Az orosz–ukrán háború és a mezőgazdaság jó termésátlagai a régióban együttesen oda vezettek, hogy a konstancai kikötőben 75,5 millió tonna árut kezeltek 2022-ben. Ebből a növekedésből a dunai forgalom nem vette ki a részét, a folyam számos időszakban rendkívül alacsony vízállású volt, így a 15,5 millió tonna belvízi áru még a bázistól is elmaradt kissé. A március 21-ei Cargo along the Danube online, illetve a másnapi Konstancai Kikötő Napja Budapesten konferenciák résztvevői természetesen a volumeneken túl is számos aktualitásról kaptak tájékoztatást.
A Konstancai Kikötő Napja Budapesten konferencián ebben az évben is mintegy 130 főt köszönthettünk, közülük több mint 50-en külföldről, a Duna-menti országokból érkeztek kapcsolatfelvételi céllal. Örömteli, hogy a hullámzó volumenek ellenére is ennyi szállítmányozó- és kereskedőcég lát fantáziát a konstancai kikötőn keresztüli exportban és importban.
Romániából a Konstancai Kikötő Napja Budapesten rendezvény okán jelentős létszámú küldöttség érkezett Budapestre, akik a konferencia mellett számos egyéb szakmai programon is részt vettek. A kikötői delegációnak tagja volt Adrian Daniel Găvruța, az igazgatótanács elnöke, Florin Vizan vezérigazgató (a képen balról), George Visan kereskedelmi igazgató, Daniel Jarnea marketingigazgató és Erdélyi László (a képen jobbról), a konstancai kikötő magyarországi képviselője. A kikötői küldöttséget fogadta Gabriel Şopandă, Románia Budapestre akkreditált nagykövete a nagykövetségen. A kikötői csapat a konferencia másnapján látogatást tett a Rail Cargo Terminal – BILK-en is.
A konferencián Florin Vizan, a Konstancai Kikötő vezérigazgatója köszöntötte a résztvevőket, és elmondta, hogy a kikötőre hatalmas többletfeladat hárul az orosz–ukrán háború miatt, ami rendkívüli módon megnehezítette az ukrajnai kikötők rendeltetésszerű használatát. E hatás is közrejátszott abban, hogy 2022-ben rekordmennyiségű árut kezeltek a konstancai kikötőben.
Daniel Jarnea, a kikötő marketingvezetője a létesítményben szolgáltató operátorok közreműködésével interaktív bemutatót tartott. Ismertette a kikötő magyar érintettségű forgalmainak volumenét is, ami tavaly 905 ezer tonnát tett ki. Ebből 430 ezer tonna volt a gabonaforgalom, 309 ezer tonna szén, 60,5 ezer tonna állati takarmány, 41 ezer tonna pedig vasérc. Ezek a számok persze a magyar mezőgazdaság exportlehetőségei, illetve a Dunai Vasmű termelési volumene és nyersanyagbeszerzési lehetőségeinek függvényében évről évre jelentősen változnak. Ezzel együtt is Magyarország a kikötő egyik fontos hátországa. Konstanca folyamatosan keresi az új relációk, üzleti kapcsolatok lehetőségét. Magyar szempontból is ígéretes lehetőség a kaukázusi régió és Közép-Ázsia, de akár Kína elérhetősége is a Fekete-tengeren, illetve a Kaszpi-tengeren keresztül. Noha létezik végig szárazföldi útvonal is Törökországon és Iránon keresztül, az egyáltalán nem kapacitív. Így valós alternatíva a Fekete-tengeren immár rendszeresen közlekedő hajójárat Konstanca és a grúziai Poti kikötője között, ahonnan vasúton gyorsan és megbízhatóan érhető el a Kaszpi-tenger. Innen szintén számos hajó szállít intermodális rakományokat Kazahsztánba és Türkmenisztánba, ahonnan ismét van vasúti csatlakozás egészen Kínáig. E folyosón az áruforgalom élénkülése tapasztalható, részben az orosz–ukrán háború hatására, részben a közép-ázsiai országok egyre növekvő export- és importforgalmai miatt.
Daniel Jarnea néhány konstancai cég tevékenységére és forgalmára külön is kitért, ezzel mintegy felvezetve a konferencia szünetében tartott üzleti tárgyalásokat a résztvevők és a kikötő vezetői, operátorai között. A Konstancai Kikötő Napja Budapesten konferencián a kikötőt kezelő társaság mellett többek között a következő cégekkel volt lehetőség üzleti kapcsolat felvételére, tárgyalásra: CHIMPEX, COMVEX, ROMCARGO MARITIME, SEA CONTAINER SERVICES, SILK ROUTE SHIPPING, T.T.S. OPERATOR és UMEX.
