A kedvezőtlen trendek ellenére a BUD Cargo növelni tudta a teljesítményét 2020 utolsó negyedévében. Az új CEIV Pharma gyógyszer-logisztikai szabvánnyal még tovább növekedhet a Budapest Airportnál kezelt áruk mennyisége, közelebb hozva Budapestet a regionális vezető szerep eléréséhez.
– Milyen helyzetbe került a légi áruszállítás a járványhatások nyomán?
– Vitán felül áll, hogy a légi közlekedés világszerte meglehetősen nehéz helyzetben van, a nemzetközi utasforgalom mindössze 5–10 százalékát teszi ki a világjárvány előtti szintnek. Ma csak azok a nagyobb területű országok vannak némileg jobb helyzetben, amelyekben a belföldi légi forgalom is jelentős. A BUD Cargo a légi forgalmon belül egy aktív, dinamikus és járványálló szigetnek tekinthető. Az éves összvolumenünk tavaly is stabil maradt, 134 ezer tonna körül alakult, vagyis a kezelt áruk tekintetében nem maradtunk el a 2019-es szinttől. Sőt, 2020 utolsó negyedévében rekordteljesítményt produkáltunk, és ez a lendület idén a januári-februári hónapokban is kitartott, amikor is 18 százalékos növekedést értünk el az előző év hasonló időszakához képest. Ez egyébként a valaha volt legjobb évkezdés a cargovolumenek tekintetében.
– Ön szerint van esély arra, hogy kitart ez a növekedés a BUD Cargo esetében?
– Nagyon nehéz most tervezni, hiszen sem mi, sem más ország nem találkozott még ilyen helyzettel, amilyet a világjárvány előidézett. Annyi azonban bizonyos, hogy mi korábban sem arra építettük a növekedési stratégiánkat, hogy nő a régióban az árumennyiség. A járvány előtt Bécsben 250 ezer, Prágában 75–80 ezer, Varsóban pedig 95–100 ezer tonnányi árut kezeltek évente. Budapestnél ez a mennyiség általában 130 ezer tonna körül alakult. A tavalyi év nagyon erős hatással volt mindenkire. Prága áruforgalma például 40 százalékkal csökkent, de a varsói repülőtéren is 20 százalékkal esett vissza a kezelt áruk tonnamennyisége. A legnagyobb visszaesés Münchenben volt, ahol az éves tonnamennyiség 350–400 ezerről csökkent 150 ezer tonnára. Ezzel szemben a Budapest Airport cargoforgalma a tavalyi év utolsó negyedévében növekedésnek indult, tehát a stratégiánk eddig kiállta a világjárvány próbáját.
– Mi a siker receptje?
– Sikereink egyik legfontosabb tényezője a kiváló cargoközösség és a támogatás minden résztvevőtől: a szállítmányozóktól, a kiszolgálóktól, a hatóságoktól és a légitársaságoktól egyaránt. Jó döntésnek bizonyult az is, hogy már a járvány elterjedése előtt rengeteg energiát fektettünk a légi áruszállítás fejlesztésébe. 2020 elején átadtuk az 50 millió eurós beruházással felépített Cargo Cityt, és olyan növekedési stratégiát határoztunk meg, amiben elsődleges szempont volt olyan környezetet létrehozni, amely a legjobbat nyújtja a szállítmányozóknak. A stratégiánk része az is, hogy elsősorban a piacon már jelenlévő áruból szeretnénk minél többet idehozni, és véleményem szerint ez jól működött tavaly, hiszen globálisan egyáltalán nem nőtt a légiáru volumene. Sőt, a koronavírus megjelenésekor világszerte 30–40 százalék körüli csökkenés jellemezte a piacot, amely csak a 2020-as év végén kezdett visszatalálni a normál szintre.
– Mennyiben tud a sikerhez hozzájárulni a CEIV Pharma gyógyszer-logisztikai szabvány?
– A fenti elképzelésbe tökéletesen passzol a sztenderd: kifejezetten a gyógyszeripari alapanyagok és termékek szállítására fókuszál. Lényegében egy olyan minőségbiztosítási rendszerről van szó, amelynek keretében a szabályozások kiterjednek a cégek létesítményeinek, eszközeinek és folyamatainak fejlesztésére és a munkavállalók továbbképzésére is; ezáltal a gyógyszer-logisztikai folyamat minden lépése biztosított, ellenőrzött körülmények között valósulhat meg. Gondoljunk csak bele: ha egy bizonyos fajta gyógyszer szállítás közben kikerül az előírt hőmérsékleti tartományból, azt utána már nem lehet felhasználni. Mi a magunk részéről eddig is kiemelt figyelmet fordítottunk a szállítási körülményekre, de egy átfogó rendszer megkönnyíti a logisztikai lánc koordinációját és az előírások betartását. A CEIV Pharma minőségbiztosítási rendszerhez a Budapest Airport partnerei, így az Agility, az Airmax Cargo és a cargo-partner szállítmányozási vállalatok, a Prevost fuvarcég és a repülőtéri földi kiszolgáló vállalatok, a Celebi és a Menzies is csatlakoztak. Bízunk benne, hogy a jövőben még több cég érdeklődését fel tudjuk kelteni. A szabvány alkalmazása várhatóan nyár végén lép életbe. Jelenleg is folynak az ezzel kapcsolatos online tanfolyamok és hátra vannak még a tanúsítási folyamathoz szükséges ellenőrzések is.
– Milyen előnyei lehetnek egy ilyen szabványnak a BUD Cargo működésére nézve?
