Ez a cikk a KözlekedésVilág 2018. I. negyedéves számában jelent meg.
Az elmúlt időszakban a rendületlen növekedésről szóltak a hírek a Wizz Air légitársaság kapcsán. Egyre másra bővítette a hálózatot, a növekedést és terjeszkedést az új Airbus gépek folyamatos átvétele biztosította a diszkont cég számára. A 2018-as menetrendi időszakban viszont jelentős csökkentések, bázisbezárások is szerepelnek a sorok között.
Megnyert légi háborúk
A közép-kelet-európai légi piac egyik legfontosabb szereplője a Wizz Air, amely évről évre szinte folyamatos növekedésről számolt be. Stratégiájának legfontosabb eleme az alacsony költségszint és a közép-kelet-európai piacok megcélzása volt. A legelső időszakban tudatosan épített a Nyugat-Európában dolgozó vendégmunkások szállítására, akik a korábbi autóbuszos, autós utazás helyett gyorsabban és sokszor azonos árszint mellett tudtak hazautazni. A légitársaság erőteljesen kihasználta, hogy a kontinens keleti felén olcsóbb munkabérek mellett tudott személyzetet toborozni, és gombamódra szaporodtak a kisebb repülőtereken alapított bázisai is. A különböző országokban megküzdött a piaci pozíciókért, a legtöbb esetben megnyerve a helyi légi háborút. A rugalmatlan állami légitársaságok nem vagy csak ritkán tudták érdemben felvenni a versenyt a diszkont modell előnyeivel. A légitársaság fokozatosan növekedve ma már közel 90 Airbus géppel rendelkezik, amit 28 bázison osztott szét. A Wizz Air a térség legnagyobb szereplője lett, sok országban pedig piacvezetővé vált.
Bázisnyitások Nyugaton
Az eltelt 10 év alatt nagyot változott a térség légi piaca. A még talpon lévő állami légitársaságok is fapados árazással próbálják felvenni a versenyt, de az olcsó üzemanyagár és az olykor nem is annyira rejtett támogatások miatt a piac teljes letisztulása várat magára. A munkaerő költsége viszont a térségben is megugrott, amit az általános európai pilóta-, illetve műszakiszemélyzet-hiány is növelt. A jól képzett repülési szakemberek megtartása érdekében jelentősen emelni kellett a kelet-európai béreket is, ami kisebb bázisok költségszintjét is elkezdte felfelé mozdítani. A légi piac átalakulása miatt egyre több nagy (központi) repülőtéren is sikerül a fapados cégeknek megjelenni, hiszen ezek a légikikötők sem szeretnének kimaradni a növekedési ütemből. Talán a frankfurti megjelenés az egyik legmarkánsabb esemény az elmúlt évből. A Brexit miatti bizonytalanság miatt a Wizz Air megalapította angol leányvállalatát, és meghozta azt a logikus döntést is, hogy a legforgalmasabb (legtöbb célállomást kínáló) célállomásán, London-Luton repülőterén bázist hozott létre. Ez nem feltétlen jelentett Londonból új célállomásokat, de a gép- és személyzetkihasználtság szempontjából jelentősen tudott optimalizálni. Az Air Berlin kiesése következtében támadt űrben pedig belépett az osztrák piacra, és szinte azonnal bécsi bázisnyitást jelentett be (áprilisra), részben Pozsony kárára.
Vesztesek: Prága, Kassa, Lublin
A nyugati bázisnyitásokkal párhuzamosan a társaság felülvizsgálta a már működő bázisainak költségszintjeit, illetve a jövőbeni növekedési stratégiáját. Azok a bázisok, amelyek középtávon sem érik el a három–négy gépes optimális mérethatárt, ott útvonalanként is újraelemzik a realizálható nyereséget. A 2018-as menetrendet megfigyelve pedig azonnal látszanak az első vesztesek.
A kassai bázis május 14-én bezár, amely 2015. június 5. óta működött a kelet-szlovákiai nagyvárosban. Az egy géppel működő bázisról kiszolgált útvonalak közül megszűnik a Kassa–Köln/Bonn, Doncaster/Sheffield és Tel-Aviv. A legsikeresebb londoni kapcsolatot a London-Lutonban állomásozó gépek fogják kiszolgálni, továbbra is naponta. Az útvonalak csökkentésével a repülőtér mostani forgalmának körülbelül a fele veszhet el, ami jelentős érvágás a félmilliós utasforgalmat produkáló, eddig dinamikusan bővülő légikikötő számára, amely hazánk keleti feléből is jó utazási alternatívát biztosított.
