A légi árufuvarozás legfontosabb szereplői a légitársaságok, hiszen az ő útvonalhálózatukra építve lehet a logisztikai láncokat kidolgozni. A BUD Airport természetes törekvése, hogy a lehető legtöbb légitársaság felvegye hálózatába a repülőteret. Az ő szempontjaikról és gondolataikról Kam Jandu, a Budapest Airport kereskedelmi igazgatója kérdezte a kiadónk által szervezett Repülésvilág online konferencián Rob Veltmant, a Qatar Airways árufuvarozásért felelős európai elnökhelyettesét, Chris Nielsent, a Cargolux értékesítésért felelős elnökhelyettesét, Hakan Lokman Yükselt, a Turkish Airlines regionális árufuvarozási vezetőjét és Hyun Min Jungot, a Korean Air budapesti irodavezetőjét.
A kerekasztal-beszélgetést szerkesztett formában közöljük, az eredeti angol nyelvű beszélgetés azonban elérhető a NavigátorVilág YouTube csatornáján a következő linkre kattintva: https://youtu.be/6uh2f1mZ7Ng
– Az idei év extrém kihívás mindannyiunk számára. Hogyan reagáltak rá a légitársaságok?
Rob Veltman (R. V.): – Ez a tavasz komoly kihívás volt minden légitársaság számára, mert a határok nyitása és zárása hirtelen történt meg, gyorsan kellett a hálózatot átszervezni. A Qatarnak nagy személyszállító flottája van, a piaci igények egyik napról a másikra csökkentek a személyszállításban, a hatósági intézkedések miatt pedig olykor még az utolsó percben is módosult a menetrend – ez alapvetően érintette az árufuvarozást a személyszállító gépekkel. Számos esetben az áruk sem jutottak be a repülőterekre, így az egyik irányba üresen ment a gép. Mindeközben nagyon vigyáztunk a dolgozók biztonságára is, ehhez újra kellett gondolni a folyamatainkat.
Chris Nielsen (Ch. N.): – A kínai lezárás jelentős kapacitás-kihasználatlanságokhoz vezetett, aztán hirtelen Európa felé jelentős árutöbbletet kellett rövid idő alatt elvinni, ami hatalmas kihívás volt. A home office-ra átállás nagyon jól ment a Cargoluxnál az irodai munkakörök esetében. A normál volumenek szerencsére hamar visszatértek, sőt, kiegészítő járatokra volt szükség az egyes viszonylatokon, de volt olyan is, ahol átmenetileg le kellett állítanunk a járatunkat. A járvány második hulláma Európában újabb módosításokat igényelt, és persze újra otthoni távmunkában dolgozunk. A járvány miatt megugrott az egészségügyi termékek légi áruforgalma, ami nyilván jót tesz a számoknak, ez mégsem maradéktalanul örömteli; a stabil forgalmakra szeretünk építeni.
Hyun Min Jung (H. M. J.): – A Korean Air hasonló utat járt be, mint a többi légitársaság. Az első hullám idején még állami támogatást is kaptunk Dél-Koreában. A belly cargo kapacitásunk a töredékére csökkent a személyszállítás visszaesésével, ami a Samsungnak és más koreai cégeknek okozott óriási nehézséget, amit kezelnünk kellett. Mi is átalakítottunk több személyszállító gépet, ezzel növelve az árufuvarozási kapacitásunkat a piac által elvárt mértékűre.
Hakan Lokman Yüksel (H. L. Y.): – A Turkish Cargo belly kapacitása 60 százalékkal csökkent a járvány kezdetén, de azonnal, alig egy hét alatt sikerült növelnünk a dedikált árufuvarozási kapacitásunkat, reagálva a piaci igényekre. A kollégáink új eljárásokat dolgoztak ki a fertőzésveszély csökkentésére. Júniusban már 1100 árufuvarozó járatot indítottunk – ezzel a globális piacon 5 százalékos részarányunk lett. A kelet-közép-európai régióban különösen jelentős szereplők lettünk, ami hozzájárult ahhoz, hogy Budapesten regionális irodát nyissunk, amivel hosszú távon tervezünk.
– Sokan a vasúti árufuvarozásban látják az air cargo alternatíváját az Európa és a Távol-Kelet közötti forgalomban. Tartanunk kell a konkurenciától?
Ch. N.: – A vasúti konkurencia gyors növekedéssel széles körben használt árufuvarozási mód lett, de még most is kétszer, háromszor hosszabb a fuvarozás teljes időtartama, mint a légi szállítás esetén, ugyanakkor tény, hogy csupán harmada a tengeri útnak. A vasúton is küzdenek az export-import volumen közötti egyensúly hiányával, sok az üresfutás keleti irányba. Azonban még van a vasútban további fejlődési potenciál, ezért is fontos, hogy a légiközlekedés tegyen lépéseket a fenntarthatóság és hatékonyságnövelés irányába.
H. L. Y.: – A légi fuvarozás mindig az időérzékeny, kisebb volumenű vagy nagy értéksűrűségű termékekre fókuszál. Amíg ez így marad, addig a vasút a mi forgalmainkat kevéssé veszélyezteti.
R. V.: – Főleg az autóipar szokott rá a vasútra, amihez kellő volumen és távolság kell. Ez a volumenhatás a jelenlegi légiáruk többsége esetében nem teljesül, ahol mégis, ott a tengeri út is valós alternatíva maradt. A nagyértékű, de kis tömegű áruk szállításában hosszú távon is a légiközlekedés a megoldás, már csak annak tervezhetősége miatt is. Az e-kereskedelem, ahogy látjuk, a tengertől vesz el forgalmakat, és terel a légire. Ha vesztünk is a vasúti miatt valamennyi árualapot, mi is nyerünk a tengeriből talán még többet is.
