A Szállítmányozás 2024 konferencia vámról szóló kerekasztal-beszélgetésén részt vett (balról jobbra) Vargha Zoltán, az MVSZ elnökségi tagja, Tóth Gábor pénzügyőr ezredes, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Vám Főosztály főosztályvezető-helyettese, Rozgonyi Sándor, a Magyar Vámügyi Szövetség (MVSZ) elnöke, mint moderátor, Balogh Ágota, a Royal Sped vezérigazgatója és Holczer Erika, a Régens Korszerű Vállalati Szoftverek és Digitális Szolgáltatások üzletágának igazgatója.
– Gyakran tapasztaljuk, hogy a vámigazgatási eljárás szereplőit okolják, ha egy termék késedelmesen érkezik meg a címzetthez, pedig a vámtevékenység lebonyolítása percek kérdése. Mit tesz a NAV, hogy ez a vélekedés megváltozzon?
Tóth Gábor (T. G.): – A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál 2 olyan informatikai fejlesztés van folyamatban, amelyek jelentősen befolyásolják az elkövetkezendő időszak vámeljárásait. Az egyik a kiviteli eljárásokat kezelő új váminformatikai rendszer bevezetése, amely az uniós vámkódexhez kapcsolódó új adatelemek alkalmazását teszi majd lehetővé. Két hónapja zajlanak az ügyféloldali tesztelések, azonban a feltárt hibák miatt a NAV 2024. december 2-áról 2025. február 12-ére halasztotta a bevezetést; ennek eredményeként biztonságos és zökkenőmentes lesz az átállás az új rendszerre. A másik fejlesztés az árutovábbítási eljárásokat kezelő informatikai rendszer, ez is egyelőre tesztüzemben működik. A hatóság felkészült a december 2-ai indításra, de az ügyfelek jelzéseire figyelemmel ezen új rendszer bevezetését 2025. január 21-ére halasztottuk el. A gazdálkodói oldalnak így marad ideje a további fejlesztési folyamatok maradéktalan elvégzésére.
– Hogyan érintik a NAV ügyfeleit a fenti fejlesztések?
Vargha Zoltán (V. Z.): – A vámhatóság nagyjából egy évvel ezelőtt bevezette az importrendszert, amely bár új követelményeket támasztott a gazdálkodók, így a szállítmányozók felé is, mégsem okozott túl nagy fejfájást a piaci szereplők körében. Az ismertetett két új rendszer jövő év elején várható bevezetése azonban már jobban feladja a leckét a speditőrcégeknek. Nekünk, exportőröknek fel kell készülnünk arra, hogy új informatikai rendszert kell beszereznünk, ami önmagában még nem működőképes. Ahhoz, hogy el tudjak készíteni egy árunyilatkozatot, adatra van szükségem, és az új NAV-os rendszerek bevezetése miatt egyre sarkalatosabb kérdés lesz a biztonsági és védelmi adatok megadása, amelyek a határátlépéshez – akár import-, akár exportirányban – fontosak a vámhatóság számára. Az eddigi gyakorlattal ellentétben a kiviteli vámeljárások során kötelező lesz az árunyilatkozatban megadni, hogy ki a fuvarozó, milyen útvonalon szállítja az árut, és a megbízó hogyan fizeti meg a fuvardíjat. Erre már most célszerű mindenkinek felkészülni – szállítmányozóknak, fuvarozóknak egyaránt –, mert a vámhatóság nem fogja kiengedni azt a kamiont vagy vonatszerelvényt az Európai Unióból, amelyre vonatkozóan nem látja a számára fontos összes adatot. Ugyanakkor a vámhatóság is halad a digitalizációs fejlődéssel. A két új rendszer bevezetésével az eddigi papíralapú kiviteli vagy tranzit-kísérőokmányokat digitalizált formában kezeli majd, a szállítmányozóknak pedig kézbe fogható okmány nélkül kell egy exportszállítmány kiléptetését kezdeményezniük. A szoftver persze ki tud nyomtatni egy igazolást, hogy az exporteljárás megtörtént, de ennek nem lesz egységes formátuma az Európai Unióban. A harmadik jelentős változás, hogy – nem kötelező jelleggel, de – minden tagállamban megteheti a speditőr vagy a fuvarozó, hogy a szállítmány vám elé állításáról és az unió területének elhagyásáról elektronikus úton értesíti a vámhatóságot. Ehhez vagy egy új informatikai rendszerre, vagy vámügynök közreműködésére lesz szükség. Árutovábbítás esetén minden tagállamban kötelező lesz megadni a vámtarifaszámot, e nélkül nincs vámkezelés. Jövő áprilistól közúton és vasúton is kötelezően alkalmazni kell a behozatali ellenőrzőrendszert (Import Control System, ICS), ami elsősorban a fuvarozók és a szállítmányozók részére jelent pluszfeladatot, mert a biztonságra és védelemre vonatkozó adatok benyújtása az ő felelősségük lesz.
