„Csak a változás állandó”, írta a bölcs ókori görög filozófus, Hérakleitosz, amely megállapítás különösen igaz a nemzetközi áruforgalomhoz szorosan kapcsolódó vámszabályokra is. Jövőre több olyan jelentős rendszert fejlesztenek, majd vezetnek be, amelyek komoly hatással lehetnek a fuvarozási és (vám)logisztikai piacra, valamint közvetlenül az ellátási lánc egyéb szereplőire. Ezeket a vámszakmai változásokat – a teljesség igénye nélkül – az alábbiakban tekintette át Rozgonyi Sándor vámszakértő, a Magyar Vámügyi Szövetség elnökségi tagja, amely ismeretek nélkül lehetetlen lesz jog- és szakszerű vámszolgáltatást nyújtani a megbízók részére.
Az emberiség írott történelmét végigkísérte a különböző formájú államszervezetek azon igénye, hogy szabályozzák a területükön áthaladó, oda érkező vagy onnan induló áruforgalmat, és ezekből forrást is biztosítsanak az állam működéséhez. Példaként elegendő hivatkozni a középkori hídvám vagy a tized/harmincad fogalmára.
A kereskedelem földrészek közötti növekvő volumenének és a közlekedéstechnika fejlődésének egyenes következménye volt, hogy az államok vagy államszövetségek a gazdaságpolitikai intézkedéseiket vámok és vámeljárások útján szabályozzák. Az állam a politikai és gazdasági céljai alapján akadályozza vagy támogatja az áruforgalmat, amelynek végső célja, hogy védje a helyi termelők és kereskedők érdekeit és piacát.
Az Európai Unió vámunióként működik, amelynek legfőbb jellemzője, hogy a 27 tagállamban azonosak a külkereskedelmi áruforgalomhoz kapcsolódó vámszabályok és az azok gyakorlati lebonyolítását megtestesítő vámeljárások. Az export és import áruforgalom lebonyolítása a közös és egységes vámszabályokat tartalmazó Uniós Vámkódex és végrehajtási rendeletei, valamint az Integrált Közösségi Vámtarifa Rendszer (TARIC) előírásai alapján történik.
A gazdaságpolitika folyamatos változása, az áruforgalmat elősegítő nemzetközi egyezmények (például szabadkereskedelmi megállapodások) meg-követelik, hogy az országok a jogszabályaikat folyamatosan módosítsák a céloknak megfelelően és az ezt megvalósító technikai körülményeket fejlesszék. Ennek megfelelően az EU már az Uniós Vámkódexhez kapcsolódó informatikai munkaprogramjában célul tűzte ki a vámeljárások minél magasabb fokú automatizálását, egységes váminformatikai feldolgozási rend kialakítását és bevezetését.
Importvámeljáráshoz kapcsolódó rendszerek
Magyarországon e folyamat első látványos megjelenése a magánszemélyek 150 EUR alatti import küldeményeinek vámkezelésére bevezetett „e-VÁM” rendszer volt. A vámkezelést végző postai/integrátor szolgáltatóknak lehetőségük van ebben az eljárásban akár napi több tízezer csökkentett adattartalmú árunyilatkozat benyújtására a vámhatóság felé. A vámkezelés rendkívül gyorsan megtörténik, mert az áru ezen értékig vámmentes, és az áfa megfizetését a címzett nem a vámeljárás során végzi el. A küldemény a vámkezelést követően így azonnal kiszállíthatóvá válik a címzett részére.
A fejlesztés következő mérföldköve az import külkereskedelmi forgalom vámkezelési eljárását bonyolító e-Vám AIS (Automated Import System, Nemzeti Import Korszerűsítés) rendszer fejlesztése és bevezetése volt. Az EU-s munkaprogram alapján minden tagállam vámhatósága azonos elvek alapján alakította, alakítja ki a vámadat-feldolgozó rendszerét. Ez a technikai fejlesztés lehetővé teszi a tagállami vámhatóságok közötti váminformatikai adatcserét, amely technikai alapjául szolgál többek között a következő években bevezetendő központi vámkezelés elvégzésének is.
A NAV a vámszakmai szövetségek (MVSZ, VJASZ) tagjainak önkéntes jelentkezésével 2023. július 1. és szeptember 1. között pilotprogramot indított a rendszer működésének tesztelésére és fejlesztésére. Ebben az időszakban csaknem 20 tagvállalat több ezer adatelemen (korábbi nevén EV-n) keresztül tesztelte az új feldolgozó-rendszer működését, amelynek eredményeként a feltárt hibákat javították a programfejlesztők. A szakmai egyeztetéseket követően az e-Vám AIS alkalmazását az ügyfelek – többszöri időponthalasztást követően – 2023. november 1–30. között rugalmasan, a technikai és szakmai felkészültségük függvényében kezdhették meg.
Jelentős változás a 2004 óta használt CDPS vámfeldolgozó eljárási rendhez képest, hogy megszűnik az Egységes Vámárunyilatkozat (EV-okmány) mint import vámkezelési nyomtatvány, és a továbbiakban ún. adatelem-cseréről beszélünk az ügyfél és a vámhatóság között, amelyet az e-Vám AIS rendszer kezel.
