A légi árufuvarozás volumene a tavalyi sokkszerű visszaesést követően, 2021 januárjára végre elérte és meghaladta a világjárvány kitörése előtti szintet, és immáron újra növekedési pályán van – mondta előadásában Brendan Sullivan, a Nemzetközi Légi Áruszállítási Szervezet (IATA) e-kereskedelemért és cargoügyekért felelős vezetője az Air Cargo Day Hungary webkonferencián.
Jól mutatja mindezt, hogy 2021 márciusában 24 milliárd tonnára nőtt a globális havi cargoforgalom, ami jelentősen, legalább 4,4 százalékkal meghaladja 2019 hasonló időszakának teljesítményét. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy a növekedés mozgatórugója elsősorban a Közel-Kelet és Európa, valamint az Európa és Ázsia közötti cargoforgalom bővülése. Érdekesség, hogy a légi áruszállítás bővülésében szerepet játszott a belly cargo növekedése is, ezen a téren ugyanis az Európa és a Közel-Kelet közötti forgalom 30 százalékkal bővült.
„Az adatokon jól megfigyelhető az a trend, hogy az elmúlt 1–1,5 évben a légitársaságok igyekeztek minél jobban kihasználni a kapacitásaikat, ezért a normál utasszállításra használt repülőgépeket is bevetették a légi áruszállításra” – hívta fel a figyelmet Brendan Sullivan. Míg korábban a légitársaságok bevételének 10–15 százalékát tette ki a belly cargo, addig 2021 áprilisában ez az arány már elérte a 30 százalékot, vagyis a teljes bevétel közel egyharmadát. A Nemzetközi Légi Áruszállítási Szervezet (IATA) által végzett kutatás rámutatott, hogy a légi áruszállítással foglalkozó szereplők bizakodva gondolnak az előttük álló időszakra, vagyis nincs ok a borúlátásra a cargo rövid távú, egyéves alakulását illetően.
A légi áruszállítás teljesítményének növekedésében az e-kereskedelem egyre nagyobb szerepet játszik. 2019-ben a csúcstartó Kína volt 723 milliárd dollárral, de az Amerikai Egyesült Államok (365 milliárd dollár) és Japán (89 milliárd dollár) is jelentős szereplőnek tekinthető e forgalom tekintetében. A világjárvány felgyorsította az e-kereskedelem fejlesztése terén tett erőfeszítéseket, ennek köszönhetően az USA például 3 évet, Kína pedig 2 évet lépett előre.
A tavalyi évre vonatkozóan érdekes trend volt a fogyasztói szokások megváltozása. 2020 decemberében 24 százalékkal nőtt az internetes vásárlások és tranzakciók száma 2019 utolsó hónapjához képest. „A növekedés nyilván nem egy fogyasztónak köszönhető, hanem a kereslet jelentős bővülésének. És általánosságban elmondható, hogy ha valaki nem talál meg egy keresett terméket egy internetes webshopban, akkor szimplán továbbáll, és addig keresi, amíg rá nem bukkan. Ha pedig valaki megrendelte az adott terméket, akkor mindenképpen szeretné nyomon követni, tudni akarja, hogy hol jár” – emelte ki a szakember.
Brendan Sullivan azt is hangsúlyozta ezzel kapcsolatban, hogy már a fogyasztók 81 százalékának kiemelten fontos, hogy karbonsemleges módon szállítsák el hozzá a megrendelt termékeket. A vásárlók 61 százaléka pedig olyan termékeket preferál, amelyek környezetbarát, fenntartható forrásból származó csomagolással rendelkeznek. Ennek érdekében hajlandók akár pluszpénzt is fizetni.
Az e-kereskedelem térhódítását olyan tényezők is segítik, mint például a lítiumion-akkumulátorok iránt mutatkozó kereslet, amely tavaly 22 százalékkal bővült. Ez egyrészt annak is köszönhető, hogy egyre szélesebb körben használják fel őket, másfelől pedig az áraik is csökkennek. A IATA éppen ezért a lítiumion-akkumulátorok szállítási feltételeinek szigorítását sürgeti, hogy ezeket minél biztonságosabb módon lehessen repülőn fuvarozni.
A járványhelyzet nemcsak az e-kereskedelem bővülését, hanem a digitalizáció felgyorsulását is magával hozta. Ezen a téren kifejezetten sikernek könyvelhető el, hogy a korábban papírmunkát igénylő műveletek teljesen digitálissá váltak. Ennek hátterében az áll, hogy az adatok megosztását szolgáló programok és alkalmazások már nem olyan bonyolultak, mint korábban. Ezt a célt szolgálja a IATA ONE adat-megosztási protokollja, amely meghatározza, milyen adatokat lehet bekérni, illetve hogyan kell ezeket az adatokat biztonságosan tárolni. A IATA a digitalizáció fejlesztése érdekében számos pilot projektet futtat jelen pillanatban, amelyekkel hamarosan további előrelépéseket lehet megvalósítani.
„A légi áruszállítás egy ideje már értelemszerűen az oltóanyagok szállításáról is szól. Eddig több mint 1,18 milliárd oltást regisztráltak világszerte, a COVAX misszió keretében pedig már közel 60 millió dózist szállítottak le a világ 122 országába” – emelte ki Sullivan. Hozzátette, hogy a vakcina légi úton történő szállítása nemcsak a szükséges infrastruktúrát, hanem a megfelelő számú személyzet rendelkezésre állását is megköveteli. Mindemellett nyilvánvalóan szükség van a pontos nyomon követésre és átláthatóságra is, hiszen ezeket a vakcinákat biztonságosan és gyorsan kell célba juttatni. Éppen ezért a szállításért felelős személyzetet felkészítik a lehetséges kockázatokra, veszélyekre is annak érdekében, hogy elkerüljék a vakcinaszállítmányok károsodását.
„Míg a légi személyszállítás nem egyik pillanatról a másikra fog helyreállni – amiben döntően közrejátszik, hogy az egyéni mobilitást jelenleg számtalan nemzeti hatáskörbe tartozó szabály vagy kritérium hátráltatja –, addig a cargónál a kereslet most már egyértelműen a járvány előtti szinten van, vagy jóval afölött. Emellett az e-kereskedelem bővülése és fejlődése is tartósnak ígérkezik, éppen ezért azt gondolom, hogy szép jövő előtt áll a légi áruszállítási iparág. Igaz, a növekedés mértéke változhat, fontos azonban megjegyezni, hogy mindenképpen tartós növekedési pályára számítunk” – jegyezte meg előadásának végén a IATA e-kereskedelemért és cargoügyekért felelős vezetője.