A konferencia második fele Horia Mintas, a budapesti román nagykövetség gazdasági tanácsosának előadásával indult. Ebből kiderült, hogy a magyar–román viszonylat áruforgalma évről évre rekordot dönt, értéke tavaly már megközelítette a 15 milliárd eurót. Noha korábban a magyar–román kereskedelmi mérleg erősen a magyar fél felé billent, a román export Magyarországra sokkal gyorsabban nő, mint a magyar export Romániába, így a mérleg a kiegyenlítés felé konvergál.
Körös Norbertnek, a Rail Cargo Hungaria vasútvállalat vezérigazgatójának előadásából kiderült, hogy az orosz–ukrán háború hatására az áruforgalmi útvonalak és a szállított termékek is változtak. Egyrészt bővült a forgalom az Európai Unió és Ukrajna között (az ukrán kikötők kiesése miatt), másrészt az Ukrajnát és Oroszországot egyaránt elkerülő déli útvonalak szerepe is megnőtt. Így egyrészt Törökország felé, illetve azon keresztül is több árut visznek, illetve Konstancán és a Fekete-tengeren keresztül Grúzia, Azerbajdzsán irányából is élénkülés tapasztalható, különösen az intermodális fuvarozásban.
A most felértékelődött „Middle Corridor” Közép-Ázsiát a Kaszpi-tengeren keresztül köti be Európa felé. Jellegzetessége, hogy kétszeri kompozást tartalmaz, a Kaszpi-tenger mellett a Fekete-tengeren vagy a törökországi Van-tavon. A Konstancán átvezető útirány erőssége a törökkel szemben, hogy Bakutól Budapestig végig villamosított, kétvágányú vasútvonalakon halad (melyen a vágányzárak és a migrációs krízis miatti alapos határrendészeti vizsgálatok jelenleg még szűk keresztmetszetet képeznek).
Az immár 15. alkalommal megrendezett Konstancai Kikötő Napja Budapesten konferencián a záróbeszédet Gabriel Şopandă, Románia Budapestre akkreditált nagykövete tartotta. A visszajelzések szerint ez a konferencia volt eddig a legsikeresebb mind közül – köszönhetően mindazoknak, akik részt vettek rajta!
CARGO ALONG THE DANUBE
A NavigátorVilág a Konstancai Kikötővel együttműködve immár 3. alkalommal szervezett ingyenes, angol nyelvű, nemzetközi online konferenciát a dunai árufuvarozásról. Az idei esemény különlegességét az adta, hogy a Duna mellett az annak mentén Konstanca irányába tartó vasúti árufuvarozásról is hallgathattak előadást az érdeklődők. A konferencián azért túlnyomórészt a dunai fuvarozásban érdekelt piaci szereplők adtak elő.
A nyitóelőadást Horia Mintas, Románia magyarországi nagykövetségének külgazdasági attaséja tartotta a román gazdaság regionális üzleti kapcsolatairól. Ezután a Konstancai Kikötő részéről Daniel Jarnea marketingigazgató tartott előadást. A magyarországi dunai kikötők lehetőségeit Szalma Béla kapitány mutatta be. Márta Gábor, a Rail Cargo Logistics – Hungaria ügyvezetője a vasúti lehetőségeket ismertette.
A vukovári kikötő részéről Krešimir Murvaj tartott előadást. Az egyetlen horvát dunai kikötő nemrég a schengeni zóna külső határa lett, ennek hatásáról szólt az előadás első fele. A horvát kikötő áruforgalmán mégsem ez, hanem az orosz termékek importjának korlátozása hagyott nyomot. Azokat ugyanis még tranzitban sem lehet átrakni a horvát kikötőben, így a boszniai nehézipar orosz nyersanyagimportját jelenleg a szerbiai Pancsevoban rakják át, amely kikötőt Biljana Vukotic mutatta be a konferencián.
A Duna legjelentősebb hajóscégének, a Transport Trade Services-nek (TTS) az igazgatója, Catalin Petrea szenvedélyesen mesélt a dunai hajózás nehézségeiről. Ebben a vízállás mellett hangsúlyosan jelent meg a munkaerőhiány kérdésköre is. Az előadások sorát a Sea Container Services részéről Andra Solomon előadása zárta: a konstancai kikötőn keresztül jelentős forgalmat bonyolító szállítmányozócég a fekete-tengeri áruforgalom aktuális trendjeit mutatta be.
A „Cargo along the Danube online conference” címre rákeresve a konferencia visszanézhető
a NavigátorVilág Youtube-csatornáján.
Andó Gergely
