Az európai vasúti pályahálózat állapota és az össze nem hangolt felújítások, fejlesztések okozzák a legnagyobb problémát a környezetbarát, kombinált árufuvarozásban, a késések 75 százalékáért az infrastruktúra a felelős. Magyarországon emellett év közben drágult a pályahasználati díj, így rosszabb állapotú pályákért kell többet fizetni. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) arra hívja fel a figyelmet, hogy mindez a környezetbarát kombinált fuvarozás versenyképességét rontja a környezetszennyezőbb és balesetveszélyesebb közúti szállítással szemben. Idén az első három negyedévben ugyanannyi árut szállítottak kombináltan, mint egy évvel korábban.
Nincs olcsóbb, hatékonyabb és gyorsabb zöldítés Európában, mint a vasúti szállítás, ezért az európai döntéshozóknak határozott lépéseket kell tenniük a vasúti szállítás térnyerésének elősegítésére – mondta Zahalka Attila, a METRANS Konténer Kft. kereskedelmi igazgatója az MLSZKSZ által szervezett 4. Kelet-európai Intermodális Konferencián, Budapesten. A vasúton egyre nagyobb gondot jelent az infrastruktúra állapota, az előre be nem jelentett és össze nem hangolt karbantartások és fejlesztések miatt kialakuló káosz, valamint az elöregedő munkaerő. Magyarországon emellett szeptemberben év közben 14 százalékkal megemelték a pályahasználati díjat, amit a fuvarozók nem tudnak kigazdálkodni, ezért át fognak hárítani az ügyfeleknek – tette hozzá Zahalka Attila. A fuvarozói szakma bízik Lázár János építési és közlekedési miniszter nyilatkozatában, hogy csökkenteni fogják az áruszállítás pályahasználati díját.
Az Európai Unión belüli vasúti fuvarozás gyorsítását segíti a június végén életbe lépett, a transzeurópai közlekedési hálózatról (TEN-T) szóló európai rendelet, amely minden tagország számára kötelező feladatokat szab – hangsúlyozta a konferencián Érsek Ákos, az Európai Kombinált Fuvarozási Társaságok Szövetségének (UIRR) főtanácsadója. A rendelet előírja például, hogy az összes nemzetközi tehervonat 75 százaléka pontosan érjen célba, valamint az uniós belső határokon kevesebb mint fél órát kelljen csak várakozni. Az új rendelet könnyítéseket is tartalmaz, például nemcsak az óránként 160 kilométeres sebességre tervezett vasúti pályákhoz lehet használni TEN-T-forrásokat, hanem akár 120, illetve a tehervonatoknál 100 kilométeres sebességre is.
Bói Lóránd közlekedésstratégiáért felelős helyettes államtitkár a rendezvényen kiemelte, hogy a médiumokban megjelent hírekkel ellentétben nemcsak a közutat, hanem a vasutat is fejleszti a kormányzat. A már elkezdett hazai vasúti beruházások mellett a tervek szerint 2029-ig megújítják a Debrecen–Nyíregyháza, a Komárom–Almásfüzitő, a Kiskunfélegyháza–Szeged és a Veszprém–Boba közötti szakaszt, korszerűsítik az áruforgalomban kulcsszerepet játszó Gubacsi hidat, a forgalmat felgyorsító deltavágányt építenek Zalaszentivánnál, valamint felújítják a vasúti pályát a záhonyi térségben – sorolta. Több beruházáshoz az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) forrásait tervezik felhasználni, ez az uniós forrás jelenleg korlátozás nélkül elérhető.
Igény van Európában a környezetbarát fuvarozásra
Nemcsak Magyarországon fejlesztik az intermodális szállítási infrastruktúrát. A német gazdaság gyenge teljesítményével összhangban az áruforgalom volumene mintegy tíz százalékkal esett vissza 2023-ban, az intermodális forgalom is csökkent, de csak kisebb mértékben. A helyzet idén sem javul, jövőre azonban már újra bővüléssel számolnak. Az intermodális forgalom iránti igényt erősítik a környezetvédelmi szabályozások, és a vállalatok fenntarthatósággal kapcsolatos (ESG-) intézkedései. Ezt a trendet jól mutatja, hogy idén három új intermodális terminált adtak át, másik három pedig jelenleg épül – mondta Steffen Nestler, a németországi intermodális központokat tömörítő Deutsche GVZ GmbH ügyvezető igazgatója.
Szerbiában a következő tíz évben nyolcszorosára nő a vasúti teherfuvarozás kapacitása. 2025-re a teljes árumennyiség 75 százalékát vonaton fogják szállítani. Az egyik fő nyomvonal a görögországi, pireuszi kikötőtől Belgrádon át a magyar határig tart. Novemberben átadják a Belgárd és Kelebia között újjáépített vasútvonalat. Ha a magyar oldalon is elkészül a fejlesztés, a szerb vasúthálózat bekapcsolódik a nagysebességű európai TEN-T-hálózatba – jelentette ki Lálity Urbán Emese, a szerbiai építésügyi, közlekedési és infrastruktúraügyi minisztérium államtitkára.
Míg az EU-ban nőtt, addig Magyarországon stagnált az intermodális forgalom
Az európai intermodális forgalom az idei második negyedévben 4 százalékkal bővült, először több mint másfél éves visszaesés után. Magyarországon ugyanakkor az első negyedévben jelentős volt a visszaesés, a következő két negyedévben viszont több árut szállítottak a vasút és a közút, illetve a hajózás kombinálásával, így összességében az első három negyedév forgalma megegyezett az egy évvel korábbival – összegezte a legfrissebb adatokat Fábián Zoltán, a MAHART Container Center Kft. ügyvezető igazgatója.
A hazai intermodális forgalom nagyobb részét (55 százalékát) a tengeri kikötők felől érkező áruk szállítása adja, a többi a Selyemúton szállított és az Európán belüli forgalom. Mivel a húszi lázadók támadásai miatt a tengeri konténerszállítók elkerülik a Szuezi-csatornát, az adriai kikötőkből érkező forgalom 9 százalékkal csökkent január és szeptember között, az észak-európai kikötők felől viszont 24 százalékkal nőtt.
