombolt” a világjárvány –, az árunyilatkozatok darabszámának és a vámeljárásra bejelentett áruk nettó súlyának a növekedése folyamatosan bővülő forgalmat mutat, és ugyanez igaz az összes harmadik országos forgalom tekintetében. A Törökországba irányuló export esetében az árunyilatkozatok darabszáma és a statisztikai érték növekszik, miközben az árumennyiség nettó súlya csökken. Ennek egyik oka lehet a szankciós intézkedések bevezetése tavaly február végétől az orosz–ukrán konfliktus kapcsán. A teljes harmadik országos és a török forgalmat összehasonlítva az árunyilatkozatok számában egy kis visszaesés figyelhető meg 2021-ben, viszont a nettó tömeg jobban alakul, míg a statisztikai érték folyamatosan csökken.
A török vámhatóság által a magyar társszervezetnek küldött vám-együttműködési és A.TR-okmányokra vonatkozó megkeresések (vámokmányok hitelességének megerősítése, vámérték-vizsgálatok, áruk tarifa alapú besorolása) száma ugyan csökkent, de a NAV egyre több megkeresést küld a török félnek, ami a két hatóság közötti kiegyensúlyozott szakmai kapcsolatokra utal. Az árutovábbítási rendszer tekintetében az EU-s tagállamok és Törökország között kialakított kapcsolattartói hálózat szintén jól működik. A törökök nagyon aktívak az évente tartott megbeszéléseken, ami azért fontos, mert ha bármilyen árutovábbítással kapcsolatos probléma merül fel, azokat könnyebben lehet megoldani az együttműködés keretében.
Ellenőrzési tapasztalatok
A vámellenőrzések tapasztalatait összegezve elmondható, hogy jelentős magyar–török áruforgalom mellett a vámeljárások általában problémamentesek. Ugyanakkor a Törökországból érkező textil-, ruházati és elektronikaitermék-, valamint parfümszállítmányok esetében a vonatkozó uniós szabályozás értelmében a magyar vámhatóságnak többször is el kellett járni a szellemi tulajdonjogok megsértése miatt.
A török nagykövetség több alkalommal jelezte a NAV felé a török fuvarozók panaszát, miszerint gyakran indokolatlanul hosszúra nyúlnak a magyarországi vámeljárások. Ennek az az oka, hogy a márkavédett termékkörök esetében meg kell keresni a szellemi jogtulajdonost, illetve az illetékes szakhatóságokat, és csak az ő engedélyükkel lehet elvégezni a vámeljárásokat.
A NAV folyamatosan vizsgálja az eljárások időtartamát – nem csak török viszonylatban –, és az a tapasztalat, hogy csak akkor tolódhat ki az ügyintézési idő, ha szakhatósági megkeresésre van szükség, hiszen a vámeljárás addig nem zárható le, amíg nem érkezik meg a válasz. A fuvarozók általában ezt nem tudják, és a vámhatóságot okolják a hosszabb eljárásokért.
Az ellenőrzési tapasztalatok között rögzíthető, hogy több ún. elhajtásos esetben is érintettek voltak a török fuvarozók, amikor a vámeljárásra rendelt jármű egyszerűen elhajtott a vizsgálatra kijelölt helyről.
Egy másik kényes terület az Oroszországgal szembeni szankciós előírások be-, illetve be nem tartása. A vámhatóságnak itt is ellenőrzési jogköre és kötelezettsége van, viszont azt az illetékes kormányhivatal állapítja meg a NAV bejelentése alapján, hogy az adott kereskedelmi partner valóban megsértette-e az uniós szankciókat. Fontos, hogy amikor Törökországból érkezik egy szállítmány, a közreműködőnek is meg kell győződnie arról, hogy honnan származik az áru, tehát oda kell figyelni a szankciós rendelkezésekre is.
A török vámhatóság és a török gazdálkodók nem megfelelő együttműködése miatt fordulhatott elő több esetben is az A.TR-másolatok visszamenőleges kiadása, márpedig erre a jogszabály nem ad lehetőséget. A NAV jelezte a problémát a török vámhatóság felé, bízva abban, hogy mielőbb megszűnik ez a gyakorlat.
SZAKMAI KÉRDÉSEK
A fórumon számos olyan kérdés is felvetődött, amelyet előzetesen küldtek be a vámhatóság ügyfelei, most ezekből emelünk ki néhányat.