További változás, hogy az e-VÁM AIS eljárásban a vámhatóság nem készít formális vámhatározatot, amennyiben az áru 0%-os vámtétellel, a vámkezelést kérő pedig import áfa önadózói vagy halasztott vámfizetési engedéllyel rendelkezik. A vámkezelés megtörténtét az ún. CC429 kiadhatósági üzenet nyomtatott formátuma bizonyítja, amely vámszoftverenként eltérő lehet, mivel nincs a NAV által előírt kötelező formája és adattartalma. E tény megnehezíti a logisztikusok és a könyvelők munkáját is.
A fentiekben írt esetektől eltérően a korábbi CDPS-eljáráshoz hasonlóan vámhatározatot kézbesít az e-Vám AIS rendszer.
Az új rendszer az importvámkezelések sikeres elvégzéséhez részletesebb adatátadást követel meg a logisztikai szolgáltatóktól is: például szállítóeszköz-adatokat (EU-s kikötőbe érkező hajó adatai, vasúti vagonszámok) és az áru tárolási helyére vonatkozó adatokat (pontos címadatok, UN/LOCODE adatok, GNSS koordináták stb.).
Áruérkezéshez és tároláshoz kapcsolódó rendszerek
A nemzeti munkaprogram alapján további váminformatikai rendszerek fejlesztése és bevezetése várható a következő hónapokban, amely érinti az érkezési jelentést, a vám elé állításról szóló értesítést és az átmeneti megőrzési árunyilatkozatot is (AN/PS/TS). A tervek szerint e rendszerek indulása 2024. január 1-jétől kezdődően várható.
A belépési gyűjtőáru-nyilatkozat (ISC2 3. fázis) elektronikus benyújtását és feldolgozását fuvarozási módonként eltérő időpontban vezetnék be, egyelőre tengeri és belvízi fuvarozás esetén 2024. június–december között, közúti és vasúti fuvarozás esetén 2025. április–szeptember között. Az új NCTS (árutovábbítási rendszer 5. fá-zis) bevezetése 2024 decemberére időzített.
Központi vámkezelés
A központi vámkezelés (CCI – Centralised Clearance for Import) lényege, hogy a rendszer alkalmazásával lehetőség nyílik arra, hogy az importáru tárolási helyétől eltérő (akár másik országban lévő) vámhivatalban vámkezeljék az árut. Ahogy korábban említettem, az eljárás váminformatikai alapját az egységes adatelem- és vámadat-feldolgozó rendszer teremti meg.
A tervek szerint például egy budapesti telephellyel rendelkező importőr a koperi kikötőbe megérkezett áruját úgy fogja vámkezelni az erre kiadott engedélye alapján, hogy a vámkezelési kérelmét a székhelye szerint illetékes NAV Dél-budapesti Adó- és Vámigazgatóságához küldi be, amely szervezet a vámkezelési kérelem és a kockázatelemzésének adatait, az esetleges áruvizsgálatra vonatkozó javaslatával kiegészítve továbbítja a koperi vámhivatalhoz. Ott értékelik a megküldött adatokat (és szükség szerint vizsgálatot tartanak), majd visszaküldik az áruval kapcsolatos döntésüket a küldő magyar vámigazgatóságnak. Ha az áruval kapcsolatban egyik hatóságnak sincs kifogása, akkor az áru – az importőri nyilvántartásba történő bejegyzést követően – kiadhatóvá válik, azaz az áru feldolgozható vagy eladható. Az importőr a későbbiekben heti/havi összevonás alapján kiegészítő árunyilatkozat nyújt majd be az adott időszak alatt importált árukra, és megfizeti a vámterhet.
Az eljárás hatalmas lehetőséget és egyben veszélyt is jelent(het) a magyarországi importőrök, vámügynökségek és logisztikai szolgáltatók számára. Ebben az eljárásban már nemzetközi verseny alakul ki az importvámkezelési munkáért a különböző tagállamok képviselői között. Ennek a versenynek részeseivé válnak a nemzeti vámhatóságok is, hiszen az importőr abban az országban fog vámkezelni, ahol – az Uniós Vámkódex által előírt szabályokat betartva – a legjobb kiszolgálást fogja kapni mind a vámügynöktől, mind a vámhatóságtól. Negatív vámkörnyezet esetén fennáll annak a veszélye, hogy a multinacionális cégek egy országba koncentrálják majd a vámkezeléseik elvégzését, amely potenciális veszélyt jelent a vámtevékenységet nemzeti tagállamokban végzők számára. Reményeink szerint ennek az ellenkezője fog megtörténni idehaza, és a magyarországi vámlogisztikai teljesítmény növekedni fog a magas fokú szaktudás és jó szolgáltatási ár-érték arány alapján.
A központi vámkezelés ügyféli tesztfázisa várhatóan 2024 nyarán indul, és élesben 2025-től lehet majd alkalmazni. Ennek alapfeltétele, hogy mind a 27 tagállam vámhatósága készen álljon a váminformatikai adatcserére.
Exportvámeljáráshoz kapcsolódó rendszerek
A fejlesztés következő közeli mérföldköve az exportvámkezeléseket támogató, ún. e-vám AES (Automated Export System, azaz Nemzeti Export Korszerűsítés) lesz. A rendszert a NAV már fejleszti, és várhatóan 2024 decemberében vezetik be. A fejlesztés során felhasználják az importadatok feldolgozása során szerzett tapasztalatokat, így abban bízunk, hogy ennek bevezetése már kisebb megpróbáltatás lesz az ügyfeleknek. A bevezetés időpontjáig megmarad az Egységes Vámárunyilatkozat (EV-okmány) és a CDPS vámfeldolgozó rendszer exportmodulja.
