Budapest és Luxemburg között vasúton lehet szállítani félpótkocsikat a jövő év elejétől

Új intermodális vasúti összeköttetés indítását jelentette be Budapest és a luxemburgi Bettembourg között a CFL Multimodal a 4. Kelet-Európai Intermodális Konferencián. A luxemburgi logisztikai vállalat heti négy vonatpárral tervez a két város között, amelyek vegyesen szállítanak majd kamion-félpótkocsikat és konténereket, a tervek szerint 2025 első negyedévtől. A kapacitás nagy részét már lefoglalták fuvarozók, amelyeknek az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerhez (EKR) kapcsolódó kormányzati ösztönzők miatt megéri a környezetbarát vasúton szállítani a közút helyett.

A luxemburgi CFL Multimodal saját, Bettembourg-Dudelange terminálja és a Csepeli Szabadkikötőben működő Budapest-MAHART Container Center (MCC) terminál között tervezi elindítani a heti négy vonatpárt. A projekt megvalósítását a VTG a vasúti kocsipark biztosításával, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) pedig piackutatással és szervezéssel támogatja.

A stratégiai helyen működő Bettembourg-Dudelange terminál vasúti hozzáférést biztost jelentős európai kikötőkhöz és gazdasági központokhoz, köztük olyan kulcsfontosságú francia és spanyol csomópontokhoz, mint Lyon és Le Boulou, valamint a belgiumi Antwerpen vagy a német Ruhr-vidék.

Egyre több cégnek változik a gondolkodásmódja, és fordul a közúttól a vasút felé. Azért indítjuk el a Budapest és Bettembourg közötti vonatkapcsolatot, hogy segítsünk ezeknek a vállalkozásoknak csökkenteni a károsanyag-kibocsátásukat. A magyar főváros egy fontos csomópont, ezért esett rá a választásunk – hangsúlyozta Imad Jenayeh, a CFL Multimodal üzletfejlesztési menedzsere.

Az új vonatkapcsolat heti négy körjárattal, 24–30 órás menetidővel, daruzható és nem daruzható közúti félpótkocsikat, valamint konténereket tud szállítani. Nagy az érdeklődés, a kapacitás nagy részét már lefoglalták közúti fuvarozók.

„Az új összeköttetés jelentős hatással lesz a Magyarország és Nyugat-Európa közötti intermodális piac fejlődésére. Olyan szállítmányozók is bekapcsolódhatnak a vasúti kombinált fuvarozásba, akik korábban ezt nem tették. A vonatok indításának szervezése hosszas előkészület után idén gyorsult fel, a közúti félpótkocsik vasúti intermodális fuvarozását jelentősen támogató hazai kormányzati intézkedések hatására” – mondta Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke.

Magyarország és Nyugat-Európa között jelenleg három intermodális vasúti kapcsolat üzemel. Az egyik egy logisztikai szolgáltató saját szervezése, azt más fuvarozók nem vehetik igénybe. A másik soroksári BILK terminál és a németországi Neuss között közlekedik. A harmadik idén októberben indult a törökbálinti DEPO és a HELROM együttműködésében, Törökbálint és Düsseldorf között.

A vasúti intermodális megoldással a szolgáltatást igénybe vevő cégek akár 70 százalékkal tudják csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátásukat, tizenketted részre tudják visszavágni a külső költségeket, hatodára a fajlagos energiafelhasználásukat. A vasúti intermodális fuvarozás az egyik legjelentősebb pillére az európai zöld megállapodásnak (Green Deal), amivel a legtöbbet tehetnek a fuvarozók a környezet fenntarthatóságáért.

A kormányzat idén februárban bevezetett intézkedésével ösztönzi az energiahatékonysági kötelezettségi rendszeren belül a közúti félpótkocsik vasúti fuvarozását. A rendelkezés azokat a magyarországi bejegyzésű közúti fuvarozó vállalkozásokat segíti, amelyeknek van kamionjuk, és azok már eddig is közlekedtek nemzetközi forgalomban. Ezek elszámolhatnak energiamegtakarítást az EKR-rendszerben, ha vasúton szállítják a kamionpótkocsit. Az auditált energiamegtakarítási kvótát pedig értékesíthetik. Az MLSZKSZ számításai szerint megfelelő feltételek teljesítése esetén ez egy Budapest és Ruhr-vidék közötti szállításnál 150–200 eurót is jelenthet, a plusz adminisztrációs költségeik fedezetére, de a fuvartávolságtól és a körülményektől függően lehet ennél kevesebb vagy akár több is.