– Milyen szoftverfejlesztői, illetve határspedíciót is üzemeltető nagyvállalati tapasztalatok gyűltek össze az új informatikai rendszerek bevezetése, illetve tesztelése kapcsán?
Holczer Erika (H. E.): – Egy digitális átalakulás zajlik a vámeljárások területén, ami kezdődött az importrendszerrel, folytatódik az exporttal, illetve az árutovábbítással, de igazából az egész ellátási láncra kihat. A lényeg, hogy valós időben kell tudni adatokat szolgáltatni – ez fokozottan igaz az exportra –, ami csak akkor megy gördülékenyen, ha a digitalizáció valóban része a vállalat folyamatainak. Az igazi kihívás nem a NAV új rendszereivel való összekapcsolódás az árunyilatkozatok elektronikus beküldése vagy az üzenetek fogadása érdekében, hanem ezen rendszerek integrálása az összes vállalati munkafolyamatba.
Balogh Ágota (B. Á.): – Nemcsak nagyvállalatokat érint majd az új rendszerek bevezetése, hanem kis- és középvállalatokat is. Sőt, a vámmentes értékhatárt meghaladó magánszemélyek szintén részesei lesznek a vámeljárásnak, nem is kevesen. Vámügynökként nekünk őket is képviselni kell a vámhatóság előtt, ezért már a tesztelési fázisba bevontunk magánügyleteket. Az importeljárások tekintetében a hatóság képviselőivel és a szoftverfejlesztő szakemberekkel közösen nagyon sok időt és humán erőforrást fordítottunk arra, hogy a megbízóinkat megfelelő szinten kiszolgálhassuk majd a rendszerek indulásakor. Egyetértek a NAV döntésével a rendszerek bevezetésének elhalasztásáról, sokkal nagyobb problémákat és pluszköltségeket okozott volna a fuvarozóknak, szállítmányozóknak, ha napokig arra kellett volna várniuk, hogy kiléphessen a megrakott autójuk az EU területéről. Várakozásaink szerint sem a gazdálkodók, sem a magánszemélyek számára nem okoz majd fennakadásokat, ha néhány hét múlva élesben elindulnak a megújult vámkezelési eljárások.
– Mivel lennének elégedettek 5 éves távlatban?
T. G.: – Ha nem tudnék olyan kirívó hibákról és problémákról beszélni, amelyek negatívan befolyásolnák akár a vámszakmai terület, akár az ellátási láncok zökkenőmentes működését.
V. Z.: – Ha a gazdálkodók észre sem vennék, hogy van vám. Mind az import, mind az export vámkezelések szinte észrevétlenül zajlanak, mert az informatikai rendszerek tökéletesen működnek, és minden piaci szereplő tisztában van a feladatával.
H. E.: – Ha hibamentesen működnének az informatikai rendszerek, és a legmodernebb technológiai eszközökkel tudnánk támogatni a gazdálkodókat, vagy mesterséges intelligencia alapú ügyfélszolgálattal a vámeljárásokat.
B. Á.: – Ha 5 év múlva is ebben a körben ülhetnénk, mert az azt jelentené, hogy nagyon sok elégedett ügyfelet szolgálunk ki, és – túljutva a digitalizációs nehézségeken – a vámkezelések gördülékenyen folynak.
VÁLTOZÓ VÁMÜGYEK
2025-től megváltoznak a közvetett vámjogi képviseletre vonatkozó szabályok:
- a vámügynöknek, aki a saját nevében, de az ügyfele érdekében kezdeményezi a harmadik országból érkező áru vámkezelését, megbízható adósnak kell lennie; a jogalkotó a módosítással az e kritériumnak megfelelni nem tudó, vélelmezhetően tisztességtelenül gazdálkodó vámügynöki vállalkozásokat kívánja kiszűrni a piacról;
- a minősített adózói státusszal rendelkező vámügynöknek audit keretében értékelnie kell azokat a partnercégeket, amelyeknek a vámkezeléseiben közreműködik, és az audit eredményéről hónapról hónapra tájékoztatnia kell a NAV-ot;
- a vámhatóság adótitkoknak minősülő adatokat csak akkor oszthat meg a vámügynökkel, ha a vámügynöki szolgáltatást igénybe vevő vállalkozás erről írásban nyilatkozik a NAV felé.
