Több mint másfél ezer milliárd forinttal járulnak hozzá a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér működéséhez szorosan kötődő vállalatok a nemzetgazdasághoz, ami a teljes hazai bruttó hozzáadott érték 5,6 százaléka.
A repülőtér további növekedése az egész térség gazdaságára kihatással van, ami akkor lesz fenntartható, ha az állam és a helyi önkormányzatok megadják a szükséges intézményi és infrastrukturális támogatást.
Egyebek mellett ezt állapította meg a Századvég Gazdaságkutató Zrt. által készített friss elemzés, ami a Liszt Ferenc repülőtér gazdasági hatásait vizsgálta. A tanulmány bemutatásával egy időben a repülőtér környéki önkormányzatok, a Budapest Airport és Nemzeti Befektetési Ügynökség együttműködési megállapodást kötöttek a térség fejlődésének felgyorsítása érdekében.
A kutatás arra is rámutatott, hogy a repülőtérhez köthető gazdaságban több mint 155 ezer munkavállaló dolgozik, beleértve a repülőtér működésével közvetlen kapcsolatba hozható üzemeltetést, földi kiszolgálást, légiforgalmi irányítást és egy sor, elsősorban repülőtéren működő vállalatot. A másik fontos kör azokat a cégeket jelöli meg, amelyek – bár nem feltétlenül állnak közvetlen kapcsolatban a repülőtérrel – működéséhez feltétlenül szükséges a repülőtér üzemelése. A repülőtér versenyképessége megőrzéséhez a Budapest Airport BUD 2020 néven 50 milliárd forintos beruházási programot indított el, amelyek következtében a repülőtér éves kapacitása 18 millió utasra nő.
A Századvég Gazdaságkutató Zrt. által készített tanulmány részletesen kitér a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér gazdasági hatásaira, elsősorban a munkaerőpiacot és a bruttó hazai hozzáadott értéket (GVA) közvetlenül befolyásoló teljesítményére.
A Budapest Airport következő években várt forgalomnövekedése – mind az utas-, mind az áruforgalom tekintetében – akkor lesz fenntartható, ha ehhez az állam és a helyi önkormányzatok részéről megkapja a szükséges intézményi és infrastrukturális támogatást mind a repülőtér, mind annak térsége. Az elemzők arra is rámutattak, hogy 2023-ra a fejlesztések megvalósítása összesen mintegy 1,5 százalékponttal befolyásolhatják a GDP értékét, és jelentős hatással lehetnek az államadósság alakulására is.
A Budapest Airport és a környékbeli önkormányzatok és a főváros közösen kívánják felgyorsítani a budapesti repülőtér térségének gazdasági és infrastrukturális fejlődését, amelynek érdekében külön társulást hoztak létre Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéri Régió Gazdaság és Területfejlesztési Klaszter néven. A társulás a mai napon bejelentette: a kormányhoz fordulnak támogatásért, hogy a repülőtér térsége kapjon kiemelt gazdasági övezet státuszt, annak érdekében, hogy megvalósuljanak a repülőtér üzemeltetéséhez szükséges térségi infrastruktúra-fejlesztések, és a repülőtéri térség gazdaságának kiemelt szabályozása. Az együttműködés megerősítése érdekében a példaértékű térségi összefogás kezdeményezői megállapodást írtak alá, amelyhez a Nemzeti Befektetési Ügynökség is csatlakozott.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium részéről Dr. Szabó László miniszterhelyettes kiemelte, hogy a reptéri klaszter tervezett fejlesztése jelentős élénkítő hatással bír majd Magyarország regionális logisztikai, gazdasági szerepének megerősítése szempontjából és érezhető segítséget jelenthet a légi áru- és személyforgalom folyamatosan növekvő igényének kielégítésében. Hangsúlyozta, hogy az egységes megjelenést biztosító és a klaszter fejlesztési irányait kijelölő együttműködési megállapodás aláírása megteremti a kormányzat és a klaszter tagjai közötti sikeres együttműködés alapjait.
A Klaszter tagjai a Századvég tanulmánya nyomán a repülőtér és a főváros közötti közúti és vasúti kapcsolat fejlesztését tartják az egyik legsürgetőbb megoldandó kérdésnek. Ughy Attila, a Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre polgármestere hangsúlyozta: Ahhoz, hogy a repülőtérhez kapcsolódó kedvező gazdasági hatások ténylegesen kiaknázhatóak legyenek, szükséges a Repülőtér elérhetővé tétele a közlekedési infrastruktúrán keresztül. Ehhez elengedhetetlen olyan fejlesztések megvalósítása, mint például a repülőtérre vezető gyorsforgalmi út átépítése, a repülőtéri vasúti kapcsolat kiépítése, a vasút bevezetése a repülőtéri 2-es Terminál alá, valamit a jelenlegi Ferihegy vasútállomás korszerűsítése.
Mint arra Szarvas Gábor, a Budapest Airport közösségi kapcsolatokért felelős igazgatója rámutatott: „Az elmúlt 10 év során a Budapest Airport 100 milliárd forintot meghaladó összeget fordított a budapesti repülőtér fejlesztésére, tavaly pedig BUD:2020 néven meghirdette legújabb 50 milliárdos nagyságrendű modernizációs programját. A repülőtéri régió további sikereihez emellett elengedhetetlen néhány kulcsfontosságú, állami beavatkozást igénylő infrastrukturális beruházás sürgős elindítása is, beleértve a gyorsforgalmi út mielőbbi teljes rekonstrukcióját.”
turizmus.com
