Öles léptekkel fejlődik az Aeroplex Kft., 4 éve folyamatosan bővül a tevékenysége, létszáma, amihez minden szervezeti egységnek alkalmazkodnia kell. A társaság minőségügyért és oktatásért felelős vezetőivel arról beszélgettünk, hogy szakterületükön miként sikerül tartani a lépést az utóbbi esztendők látványos fejlődésével.
Szabó László (Sz. L.): Javában épül az új hangárunk, amely új, a cégnél ez idáig nem javított repülőgéptípusok, mint pl. a 777-es, az A300-as vagy az A330-as karbantartására is alkalmas lesz. Emellett kiemelt figyelmet fordítunk a debreceni szerepvállalásunkra is – múlt év őszétől a Wizz Air ottani bázisán végzünk forgalmi karbantartási, irodai és raktározási feladatokat –, ami ugyancsak komoly kihívások elé állítja a vállalatot. Ebben az iparágban nagyon fontos szerep jut a minőségügynek, melynek tartania kell a lépést a társaság ugrásszerű növekedésével. Az utóbbi években megduplázódott a minőségüggyel foglalkozó kollégáink száma, jelenleg megközelíti a 30-at. A szakterületen belül a legfontosabb változás a teljes oktatási rendszer megreformálásának, átszervezésének szerves részeként a tréningcsoport megalakulása volt. Az iparági sajátosságoknak megfelelően komplex képzéseket kell biztosítanunk a munkavállalóknak, ezeket a szakmai és kiegészítő tréningeket szervezi és bonyolítja a 9 főből álló csoport.
Miért volt szükség az új szervezeti egység megalakítására?
Hortobágyi Alexandra (H. A.): Az Aeroplex Minőségügyi Központ részeként idén június elsejével jött létre a képzési csoport. Azelőtt az oktatásokat a Humán Központ közösen szervezte a társterületekkel, de a tréningek hatékonyabb szervezése és gördülékenyebb lebonyolítása, valamint a Part-145 követelményeknek való eredményesebb megfelelés érdekében kialakítottuk a képzési csoportot a minőségügy szárnyai alatt. Három fővel indultunk, kolléganőim korábban a Humán Központ és a Hangárkarbantartás területén dolgoztak, most azonban már a cég képzési tevékenységét erősítik. A csoport létjogosultsága több szempontból is alátámasztott. Az egyik ilyen tényező a létszámbővülés, a vállalat a pandémia időszaka alatt is sok munkatársat vett fel. Amint arra László is kitért, épül az új hangárunk, fejlődünk, már Debrecenben is jelen vagyunk, folyamatosan növekszik a szerelőállományunk, és ehhez szükség van a nagyobb háttértámogatásra. A repülőgép-szerelők esetében az oktatások, oktatásszervezés kérdése elég összetett, folyamatosan képezni kell őket a típusjogosítások megszerzéséhez és azok fenntartásához. A csoport feladatai közé tartozik a Part-145 tevékenységhez kapcsolódó szakmai oktatások szervezése, hogy néhányat említsek: elméleti és gyakorlati típustanfolyam, kiegészítő képzések (pl. Human Factors), Safety Management System képzés, Munka- és tűzvédelmi képzés.
Sz. L.: Hozzátenném még a fentiekhez, hogy társaságunk Közép-Európa vezető légijármű-karbantartó -és javító vállalataként pozíciójának és versenyképességének megerősítése érdekében mindent megtesz a folyamatos fejlődés érdekében. A Boeing és az Airbus becslései szerint a világon mintegy 600 ezer szakember fog hiányozni a légi közlekedési iparágból az elkövetkezendő 10 évben. Felismerve ezt problémát, a beruházások mellett különös figyelmet fordítunk a már meglévő és a jövő repülőgép-szerelő, repülőgép-műszerész és háttértámogató műhelyek szakembereinek képzésére, továbbképzésére. Céljaink eléréséhez kitűnő eszköz az oktatási csoport megalakítása, amit az elmúlt három és fél hónapban végzett odaadó munkájukkal bizonyítottak is.
Meglepődött, amikor megbízták a csoport vezetésével?
