Miközben az egyik oldalon már mesterséges intelligenciáról beszélünk, és bizonyos folyamatokra használunk is különböző robotokat, az információtechnológiára és üzleti innovációra szakosodott, idén a fennállásának 30. évfordulóját ünneplő Régens képviselőjeként a másik véglettel (füzetekkel, Excel-táblázatokkal) sem ritkán szembesül Holczer Erika. Sokan halogatják még a döntést, ő azonban a digitalizáció nagyköveteként meggyőződéssel vallja: a jól megválasztott, folyamatokra szabott szoftvermegoldások valódi – kézzelfogható és forintosítható – értéket teremtenek, beleértve a szolgáltatásbiztonságot.
– Milyen út vezetett odáig, hogy a Régens ma a hazai piac vezető vámszoftver-szolgáltatója?
– Az 1990-es években rész- és komplett rakományok támogatására alkalmazott szoftvert készítettünk speditőrök részére, erre épültek később a logisztikai rendszerek, majd a pénzügyi keretrendszer és a vámszoftver a hozzá kapcsolódó, köré épülő szolgáltatásokkal együtt. Ez utóbbi tett minket széles körben ismertté és sikeressé, az államigazgatásba is ezen az ellátási vonalon keresztül kerültünk: a szakértőink tudásáért kerestek meg minket. Ma már foglalkozunk a mesterséges intelligenciával is, ennek egy gyakorlati megvalósulása a beszédfelismerő Alrite termékünk, amellyel nyitottunk a B2C-kapcsolatok irányába is (a cégtörténet mérföldköveit ld. a 9. oldalon. A szerk.). Társaságunknál folyamatosan kutatjuk és alkalmazzuk a legújabb technológiákat, hogy professzionális üzleti megoldásokat biztosítsunk olyan nagyvállalatok és kkv-k számára, amelyek nagy elvárással tekintenek a digitalizációra és az abban rejlő fejlődési lehetőségekre. Ügyfeleinkkel együttműködve támogatjuk a sikeres üzleti és IT-stratégiájuk kidolgozását és folyamatos fejlesztését, így segítve őket jelentős piaci előnyhöz és megnövekedett bevételhez, üzleti értékhez. Részükre immár hosszú távú felhő- és IT-szolgáltatásokat is biztosítunk.
– Milyen divíziókba szerveződnek ezek a tevékenységek?
– A budapesti székhelyen és a szegedi fejlesztőközpontban a mintegy 40 fős csapatunk 3 fő és 2 támogató üzletágban dolgozik. A Korszerű Vállalati Szoftverek és Digitális Szolgáltatások üzletágát én vezetem, gyakorlatilag vállalatirányítási rendszerekkel (ERP) és a hozzájuk kapcsolódó egyéb szolgáltatásokkal foglalkozunk. Több mint 100 gazdálkodóval vagyunk B2B-kapcsolatban ha nem is napi, de legalább heti szinten, míg a másik üzletágunk-ban, amely innovatív területekre, kutatásra és fejlesztésre fókuszál, az említett Alrite révén már több tízezres az ügyfélszámunk. A harmadik üzletág teljesen új, az idén alakult kimondottan IT- és felhőszolgáltatásokra, az előző kettőből kiválva, merthogy akkora mértékben fejlődött a két üzletág szárnyai alatt, hogy most már önálló útra kel. Mi ugyanis nemcsak egy vámszoftvert adunk az ügyfeleknek, hanem szolgáltatásbiztonságot: egy olyan felhős megoldást, amely garantálja, hogy az adataik biztonságban vannak, problémamentes lesz az informatikai hátterük és ezáltal törésmentesek a vámszolgáltatásaik. Ebben a harmadik üzletágban tehát egyet előrébb léptünk: nemcsak a saját szoftvereinket helyezzük a felhőszolgáltatásba, hanem az eddigi ERP-tapasztalataink révén bárki számára magas szintű biztonságot nyújtunk: egy folytonosságot az üzemeltetésben, ami – azt gondolom – Magyarországon meglehetősen ritka.
– Miben különbözik másoktól a Régens vámszoftvere?
– Éppen az előbb említett szolgáltatásbiztonságon van itt a hangsúly, nem is annyira magán az eleve felhasználóbarát és jogszabályi előírásoknak megfelelő szoftveren. Köréje ugyanis nagyon sok olyan egyedülálló szolgáltatást építettünk ki az elmúlt években, amelyek egyfajta védőhálót biztosítanak az ügyfeleinknek, hogy ők csak a saját tevékenységeikre fókuszálhassanak. Az állandó adatfelügyelet révén a technikai problémák azonnali észlelése és a 7/24-es ügyeleti elérésünk ilyen hozzáadott érték, és egyben ez adott nagy lendületet a társaságunk vámszoftveres üzletének. A felhőszolgáltatással olyan magas rendelkezésre állású környezetet tudunk adni a gazdálkodóknak, hogy biztosak lehetnek benne, hogy nem vesznek el adatok, nem esik ki munkaidő, hanem a rendszereik bármikor elérhetőek; ezt a piacon fellelhető többi szoftver kevésbé tudja nyújtani.