Nagy segítség a vámhatóság és az ügyfelek számára is a QR-kódos jelölés, hiszen sokkal könnyebben, gyorsabban lehet ellenőrizni például egy A.TR-dokumentumot vagy egy növény-egészségügyi okmányt. Ugyanakkor az importőrök között tapasztalható némi bizonytalanság, mert előfordul, hogy mást látnak a QR-kódos linken, mint ami az okmánymásolatban van. Ilyenkor elbizonytalanodnak, hogy melyik a valós, és vajon a vámhatóság számára benyújtható-e csak a fénymásolat, mert az eredeti később érkezik meg. Hogyan jár el helyesen és jogszerűen az ügyfél, ha ilyen ellentmondást tapasztal?
Az ellenőrzés arra vonatkozik, hogy az A.TR valós-e, és Törökországban került-e kibocsátásra. Ha eltérés van a QR-kóddal kapcsolatos ellenőrzés során az informatikai rendszerbe feltöltött és a papíralapú A.TR között, akkor a vámhatóság ún. megerősítési eljárást indít, ami azt jelenti, hogy vámbiztosíték beszedése mellett kiküldi a török vámhatóság részére az okmányt. Az ügyfelek szempontjából a probléma az, hogy több hónap, mire a válasz megérkezik. Éppen ezért, ezt megelőzendő, a nyilatkozattevő, illetve a vámjogi képviselő – amennyiben a kettő nem egyezik meg – még a vámeljárás kezdeményezése előtt ellenőrizze az adatok helyességét, és ha eltérést tapasztal, orvosolja a hiányosságot, s csak azután indítsa el a vámeljárást!
Törökországból is sok gyűjtőszállítmány érkezik különböző címzettek részére. Előfordulhat, hogy időközben fuvareszköz- és ezáltal rendszámcsere történik, így más rendszámú gépjárművel érkezik az adott címzetthez az áru, mint amivel elindult. Van, amikor javítják a forgalmi rendszámot, máskor nem. Az utóbbi esetben az engedélyezett címzett érkeztetheti a szállítmányt, vagy sem?
A menet közbeni szállítóeszköz-csere esetén meg kell vizsgálni, hogy a szállítóeszközt ellátták-e vámzárral, vagy sem. Ha igen, akkor értesíteni kell a szállítmány helye szerinti ország legközelebbi illetékes vámhatóságát, és az átrakodás csak a hatóság felügyelete mellett történhet meg. A fuvarozónak az árutovábbítást kísérő okmány 55-ös rovatába be kell vezetnie a változásokat, majd ellenjegyeztetni az adott állam vámhatóságával is. Ha nincs a szállítóeszközön vámzár, az átrakodást vámhatósági felügyelet és vámhivatali záradékolás nélkül is el lehet végezni, azonban a változás bejegyzése az 55. rovatba ugyanúgy kötelező. Amikor csak a vontatót cserélik, de a rakományt tartalmazó szállítóeszköz rendszáma nem változik, tehát nem történik átrakás, akkor a fuvarozónak az árukísérő okmány 56-os rovatában fel kell tüntetnie az új vontató nyilvántartási számát és honosságát, azonban vámhatósági záradékolásra ilyenkor sincs szükség. Ha a fuvarozó eleget tesz ezeknek a kötelezettségeinek, akkor az engedélyezett címzett természetesen érkeztetheti az árut. Ez esetben azonban a rendszámeltérést a vámhatóság felé jelezni kell.
A vámhatóság elektronikus számla esetén eltekinthet a vámértékvizsgálattól, mert hitelesebbnek tartja, mint a papíralapú számlát?
Nem az határozza meg a vámérték helyességét vagy nem helyességét, hogy milyen számláról van szó. A NAV azt tekinti e-számlának, ha az dokumentált és hitelesített elektronikus aláírással rendelkezik, egyébként pedig klasszikus elektronikus számlákkal alig találkozik a vámhatóság. Ha a vámérték tekintetében bármilyen kockázat merül fel, akkor nemcsak a számla vizsgálatára kerül sor, hanem egyéb okmányokat is bekér a hatóság, és együttesen, összességében fogja ezeket az adatokat, információkat, dokumentumokat értékelni.
Gyűjtőszállítmányok árutovábbítási eljárása esetében a gazdálkodók alkalmazhatnak-e különleges vagy csomagzárat?
Ha a csomagok alkalmasak arra, hogy vámzárral vagy különleges zárral lássák el őket, akkor ennek nincs akadálya. Ugyanakkor van arra lehetőség, hogy a gyűjtőszállítmányban szállított csomagokat öntapadós címkével lássa el az engedélyezett feladó (ha az engedélye erre feljogosítja), amennyiben azon mind a feladó, mind az egyedi sorszám beazonosítható. Ez a címke azonban nem összekeverendő a vámzárral.
Dékány Zsolt
