A Magyar Szállítmányozók Szövetsége (MSZSZ) Légi Szállítmányozási Munkabizottságának legutóbbi, sajtónyilvános fórumán a repülőtéri handling tevékenység volt fókuszban, de emellett fény derült az idén várható fejlesztésekre és tervekre is.
Nyitóbeszédében Kossuth József, a beszélgetés moderátora mint a Légi Szállítmányozási Munkabizottság vezetője és a Budapest Airport cargorészlegért felelős vezetője örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy sikerült sort keríteni a munkacsoport újabb független, objektív és szakmai egyeztető fórumára, amely azzal a céllal jött létre korábban, hogy a repülőtér cargokörnyezete és szolgáltatási színvonala olyan irányban fejlődhessen, amit a résztvevők indokoltnak és szükségesnek látnak.
A szakember köszöntőjében összegezte az elmúlt évet, kiemelte, hogy a ferihegyi repülőtéren a légiáru mennyiségét továbbra is dinamikus növekedés jellemzi. Tavaly a BUD cargoközössége 183 ezer tonnányi légiárut kezelt, ami 35 százalékkal több, mint 2020-ban, miközben a régióban a legtöbb repülőtér – így például Varsó, Prága, Bécs és München – cargo árumennyisége számottevően csökkent. Általánosságban érvényes, hogy a budapesti repülőteret leszámítva gyakorlatilag még senki sem küzdötte vissza magát a világjárvány előtti, tehát a 2019-es szintre.
„Amennyiben az 5 említett repülőtér áruforgalmát 10 éves időtartamban vizsgáljuk, akkor elmondható, hogy 2021-re mintegy 800 ezer tonnányi légiárut kezeltek összesen, az árumennyiség 10 százalékkal nőtt 2012-höz képest. Ezzel szemben a Budapest Airport ugyanezen tíz év alatt megduplázta az áruforgalmát, 97 százalékos növekedést realizálva” – hangsúlyozta Kossuth József. Külön említésre méltó, hogy ez a jelentős áruforgalom-bővülés csupán 8 százalékos cargojáratmozgás-növekedéssel járt a 10 éves időszakban. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér cargoközössége továbbra is elhivatottan dolgozik azon, hogy a légi áruszállítás itt, Budapesten tovább fejlődjön.
A légi áruszállítás fontos a Budapest Airport számára, ezért a vállalat rendszeresen vevőelégedettségi felmérést végez a szállítmányozók körében a repülőtéri cargoinfrastruktúra, az értékesítési és marketingtevékenységek, a cargo útvonalhálózat, a független cargo árukezelő partnerek szolgáltatásai és egyéb, a szállítmányozókat érintő kérdésekben, amelyre legutóbb 2021 decemberében, az évvégi cargo csúcsforgalomban került sor. A felmérésből érkező visszajelzéseket, ötleteket pedig a repülőtér-üzemeltető figyelembe veszi a cargofejlesztési munka során. A válaszadói értékelés során a ferihegyi repülőtér cargokörnyezetével szembeni átlagos elégedettségi szint 1–6-ig terjedő skálán 4,3-as eredményt ért el, ami kiemelten jónak mondható. „Hasonló felmérés már 2020-ban is készült, és a mostani eredmény lényegében egyezik az egy évvel ezelőttivel. Ez pozitívumnak tekinthető, hiszen az elmúlt egy évben a dinamikusan növekvő volumenek és a világjárvány által támasztott globális légi áruszállítási kihívások ellenére sem csökkent az általános elégedettségi szint” – hangsúlyozta a BUD cargovezetője. Céljuk ezt a számot még feljebb tornázni a következő években.