– Cégre szabott szolgáltatásról van szó?
– Teljes mértékben. Attól függően, hogy kinek mire van szüksége, az alapverziónkat célzottan tudjuk továbbfejleszteni. Minden esetben próbáljuk a rendszert úgy implementálni, hogy ahol csak lehet, sztenderdizáljuk az eljárásokat, hogy azokat lehessen automatizálni, digitalizálni. Most már minden területen látható, hogy a humán erőforrás, főként a szakértők száma véges, a vámszakmában ráadásul nagyon speciális és gyorsan változó tudásról van szó. Ez úgy fest a gyakorlatban, hogy akár egy kkv, akár egy nemzetközi nagyvállalat keres meg bennünket, nyilvánvalóan egyik sem egy önálló vámos szigetrendszert akar, hanem a meglévő logisztikai folyamataik részeként minél gördülékenyebb és problémamentes vámműveleteket. Ilyenkor az ügyféllel közösen elkezdjük feltérképezni a jelen állapotot, és egyeztetjük az igényeket, hogy pontosan mi az elvárás. Ezeket összegyúrva adunk egy javaslatot, hogy melyek azok a sztenderd (monoton) eljárások, amelyeket akár egy vállalatirányítási rendszerrel lehet automatizálni, és melyek azok az integrációs pontok, ahol az ő ERP-jébe – akár a pénzügy, akár a termelés, akár a logisztikai alkalmazások vonalán – be lehet kapcsolódni annak érdekében, hogy átlátható legyen. Ezáltal az adatrögzítések meg a hibalehetőségek elkerülhetőek, nem beszélve arról, hogy akár 0–24-ben is mehet a folyamat, és nem a vám fogja vissza az árukiszolgálást. A tervezés során – továbbra is együtt gondolkodva – létrehozzuk a koncepciót, és azt követően kezdődnek a fejlesztési fázisok. Amint elkészülünk egy rész-egységgel, akkor azt már kitelepítjük az ügyfélnek, legalább 90 százalékban most már felhőben. Következnek a felhasználói tesztek, majd ciklikusan újabb fejlesztési és tesztelési körök, a legvégén pedig egy közös oktatás, ahol már minden felhasználó látja, hogy az adott vámszoftver milyen rendszerekhez és hogyan illeszkedik, és hogyan fog éles üzemmódban működni. Az éles bevezetést követően is jelen vagyunk a megbízóink életében, akár éveken át: minden ügyfélről tudjuk, hogy éppen milyen kihívásokkal küzd, hol tudunk segíteni, mit kell bevezetni, vagy akár mi javasoljuk nekik, hogy mely pontokon lehetne gördülékenyebbé tenni az eljárásokat – és így folyamatosan finomítjuk, rájuk szabjuk a programot a későbbiekben is.
– Ez azt jelenti, hogy nemcsak megkapnak egy szoftvert, hanem szolgáltatásként elő is fizetnek a háttértámogatásra?
– Többségében már felhőszolgáltatásként veszik igénybe az ügyfeleink az alkalmazást, folyamatos szolgáltatási szerződések keretében, különböző – horizontálisan és vertikálisan is bővíthető – csomagjainkban, amelyek meghatározó eleme az előbb részletezett támogató tevékenység; ilyenformán ez is teljesen igényre szabható, nemcsak maga a moduláris felépítésű szoftver. Van olyan ügyfelünk, akinek egy basic jellegű szupport bőven elegendő, mert olyan az áruköre, a forgalma, a tevékenysége, ami nem indokol ennél magasabb szintű beavatkozást. Másoknak 0–24 órában elérhetőek vagyunk, mert az ügyfél vámtevékenysége, a logisztikai láncban betöltött szerepe olyan fontos és kritikus, hogy nem megengedhető az áru megállítása akár órákra sem. Ennélfogva minden ügyféllel egy folyamatos szolgáltatási szerződés keretei között dolgozunk.
– Mi jelenti a legnagyobb kihívást ebben a Régens számára?
– A vámtevékenység egy folyamatosan változó dolog, és ahhoz, hogy az ügyfelek jogszerűen végezzék el a vámkezeléseiket, a rendszert is folyamatosan frissíteni kell az adott jogszabályok alapján. Fordulópontokat és nagy projekteket jelentett az egész vámpiac számára – beleértve a mi működésünket is – 2004-ben az EU-s csatlakozás, 2016-ban az uniós vámkódex bevezetése, 2021-ben pedig a kis értékű küldemények vámkezelésében történt változás – ez mind-mind olyan nagy volument képviselt (különösen az utóbbinak említett változás), amivel a gazdálkodóknak ugyanúgy lépést kellett tartani, mint amennyire a mi feladatunk volt a legteljesebb háttértámogatással segíteni őket.
– Hogy látja: mennyire érett a piac a digitális szolgáltatások alkalmazására?
