A török légitársaság jelenleg globálisan 127 országban van jelen, és mintegy 96 cargoviszonylatban közlekednek a repülőgépei. Tavaly 20 cargojáratból 1 biztosan Turkish Cargo üzemeltetésben volt a levegőben a világon – mutatott rá Hakan Lokman Yüksel, a Turkish Airlines Kelet-Európáért felelős regionális vezetője az Air Cargo Day online szakmai konferencián.
A vállalat az elmúlt években jelentősen bővült: míg 2013-ban 2,4 százalékos piaci részesedéssel rendelkezett, addig 2020-ban már 4,7 százalékos szeletet harcolt ki magának a cargopiacon (WACD-adat). Tavaly a Turkish Cargo 1,543 millió tonna árut szállított a levegőben, amivel a 7. helyet szerezte meg a rangsorban. A társaság célja most az, hogy 2023-ra elérje a 3 millió tonnát, amivel már a 6. helyre kerülhetnének a globális ranglistán.
„Ennek érdekében a cargodesztinációk számát a jelenlegi 96-ról 120-ra kell növelnünk 2 éven belül. Budapest esetében elmondható, hogy a korábbi 3 helyett immáron heti 4 alkalommal közlekedik cargojárat Magyarország és Törökország között” – hívta fel a figyelmet a szakember.
A Turkish Cargo flottája jelenleg 26 cargo repülőgépből áll, amelyek között az A330-200F (10 db) és a B777F (8 db) típusú repülőgépek vannak többségben. A belly cargo tekintetében elmondható, hogy 107 széles törzsű repülőt, illetve 233 keskeny törzsű repülőgépet vehetnek igénybe a Turkish Cargo ügyfelei.
A vállalat jelenleg 2 központtal működik Törökországban, mindkettő Isztambulban található: az egyik a nemzetközi repülőtéren, ahol 800 ezer tonna kapacitású raktár áll rendelkezésre, a másik pedig az Atatürk Airport Cargo Terminálban, ahol viszont 1,4 millió tonna cargokapacitással büszkélkedhet a társaság. A két telephely közötti, körülbelül 50 kilométeres távolság nagyjából 55 perc alatt megtehető.
OKOS REPTÉREN OKOS TERMINÁL
A Turkish Cargo fejlesztései teljes mértékben összhangban vannak a piaci igényekkel és elvárásokkal. Az isztambuli nemzetközi repülőtéren a közeljövőben felépülhet egy vadonatúj „okos terminál” (SmartIST), amellyel a társaság raktározási kapacitása 2,8 millió tonnára nőhet. A beruházás II. fázisában pedig évi 4 millió tonna áru fogadására alkalmas létesítmény jöhet létre.
