A NATO megbízásából áprilistól határozatlan ideig a magyar légiforgalmi szolgálat irányítja a Koszovó feletti magas légteret. A HungaroControl ezzel továbbra is az egyetlen olyan cég Európában, amely nem szomszédos ország légterét irányítja.
A magyar légiforgalmi szolgálat 2014 óta, mintegy 700 kilométer távolságból, világszínvonalú budapesti központjából irányítja Koszovó átrepülő légi forgalmát. Az elmúlt öt év kimagasló teljesítményének elismeréseként a NATO döntéshozó testülete, az Észak-Atlanti Tanács úgy döntött, határozatlan idejűre módosítja a koszovói magas légtér irányításáról szóló szerződést, így a jövőben is a HungaroControl nyújthatja ezt a szolgáltatást a régióban.
„Az együttműködés komoly sikernek tekinthető, hiszen nincs még egy ország Európában, amelynek nemzeti légiforgalmi szolgálata egy nem szomszédos ország légterét irányítja” – mondta Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelőstárca nélküli miniszter. „A HungaroControl kiemelkedően sikeres évet zárt tavaly, több mint egymillió repülőgép biztonságos közlekedését segítették az állami cég légiforgalmi irányítói, ezzel is jelentősen hozzájárulva a nemzetgazdaság növekedéséhez” – tette hozzá.
„A koszovói magas légtérben, az úgynevezett KFOR-szektorban is komoly növekedés zajlott az elmúlt időszakban. A magyarországi légiforgalmi irányítók 2018-ban közel 116 ezer gépet kezeltek itt, ez az elmúlt öt év gépmozgásainak 30 százalékát teszi ki. A NATO-megbízatás ideje alatt eddig mintegy 394 ezer repülőgép biztonságáért feleltek a magyar légiforgalmi irányítók a koszovói légtérben” – hangsúlyozta Szepessy Kornél, a HungaroControl Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: 2019-ben is a forgalom nagyütemű bővülésével számolnak.
Az elmúlt évi rekordokat felülmúlva az idei január-februári gépmozgások száma már közel hét százalékkal meghaladja a 2018-as év azonos szakaszában mért eredményeket, a Koszovó feletti magas légtérben pedig átlagosan 42,5 százalékos a növekedés ugyanebben az időszakban.
Becslések szerint azzal, hogy a koszovói magas légteret 2014-ben újból megnyitották, az európai légi útvonalak hossza átlagosan évi 685 ezer kilométerrel csökkenhetett, ami évi 24 ezer tonnával alacsonyabb üzemanyag-fogyasztást jelent, amelynek köszönhetően számítások szerint 75 ezer tonnával kevesebb szén-dioxid került a levegőbe.