– Abban a kivételes helyzetben vagyunk, hogy alapvetően az ügyfelek keresnek meg bennünket ajánlások útján, zömében megfontolt céllal és azért, mert tudják, hogy állandó figyelemben részesülnek, és mi meg tudjuk valósítani azt, amit ők megálmodtak, és amit még talán nem is tudnak megfogalmazni. Természetesen érzékeljük a másik végletet is: a sokszor akár évekig is vissza-visszajáró érdeklődőket, akik hosszú ideig nem hajlandók áldozni a digitalizálásra, holott végső soron utána sokkal jobban járnak. Ezt a falat bizony még mindig roppant nehéz áttörni. Aztán egyszer csak beérik az a gondolat, amit korábban már ecseteltünk nekik. Mindemellett a megbízóiktól is érkezhetnek olyan igények, amelyeket ők már nem tudnak kiszolgálni. Kinél előbb, kinél utóbb, de egy biztos: mindenkinél eljön az a pont, amikor manuálisan, Excelekben és egyéb úton-módon már nem tudják hatékonyan kezelni az adatokat, egyszerűen nem győzik humán erőforrással. Számos olyan példát is sorolhatnék, amikor számszerűsíteni tudtuk az ügyfélnek, hogy papíralapon, rendszertelenül használva az adatokat mennyi bevételtől esett el, mert nem tudta kiszámlázni, a kolléga valamit elfelejtett, eltűnt a papír stb. – és amikor mindezt átforgatjuk egy informatikai rendszerbe, ugrásszerűen megnőhet a bevétele.
– Van-e különbség a külföldi és a hazai piac között?
– Eddig volt, de éppen az elkövetkező hónapokban csúcsosodik Magyarországon az uniós vámrendszerek egységesítése, ami ilyen értelemben elmossa a határokat a vámkezelés területén is. Az Európai Uniónak már évek óta célja volt, hogy minden tagállamban azonos adatelemekre épüljön az összes vámeljárás, ezzel az egyes tagállami rendszerek átjárhatóak legyenek. A változás most minden vámhoz kapcsolódó szereplőt érinteni fog európai szinten: mind Magyarországon, mind külföldön. Mások már kicsit előrébb járnak, míg hazánkban idén ősszel élesítik az új importrendszert, azt követi majd az export vámrendszer és más szakrendszerek bevezetése. Ebben jó úton haladunk: már szervezzük az ügyfeleinknek a workshopokat, próbáljuk őket felkészíteni a változásokra, illetve egynémely gazdálkodót a NAV által indított nyári próbaszakaszra, a rendszer tesztelésére. Úgy gondolom azonban, hogy miután közös alapokra helyeződik a vámkezelés az Európai Unióban, a nemzeti sajátosságok – a jogszabályok változó értelmezése – még velünk marad egy darabig, ami számos informatikai kihívás megoldására sarkall bennünket a jövőben is.
A cégtörténet mérföldkövei
- 1993: a Régens megalakul azzal a küldetéssel, hogy ügyfelei sikereit innovatív IT-megoldásokkal támogassa
- 2000: váminformatikai szolgáltatással bővítik a portfóliójukat, amely a cég növekedésének katalizátora lesz
- 2003: elnyerik a Magyar Innovációs Alapítvány elismerését, és megszerzik az ISO 9001 minősítést
- 2006: elnyerik az első FP6-os projektjüket az Európai Unió társfinanszírozásában
- 2008: elindítják zászlóshajó innovációs projektjüket, a SMARTNET-et
- 2009: tanácsadási szolgáltatást kezdenek nyújtani a bankszektorban
- 2012: elindítják az e-egészségügyi projektjüket, a Fit-Testet, Big Data adatelemzési és algoritmusfejlesztési képességeiket bővítve
- 2014: bemutatják az új pénzügyi szoftverüket, az ÁFAFAKT-ot
- 2016: felhőszolgáltatásuk keretében már elérhetők a pénzügyi és logisztikai szoftvertermékeik
- 2018: sikeresen teljesítik a HORIZON2020-as INFRALERT projektjüket, továbbnövelve a nemzetközi innovációs szakértelmüket
- 2020: a saját fejlesztésű, mesterséges intelligenciára épülő, magyar nyelvre optimalizált beszédfelismerő megoldással, az Alrite termékkel a B2C-kapcsolat is megjelenik a cég portfóliójában
NÉVJEGY
Holczer Erika a veszprémi Pannon Egyetemen informatika szakos középiskolai tanárként végzett; vonzotta a tanári pálya, de hamar kiderült, hogy nem nyújt számára elegendő kihívást. Amikor 2002-ben a Régens junior IT-tanácsadókat keresett a győri irodájába, jelentkezett. Medior, majd senior tanácsadóként folytatta, volt ügyfélkapcsolati tanácsadó és menedzser, később üzletágigazgató-helyettesnek, 2018-ban pedig üzletág-igazgatónak nevezték ki, amely pozíciót tölti be jelenleg is. Úgy véli, az eltelt több mint 2 évtized alatt ebben a cégben annyi mindennel foglalkozhatott, és az ügyfélkapcsolatok révén annyi mindent tapasztalt és tanult, hogy sosem érezte monotonnak a munkáját, és még mindig lát benne perspektívát, tele van ambíciókkal.
Varga Violetta