A felmérésből az is egyértelműen kiderült, hogy a szállítmányozók – érthető módon – hiányolják a hosszú távú járatok által nyújtott belly cargo kapacitásokat. A BUD Cargo folyamatosan dolgozik ezek bővítésén. Jelenleg belly cargo kapacitással rendelkező járatokat az Emirates üzemeltet Dubajba és a LOT Szöulba, mely útvonalak kapacitása folyamatosan bővül. Idén nyárra két légitársaság jelentett be induló utasjáratokat Észak-Amerika irányába: a LOT júniustól New Yorkba, az Air Canada pedig májustól Torontóba szállít majd árut az utasszállító gépeik alsó fedélzetén. A BUD-nál kiemelt fókuszban van egy észak-amerikai cargojárat beindítása is, amely tervek szerint a következő 1–2 évben valósággá válhat. „A volumenek növekednek, a légi áruszállításnak azonban globálisan továbbra is meg kell küzdenie a járvány miatti hatásokkal, a megfelelő munkaerő megtalálása hatalmas kihívást jelent a vállalatoknak” – tette hozzá a szakember.
Az általános iparági várakozások alapján az utasforgalom mértéke 2023–2024-ben visszatérhet a pandémia előtti szintre. Addig is eseti jelleggel lehetőség van arra a repülőtéren, hogy olyan állóhely-kapacitásokat is használjanak cargóra, amelyeket egyébként elsősorban utasszállító járatok kezelésére tartanak fenn. A BUD Cargo City 2019-es átadásakor 2 Boeing 747-es fogadására alkalmas cargo előteret alakítottak ki, amelyek további bővítése már előkészítési fázisban van.
Kossuth József a folyamatban lévő projektekkel és a jövőbeli tervekkel kapcsolatban elárulta, hogy az említett cargoelőtér-bővítés mellett egy másik fontos projekt előkészítése is elindult. „Ez összesen körülbelül 6 ezer négyzetméternyi plusz légiáru-kezelő (handling) raktárterületet jelent, a kivitelezést pedig már ebben az évben szeretnénk elindítani. Ezzel a fejlesztéssel évi 60–70 ezer tonnányi légiáru-kezelésre alkalmas többletkapacitással bővülhet a BUD Cargo City. A hosszú távú terveinkben szerepel, hogy további handling raktárakat és állóhelyeket hozzunk létre a BUD Cargo City második ütemében, az első fázis folytatásaként” – árulta el a munkacsoport ülésén a Budapest Airport cargovezetője. Hozzátette: „Folyamatosan dolgozunk a cargokörnyezet fejlesztésén is, a IATA CEIV Pharma gyógyszeripari légi áruszállítási minőségbiztosítás rendszer bevezetése már folyamatban van, mivel a Cargo Cityben tevékenykedő két handling cég és több szállítmányozó is megszerezte a tanúsítványokat, másoknál pedig folyik az engedélyezés. A feladatunk most az, hogy az MLBKT Gyógyszeripai Tagozatával együttműködve a megbízói oldalnak is bemutassuk, mit tud nyújtani számukra ez a tanúsított környezet. Emellett az is kiemelt célunk, hogy új, felhőalapú digitális cargoközösségi rendszert vezessünk be a budapesti repülőtéren, amely a cargopartnerek igényei szerint segíti a cargoközösség munkáját és együttműködését.”
A folytatásban Horváth József, az Airport Service Budapest Zrt. képviseletében kifejtette, hogy a korábban éveken keresztül fix szolgáltatási árszintek után bár tavaly áremelést kellett végrehajtaniuk, idén biztosan nem fogják emelni a handling szolgáltatásaik díját. „Nem tudok minket érintő szolgáltatásminőségi panaszokról, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez így is maradjon. Ebben az évben mindenképpen fejlődni kell a rendelkezésre álló létszám tekintetében, továbbá a megnövekedett forgalom miatt idén bővítjük a közúti oldalon a várakozási és parkolóhelyek számát, hogy ezzel csökkentsük a várakozási időket a közúton érkező szállítmányozók számára. További célunk, hogy a nyitvatartási időnket kibővítsük, így biztosíthassuk a szállítmányozók számára a kellő rugalmasságot a hétvégék tekintetében is” – hangsúlyozta a szakember.