– Az e-kereskedelmi áruk légi fuvarozása új kihívás, főleg a földi kiszolgálásban. Hogyan értékelik a BUD jelenlegi felkészültségét e forgalmak kezelésében?
H. M. J.: – Mindenképpen megvan a potenciál a kínai áruk kapujává tenni Budapestet, de ezért a régiós szerepért Béccsel nagy harcot kell vívni! Bécs jó kapcsolatokat ápol minden érdekelttel, és jó hálózata is van. A kérdés az: hol van több és jobb lehetőség a fejlődésre? Jó kapcsolat kell a vám és a repülőtér között. Ha a hatóságok által dedikált cél is az, hogy ez menjen, akkor elérhető a siker.
H. L. Y.: – Már most is egy fontos elosztóközpont a régióban Budapest. A BUD Cargo City révén ez a forgalom is gördülékenyen megy, de az áruk gyorsabb felszabadítására és a digitalizáció bővítésére szükség van.
R. V.: – Az e-kereskedelem azért nagy kihívás a földön, mert teljesen más kezelést igényel, mint a többi áruféle. A BUD Airport erőfeszítései e forgalom növelésére meghozták eredményüket, ám az árpolitikára nagyon oda kell figyelni, és az áruegyensúly is egy nagy kihívás. Legyen éjjel-nappal vámhivatal a reptéren, heti hét napon – ez nem minden reptéren van így, ami nehezíti az üzletet! Az ilyen nyitva tartás jó üzenet a piacnak.
Ch. N.: – Hétről hétre látom a növekedést, ami miatt nagyon optimista vagyok. Az ügyfelek igénylik a Budapestre való fuvarozást. Nemcsak az árukezelést és vámolást, de a terítést is innen látják könnyen megoldhatónak. Minden az idő kérdése: ha a vám gyors, az sokat segíthet. Ha az áru késve adható ki a környező repterekhez képest, akkor elveszik a versenyelőny.
– Mi lesz az utasszállító gépeken vitt árufuvarozás, a belly cargo jövője?
H. L. Y.: – Nem számítok drámai változásra a cargopiac üzleti modelljében a következő években. A Turkish Airlines 90 desztinációt szolgált ki a járvány alatt, ami ráadásul részben piacbővítés is volt. Fenntartjuk és bővítjük a hálózatunkat az igények és a lehetőségeink szerint.
R. V.: – Az utasok nélküli árufuvarozás nem egyszerű egy hatalmas hálózaton, Qatar kis ország, minimális exporttal, így szükségünk van a rugalmas és nagy hálózatra, hiszen nincs igazi hátországunk. Amint az utasok száma nő, látni fogjuk, hogy az áru visszatér-e. A díjakra persze hatással van minden változás, a fenntarthatóság érdekében azonban szükség van az optimális kapacitáskihasználásra.
Ch. N.: – A jelenlegi helyzet nagyon változékony, ki vagyunk téve az ellátási láncnak, amelynek változását nehéz előre jelezni. Fél éven belül nem tér vissza a régi világ, de valamikor biztosan elkezdenek az emberek újra repülni.
– A következő nagy kihívás az oltóanyag-logisztika lehet. Készen állunk rá?
R. V.: – Nem új a feladat, de a volumene sok kérdést felvet: hogyan csomagolva, milyen körülmények között kell vinni, mennyire kell állandónak lennie a hőmérsékletnek, hol és hogyan tároljuk? A hálózatunk alkalmas nagy mennyiségben is a vakcina szállítására és szétosztására.
Ch. N.: – A luxemburgi központunkban egy csapat dolgozik e feladat előkészítésén és a feltételeinek meghatározásán. Mélyfagyasztott szállításra készülünk, de sok még az ismeretlen tényező. Hiszünk abban, hogy a budapesti helyszín is alkalmas lesz e tevékenység végzésére. Igyekszünk nagyon gyorsan reagálni, amikor felmerül a tényleges igény.
H. M. J.: – Valamennyi reptért felmértük már, ahova járunk. A budapesti raktárbázis, a Celebi telephelye alkalmas és világklasszis helyszín, úgy a régiót, mint részben Nyugat-Európát el lehet látni innen.
H. L. Y.: – Mi a kérdések számosságát látjuk egyelőre. A kezelésnél az is kérdés, hogy honnan kell elhozni. Van az isztambuli reptéren egy speciális csapatunk, amelyik készül a szétosztásra.
– Mit jelent a légitársaságok számára Budapest?
Ch. N.: – A BUD Airport nagyon fontos pont a hálózatunkban, nagyon elégedettek vagyunk az itteni hozzáállással és szolgáltatásokkal. Az ügyfelek egyre jobban igénylik a budapesti szállítást, ami a frekvencia növelésével járhat.
H. M. J.: – Köszönjük a reptér támogatását, már heti két géppel repülünk ide, de szándékunkban áll növelni a kapacitást. Sok árut viszünk Bécsbe, ennek egy részét Budapestre szeretnénk hozni.
H. L. Y.: – Budapest egy természetes hub számunkra e régióra. Mi most cseréltük a meglévő két járatunkat nagyobb kapacitású gépre, ami egy újabb lépése az itteni hosszú távú üzletfejlesztésünknek, és még számossal készülünk.
R. V.: – A BUD egy jó alternatívája a nagyobb, gyakran zsúfolt reptereknek. A Budapest Airport nagyon aktívan tesz a növekedésért, 16 ország érhető el Budapestről, ez egy remek kapu a régióra. Köszönöm minden partnerünknek a támogatást; egyedül, nélkülük nem érhettünk volna el ilyen szép eredményt.