– Az egyik, hogy minimálisra csökkenthetők a szállítással járó kockázati tényezők, másfelől pedig egy költséghatékony szállítási módot fog biztosítani. Ez a két szempont önmagában vonzó lehet a handling cégek megbízói számára. Mivel egy zárt láncú minőségbiztosítási rendszert fogunk nyújtani, Budapestről Lengyelországba, Bulgáriába, Ukrajnába, Romániába, a Balkánra, Ausztriába, Csehországba, Szlovákiába és talán Németországba is el lehet vinni kamionnal a légi úton érkező árut. Fontosnak tartom még megjegyezni, hogy ez a CEIV Pharma szabvány a magyar GDP 6 százalékát kitevő hazai gyógyszeriparnak is fontos lehet, akár alapanyagok importjáról, akár a kész gyógyszerek exportjáról beszélünk. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a Budapest Airport esetében a légi áruszállítás közvetlenül 1800 főnek biztosít munkahelyet, közvetetten pedig még további 10 ezer munkahely fenntartását teszi lehetővé. Minden egyes plusztonnának, ami hozzánk érkezik, munkahelyteremtő hatása van, ami szintén alátámasztja az ilyen kezdeményezések fontosságát. A szabvány megszerzése jelentős összefogással valósul meg, hiszen a BUD Cargo közösségével együtt hajtjuk végre. A sikerből erőt meríthetünk a jövőre nézve, és akár még több ehhez hasonló, például élőállat-szállításra vagy digitális menetlevél-kezelésre vonatkozó IATA sztenderdet honosíthatunk meg.
– Ha jól értem, a kelet-közép-európai régióban a BUD Cargo különleges előnyre tett szert ezzel a tanúsítvánnyal.
– Igen, mondhatjuk ezt is. A lengyeleknél a LOT Cargo vezetett be ehhez hasonló rendszert, azzal a különbséggel, hogy esetükben a légitársaság követte végig a folyamatot. Arra, hogy egy repülőtér cargoközössége kezdeményezte és vezényelte volna le a teljes folyamatot, tudomásom szerint még nem volt példa a régióban. Márpedig egy ország logisztikája akkor működik jól, ha többféle szállítási mód is jelen van, és mindegyik jól működik.
– Ebben az évben pedig a legtöbbször a vakcinaszállítás révén kerül szóba a légi áruszállítás.
– Ez kétségtelen. Viszont a Budapest Airport már a BUD Cargo City tervezésekor számolt a gyógyszerek és oltóanyagok tárolásával. A légi szállításban vagy a csomagolás biztosítja a megfelelő hőmérsékletet, vagy egy úgynevezett aktív konténert alkalmaznak, amelyben árammal és/vagy szárazjéggel tartják megfelelő hőfokon a szállítmányt. Már a BUD Cargo építésekor kialakítottunk 15–25 °C-os és 2–8 °C-os tárolókat, de rendelkezésre állnak fagyasztó helyiségek, illetve hűtőkonténerek is. Szerintem ezen a téren elmondható, hogy a BUD Cargo vakcinakezelő kapacitásai jelenleg maximálisan ellátják a feladatot, sőt, még nagyobb volumenek kezelésére is alkalmasak.
– Hogy érzi: sikerült időben felkészülni a tömeges oltóanyag-szállításokra?
– A vakcinaszállításról – a várható mennyiségekről, a szállítmányok speciális igényeiről és kezelési módjáról – már tavaly szeptemberben megkezdtük az egyeztetéseket a Cargo Cityben tevékenykedő földi kiszolgálókkal, az állami egészségügyi szervekkel és a szállítmányozócégekkel. Mi általában úgy készülünk, hogy amint megtudjuk, hogy vakcinát szállító járat érkezik, összegyűjtjük és kommunikáljuk a szükséges információkat, hogy minden illetékes megfelelően fel tudjon készülni a szállítmány fogadására és kezelésére. A kommunikáció teljes körű: a hatóságoktól kezdve a kiszolgáló cégekig mindenkit tájékoztatunk.
– Mi várható idén?
– A Budapest Airport cargokörnyezet-fejlesztési munkájának fő fóruma az MSZSZ Légiszállítmányozási Munkacsoportja, amelynek munkája és eredménye is a CEIV-projekt, és számos hasonló fejlesztés szerepel még a munkacsoport további céljai között. Ami a forgalmat illeti, idén 10 százalékos növekedést érhetünk el; hiszek abban, hogy most lesz a legjobb évünk a volumen tekintetében.
GLOBÁLIS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERHEZ CSATLAKOZIK A BUDAPEST AIRPORT
A gyógyszerszállítás minden fázisára kiterjedő minőségbiztosítási rendszert vezet be Magyarországon a Budapest Airport, a Nemzetközi Légiszállítási Szövetség (IATA) vezetésével. A szállítmányozó, fuvarozó és földi kiszolgáló cégekkel közösen elindított projekt célja, hogy az egészségügyi szállítmányok szigorúan ellenőrzött körülmények között, gyorsan és biztonságosan érjenek célba, biztosítva a minőséget a szállítás teljes folyamata során.
A CEIV Pharma az egyik legszélesebb körben alkalmazott rendszer; a tanúsítással már csaknem 300 nagyvállalat, légitársaság és repülőtér élt a világ minden kontinensén. A gyógyszerlogisztikai minőségbiztosítási folyamatot az IATA fejlesztéseire, illetve az Európai Unió és a WHO által is használt GDP-rendszerre alapozva vezetik be idehaza oly módon, hogy a rendszer a magyarországi szabályozásoknak is maradéktalanul megfeleljen. A szabvány megszerzésében jelentős segítséget nyújt a Magyar Logisztikai és Beszerzési Társaság (MLBKT) gyógyszerészeti tagozata is.
Aranyi Péter