Június végétől a lengyelországi Lublinban található Wizz Air bázisról sem indul több gép. Itt az alábbi lila útvonalak szűnnek meg júniustól: Doncaster/Sheffield, Liverpool, Tel-Aviv. De megmarad a másik bázisról közvetlenül vagy közvetett „W-pattern” módon kiszolgált Eindhoven, Kijev, London, Sandefjord és Stockholm. A szintén közel félmilliós forgalmat bonyolító repülőtér itt is elveszítheti a forgalmának körülbelül harmadát.
Június 14-től bezár a prágai Wizz-bázis is, amely jelenleg szintén egy Airbus A320-as gépből áll. A cseh fővárosból Milánó-Bergamo, Nápoly, Reykjavik, Velence és az izraeli Eilat-Ovda repülőtereire közlekedő járatok megszűnnek. Ugyanakkor megmarad az angliai bázisról repülve London-Luton, Bari és szezonális jelleggel Grúziából kiindulva a Kutaisi útvonal. A bázis bezárása itt egy hosszú agónia lezárását jelenti, mert a cseh piacon nem tudott kellően megerősödni a Wizz Air. Az egyébként dinamikusan fejlődő prágai repülőtéren a CSA és most már az ugyanahhoz az érdekeltségi körhöz tartozó Smartwings, Travel Servisce erős hazai konkurenciát támasztott, az ír Ryanair pedig totális támadást indított a legfontosabb útvonalakon.
Újra Marosvásárhely
A repülőtér kifutópályájának felújítását követően újra elindulhatnak a rendszeres légi járatok Marosvásárhelyre, ugyanakkor a korábbi bázis visszanyitására most nincs esély. A Kolozsvár szomszédságában működő egykori bázis is egy A320 géppel üzemelt, és a kincses városba költözött, amikor a repülőtér műszaki állapota miatt a járatokat hirtelen fel kellett függeszteni. A két város közelsége miatt hosszabb távon Kolozsváron van nagyobb bővülési lehetőség, amit az ott egyre bővülő gépek száma is jelez. A 2018-as évre két új járatot már bejelentettek ide, május végétől Bécsbe, novembertől Lyonba lehet repülni Kolozsvárról, miközben a cég ősszel egy új A320-as gépet telepít majd az itteni bázisára. A bővítéssel több járat sűrítését is bejelentették: Doncasterbe heti kettőről háromra, Rómába heti négyről hétre, Párizsba hatról kilencre, Londonba tizenkilencről huszonegyre nő a járatok száma. A Bukarestbe közlekedő román belföldi járat számát pedig heti tízről tizenháromra emeli a Wizz Air, így biztosan megőrizve a piacvezető pozícióját. Mivel a kifutópálya teljes átépítése Marosvásárhelyen jelenleg is zajlik, a nyár végére tervezett visszatérés most még csak elméleti. A konkrét menetrend nélkül feltöltött adatok alapján London-Luton és Budapest bázisokról lesznek közvetlen légi járatok, de elérhető lesz Dortmund és München/Memmingen is.
Év végére 100 gép
A felszabaduló repülőgépek a Wizz Air más bázisaira kerülnek, többek között a romániai Jászvásárra és az újonnan alapított bécsibe. A román–moldovai határ közelében fekvő település megkapja második Airbus gépét, és nyár elejétől féltucat új járatot jelentettek be: a hollandiai Eindhovenbe, a németországi Dortmundba, a görögországi Szalonikibe, a dániai Billundba, a svédországi Malmöbe, a franciaországi Párizsba, valamint júliustól a belga Charleroiba. Egy másik felszabaduló gép érkezik Bécsbe, ahol novemberig két további Airbus A321-essel gyarapodik a flotta. A bázisról 17 útvonalat fog repülni a lila diszkont légitársaság az év végéig. A bővítéssel párhuzamosan Pozsonyban viszont csökkenti a kapacitást, többek között Kolozsvár és Tuzla is csak Bécsből lesz elérhető. A repülőgépek áthelyezése érinti a légitársaság dolgozóit is, számukra más bázisokon keresnek munkalehetőséget.
Mindezek ellenére a Wizz Air dinamikus bővülése 2018-ban sem áll meg, csak az idén legalább egy tucat gép érkezése várható, így már ez év végére elérhetik a százgépes flottanagyságot.