Trifán László, a Çelebi Ground Handling Hungary Kft. cargomenedzsere arra számít, hogy az utasforgalom tovább fog nőni ebben az évben. Ugyanakkor nem ez az egyetlen kihívás, amire fel kell készülniük. Úgy számol, hogy 2022-ben is komoly problémát fog jelenteni a cégnek a munkaerő megtartása, illetve az új munkaerő feltérképezése és az alkalmazottak számának növelése. „Mivel a tevékenységünk nagyon munkaerőigényes, folyamatos versenyben vagyunk a raktári dolgozókért, a nehézgép-, illetve a targoncavezetőkért, továbbá a kamionsofőrökért is, nemcsak a repülőtéren belül, hanem azon kívül is. Számos intézkedést teszünk a kondíciókban, a munkakörülményekben, a munkaszervezésben annak érdekében, hogy biztosítsuk a szükséges állományt” – világított rá a földi kiszolgáló cég cargomenedzsere. Hozzátette: „Bár nálunk egy új munkavállaló 2–3 hetes képzéssel kezdi meg a karrierjét, ennek ellenére már az első naptól fogva kapja a fizetését, illetve a cafeteriát. Az új munkavállalók számára pedig immáron rendelkezésre áll egy bónusz is, amit akkor kapnak meg, ha sikeresen teljesítenek a próbaidő alatt.” A szakember azt is elárulta, hogy ebben az évben további, mintegy 20 százalékos béremelést terveznek, ami várhatóan nemcsak a targoncavezetőket, hanem az irodai dolgozókat is érinteni fogja. Ezenkívül 2022-ben körülbelül 1 millió eurót terveznek új eszközökre fordítani, amiből jelentős hányadot képvisel az elektromos hajtású HighLoaderek beszerzése.
Fazekas-Herczeg Tibor, a Menzies Aviation Cargo (Hungary) Kft. ügyvezetője egyetértett abban Trifán Lászlóval, hogy rendkívüli kihívást jelent üzemelési, munkaszervezési szempontból, hogy egyes cargo légitársaságok menetrendi pontossága némi kívánnivalót hagy maga után, köszönhetően például az induló repülőtereken jelentkező operatív problémáknak. A késésekkel, járat-összecsúszásokkal komoly áru- és feladatvolumenek „zúdulnak” a budapesti repülőtéren tevékenykedő kiszolgálócégek „nyakába”. Hozzátette: „A menetrend pontosságának növelésével a légitársaságok nagyban hozzá tudnak járulni a szállítmányozók által elvárt szolgáltatási szint teljesítéséhez, illetve vica versa: ha nincs járatpontosság, akkor a szállítmányozóknak is toleránsabbaknak kell lenniük egyes esetekben, hiszen ez egy dominóhatás. Mindazonáltal információink szerint ügyfeleink elégedettek velünk, és mi még nem értük el a kapacitáskorlátainkat.”
Az ügyvezető hozzátette, hogy társaságuk szintén a munkaerőpiaci nehézségekben lát nagy kihívásokat a közeljövőben, és bár 2022-ben már hajtottak végre béremelést, tovább figyelik a tendenciákat, lehetőségeket. A Menzies Aviation 2022-ben új, elektromos meghajtású kiszolgálóeszközök beszerzésére 1 millió eurós beruházást hajt végre Budapesten.
A megbeszélésen interaktív formában számos olyan operatív együttműködésről esett szó, amelyekkel a szállítmányozók és a kiszolgálók segíteni tudják egymás munkáját, akár hétvégi üzemről, felépített konténerek átadás-átvételéről, steril áruk kezelési folyamatának gyorsításáról volt szó.
Jól látható tehát, hogy a BUD Cargo City és a cargoközösség idén is bővülésre számít, éppen ezért annak tagjai mindent megtesznek, hogy úgy tudják növelni az áruforgalmat, hogy az ne menjen a szolgáltatási színvonal rovására. Ebben partnerként maximális támogatást nyújt nekik a Budapest Airport, amely rugalmasan igyekszik kielégíteni a cargoközösség igényeit, emellett folyamatosan keresi a fejlődési lehetőségeket, kidolgozott és konkrét fejlesztési tervekkel támogatja a bővülést és a szolgáltatási színvonal növekedését.
Aranyi Péter
