Politikai blöff vagy tudatos lépések sorozata? – többek között erre a kérdésre is próbáltak választ találni azok az előadók, akik a Brexit – avagy az autonóm vámpolitika valósága című webináriumon meséltek eddigi tanulságos, többnyire kiábrándító tapasztalataikról a Magyar Vámügyi Szövetség (MVSZ) szervezésében.
Az Egyesült Királyság 2020. év eleji kilépése az Európai Unióból érdekes fordulat a kereskedelempolitikában, a magyar EU-tagság óta a legnagyobb „mennydörgés”, amit átéltünk, s nagymértékben hat az ellátási lánc valamennyi szereplőjére – fogalmazott bevezetőjében Tolnainé dr. Tóth Veronika vendéglátó, moderátor, az MVSZ főtitkára.
Elsőként az előzményekről, a kiugrás kereskedelmi oldaláról kérdezte dr. Kacsirek Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézetének egyetemi docensét. Az ipari forradalmat követő brit kereskedelempolitika liberális volt, de mindig voltak protekcionista elemei, azt használta ki, hogy a nagy brit versenyképesség köré alakult ki – kezdte válaszát az egyetemi docens. A világban formálódó saját gyarmatrendszerét biztosította. Az 1929–1933-as világgazdasági válságot követően befelé fordult, a II. világháború után azonban támogatta az Egyesült Államok szabadkereskedelmi törekvéseit. Később laza szabadkereskedelmi övezetet hozott lére fő partnereivel, szabad bejárást biztosított a határain. Ha nem sikerül valakit legyőzni, akkor csatlakozz – így csatlakoztak a britek az EU-hoz.
A Brexitről szólva a szakember kifejtette: nagy belpolitikai baklövés lehetett, bizonyára nem ez volt a szándék. A brit gazdaságpolitikának van egy önállóságra törekvő erőteljes része, s most a Brexit alkalom ennek megvalósítására. A britek célja most már csak az lehet, hogy érvényesítsék érdekeiket. Ugyanakkor a mai világgazdaságban globális az ellátás, vállalati együttműködések, hálózatok szövik át, ahol vannak nemzetállamok, amelyek szövevényes rendszerben próbálják érvényesíteni érdekeiket – ami más kereskedelmi politikát igényel.
A kilépés fájdalmas folyamat volt, az utolsó pillanatig nem lehetett tudni, lesz-e kétoldalú megállapodás az EU és Nagy-Britannia között – tette hozzá dr. Takács István, Magyarország Európai Unió Melletti Állandó Képviselete Brüsszel kereskedelmi attaséja. Egy szabadkereskedelmi megállapodásban általában arról esik szó, miként próbáljuk meg közelíteni a két fél rendszerét, itt viszont egy ellentétes folyamatot kellett végigtárgyalni: azonos liberalizációs szinten lévő két fél egyeztetett úgy, hogy az egyik távozni igyekezett. A kereskedelmi attasé sem tudja a választ, vajon a kilépés politikai blöff vagy tudatos lépés volt a brit politikusok részéről. Tény, hogy a tárgyalások során a britek ragaszkodtak ahhoz, hogy önálló kereskedelmi politikát folytassanak, visszautasították a vámuniót, s végül egy szabadkereskedelmi megállapodás született. Azzal együtt, hogy a britek önálló szabadkereskedelmi politikát folytatnak megállapodások keretében, jóval liberálisabb vámrezsimet alkalmaznak: míg az EU a termékek 27 százaléka esetében nem alkalmaz vámokat, a britek ezt 47 százalékban teszik meg, s az átlagvám az EU-ban 7,2 százalék, míg a briteké 5,7 százalék.
Nietsch Tamás, a Flextronics Kft. EMEA Trade compliance senior managere, egyben az MVSZ alelnöke sokkoló adatokat említett a britek kivonulásáról az EU-ból: az élelmiszerexportjuk például 50–60 százalékot csökkent Európába decemberhez képest. A britek kikötőkön keresztül lebonyolított teljes kiviteli forgalma 68 százalékkal esett vissza januárban; Írországba több mint kétharmadával csökkent az élelmiszer- és italkivitelük 2021 I. negyedévben az előző évi hasonló időszakhoz képest, ugyanez a német–spanyol–olasz piacokra több mint felével mérséklődött, ezen belül a tejtermékek kivitele több mint 90 százalékkal. Ami a logisztikai folyamatokat illeti: a skóciai export esetében szállítmányonként a korábbi 1 helyett most 3 napig tart az út Európába. Ez egy termelővállalatnak alkatrészellátásban, friss élelmiszerek eljuttatásában döbbenetes változás. A vámárunyilatkozat kitöltése évente 15 milliárd (!) fontjába kerül a brit gazdaságnak. Nagy-Britanniában a vámkezelések száma csaknem megötszöröződött 2021-től kezdve az előző évhez képest. Ezt az exportőrök, az importőrök, a hatóság oldaláról képtelenség szakmailag, létszámban megoldani. Egy származásigazolás kitöltése tudáshiány miatt nehezen megvalósítható, az előadó saját tapasztalatból is tudja, hogy katasztrofális ennek a minősége,
A Brüsszelből bejelentkező dr. Takács István ezt követően további tényeket is említett a megváltozott magyar–brit gazdasági helyzetről. Míg a korábbi években a Nagy-Britanniába irányuló magyar export stabil volt, 3,5 milliárd eurónyi forgalommal, 2020-ban jelentős csökkenés következett be a Brexit miatti bizonytalanságok és a szállítási adminisztrációs gondok miatt. Olyannyira, hogy az az idei I. negyedévben még tovább mérséklődött (810 millió euróra). Az exportot 93 százalékban ipari termékek adják – ezek a teljes magyar kivitel 80 százalékát jelentik –, 7 százalékban pedig mezőgazdasági és feldolgozott mezőgazdasági termékek. A csemegekukorica exportjánál a brit import több mint felét a magyar szállítások adják, vagyis jelentős beszállítóik vagyunk. Míg a teljes importunk korábban több mint 1,8 milliárd euró volt, 2020-ban 1,5 milliárdra csökkent, az idei I. negyedévben pedig ennek már csak az egytizede valósult meg a tavalyi hasonló időszakhoz képest – s ez az arány minden termékkategóriára érvényes. Tehát a Brexit az exportteljesítményünknek sem tesz jót, de a brit gazdaságot egészében még jobban megviseli – jegyezte meg a diplomata.
Csak a britek nem voltak felkészülve a Brexitre – említette kissé ironikusan Kunya Gábor, a UPS Hungary Kft. vámcsoportvezetője. Szerinte még ma sem tudják, mi a konkrét teendő. Visszaemlékezett, hogy a karácsony utáni – egyébként holt – időszakban az Angliából érkező csomagok mennyisége kilencszer annyi volt 2020-ban, mint 2019-ben, vagyis a nagy ügyfelek „betáraztak”. A világjárvány miatt is megváltozott a vállalatok hozzáállása, teletöltötték a raktárakat. Egy ideig pedig ők váltak raktározókká, holott éppen arra találták ki a cégét, hogy egy óra múlva már ne legyen beérkezett áruja. A kis csomagok között nagyon sok alkohol és cigaretta – elektromos cigaretta és tartozéka – küldemény volt magánszemélyek révén. Több mint kétszeresére nőtt a forgalmuk, csak április elejére állt be 60 százalékos növekedésre a korábbiakhoz képest, ami miatt 27 vámügyintéző munkatársat kellett felvennie.
A Brexit őrületes volt, sok gondot okozott, és sokba is kerül – fakadt ki Zöldi-Tóth Attila, a Truck Force One Kft. ügyvezető-tulajdonosa. Az elmúlt négy év a legrosszabb forgatókönyv volt, amit cége átélt, mert nem tudtak mire felkészülni. Közepes méretű magyar fuvarozóflottájával a szállítási mennyiség 80 százaléka irányult Nagy-Britanniába, de a Brexit 2016-os megszavazása óta mindenki óvatosabban kezelte a briteket, függetlenül attól, hogy a kereskedelemben vagy az ellátási láncban dolgozott. A brit piac irányába igyekeztek a nagy kitettséget mérsékelni, ugyanakkor a britek felkészületlenek voltak. A vámkezelés, az ügyintézés a dokumentációkkal annyira rossz volt, hogy az első héten úgy döntöttek: járműveikkel inkább kijönnek üresen Nagy-Britanniából, csak hogy ne kelljen papírügyeket intézni, mert a lassúság miatt nem érte meg felvenni az árut. Ez az állapot szinte még ma is tart, 5 fuvarozóból 3 nem hoz el semmit a britektől az adminisztráció ellehetetlenülése miatt. Az ügyvezető nem is lát reményt arra, hogy a brit oldalon a helyzet megváltozzon. Cége különben elindította a vámügynöki tevékenységét, a teljes vámszolgáltatás költségét költségáron építették be áraikba, mert ezen nem akarnak egy fillért sem keresni. Csak annyit szeretnének, hogy zökkenőmentesen lehessen fuvarozni – foglalta össze mondanivalóját az üzletember.
TOVÁBBKÉPZÉS
A Magyar Vámügyi Szövetség a Budapesti Corvinus Egyetemmel közösen szervez vámlogisztika posztgraduális egyéves felsőfokú szakmai továbbképzést. Nemzetközi vállalatgazdaságtan, kereskedelempolitika, fuvarjog, szállítmányozás, nemzetközi üzleti technikák, vámjog is szerepel a tananyagban, amely a gyakorlati életben is jól hasznosítható tudást közvetít.
VARÁZSCERUZÁVAL
Kunya Gábor sok-sok vámszakértőt rajzolna Dover és London környékére, Zöldi-Tóth Attila is így tenne, aki emellett egy Make Love Not War feliratot is elhelyezne. Nietsch Tamás azt szeretné elérni, hogy egy nap arra ébredjünk fel: a brit politikusok megvilágosodtak, és sikerülne kompromisszumot kötni velük. Dr. Tóth István gyors megoldásra nem számít, de arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU megszavazott egy 5 milliárd eurós támogatási csomagot, amelyből azok a vállalatok részesedhetnek, amelyeknek a Brexit miatt költségkiesésük volt. Az ebből kapható támogatásokat olyan beruházásokra, programokra lehet majd elkölteni, amelyek segítik a negatív hatások kiküszöbölését. Magyarország 53 millió eurót (kb. 19 milliárd forintot) fog kapni, három évre elosztva. Dr. Kacsirek László egy időgéppel szeretne visszarepülni a Brexit-szavazás időszakába, 2016 júniusába, és néhány százalékot hozzáírna a „Maradjunk” szavazatokhoz.
Falus Tamás