H. A.: Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy engem kértek fel a csoportvezetői pozícióra, amit örömmel elfogadtam. Első lépésben a csoport bővítése volt a cél, hiszen a feladataink igen sokrétűek. Jelenleg két oktatási koordinátorunk van, akik többek között a belső képzések, valamint a gyakorlati típustanfolyamok megszervezését és lebonyolítását végzik. Az oktatásszervezőnk a külföldi képzések megszervezésével kapcsolatos feladatokat látja el. A pandémia miatt jelentős kihívásokkal néztünk szembe e képzések tekintetében, a lezárások, a vakcinák elfogadása vagy el nem fogadása számos nehézséget okozott számunkra, de a kollégák rugalmassága és az összehangolt munka átsegített az akadályokon. Egy oktatási adminisztrátor és egy minőségügyes kolléga is támogatja a munkánkat. Nagyon fontos láncszem a gépezetben a 3 szakmai oktató/oktatási koordinátor, akik kiválóan képzett, nemzetközi szinten széles körű tapasztalatokat szerzett repülőgép-szerelők, és akiknek a műszaki tudását számos területen tudjuk hasznosítani. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy ehelyütt is köszönetet mondjak minden kollégámnak a csoportban végzett magas színvonalú munkájáért; sokat tanulunk egymástól, közösen, csapatmunkával haladunk előre.
Az említett 3 szakmai oktatóra ezek szerint kulcsszerep hárul az Aeroplex megújult képzési rendszerében. Mivel járulnak ők hozzá a minőségi oktatáshoz?
Sz. L.: Elsődleges feladatuk a társaság gyakorlati képzéseinek, továbbképzéseinek színvonalas levezénylése. Név szerint is megemlíteném őket: Egressy Balázs, Szabó Zsolt és Tóth Szilveszter, akik valóban több évtizedes szakmai gyakorlattal rendelkeznek, mindannyian hosszú éveket töltöttek külföldi nagyjavító és forgalmi bázisokon, nagyon mély elméleti ismereteik vannak, jó a kommunikációs és pedagógiai készségük. Egy olyan adaptív oktatási módszerekre épülő komplex rendszert hoztak magukkal és építettek be a csoport profiljába, melynek segítségével az Aeroplex nemcsak meg tudja őrizni piacvezető szerepét a közép-európai szegmensben, de a jövőben a teljes európai piacon figyelemreméltó szerepet tölthet be a szakemberek képzettségét, felkészültségét tekintve.
Milyen tematika alapján zajlik az oktatás?
H. A.: Mivel a munkatársak képzettségi szintje eltérő, csoportokban folyik a képzés. Egy előzetes felmérés, illetve a kollégák közvetlen vezetőjének véleménye dönti el, kinek milyen szintű képzésre van szüksége. Oktatási csoportunk folyamatos képzésekkel tartja naprakészen a dolgozók felkészültségét, szaktudását az oktatók által kidolgozott tematikára építve. Ennek alapja, hogy mindenki megtalálja benne a fejlődést, a gyakornoki pozícióban dolgozók ugyanúgy, mint a képzett, nagyobb tapasztalattal rendelkező munkatársak. A csoport tevékenységének fontos eleme a más végzettségű szakemberek, pl. autószerelők átképzése repülőgép-szerelőkké, ami igen hosszú folyamat, akár 3–5 év is lehet. A kezdők képzési tematikája egy gyakorlati napló köré épül, az abban található gyakorlati és elméleti feladatok elvégzésével a fiatal kollégák olyan alap gyakorlati ismeretekre tehetnek szert, melyekre későbbi karrierjük során építkezhetnek, és amelyek birtokában biztonsággal tudnak a légi járműveken bizonyos javítási, karbantartási munkákat elvégezni, de még felügyelet mellett. Ezek az ismeretek jó alapot biztosítanak későbbi típustanfolyamok sikeres elvégzéséhez is. A napló minden munkafázisát a kolléga vezető szerelőjének és a műszaki oktatónak is le kell igazolni, alá kell írnia. A napló egyes témaköreinek végrehajtása után összesen 50 gyakorlati vizsgán kell számot adni a tudásról a műszaki oktatónak, amiről vizsgajegyzőkönyv készül. A csoport duális képzés keretein belül közreműködik a középiskolás generáció szakmai gyakorlatának lebonyolításában, illetve a különböző műszaki szakirányú egyetemek hallgatóinak a gyakorlati képzését is koordináljuk.
Az elméletre és a gyakorlatra egyforma hangsúlyt fektetnek?
H. A.: Oktatóink a tantermi foglalkozásokon a repülőgép rendszereit, illetve a repülőgépen végzett munka gyakorlati fogásait, praktikáit ismertetik a kollégákkal. A rendszerek fejezetekből állnak, egy-egy foglalkozás alkalmával egy témakört vázolva zajlik az oktatás. Előfordul, hogy egy nap csak gyakorlati témakörben van képzés, például amikor kötőelemek biztosításáról vagy vezérlőkábelek mélyebb ismereteiről van szó. Ilyenkor a képzés első részében elméleti síkon veszik át a szóban forgó anyagot, a második részben pedig következik a gyakorlat, amikor a hangárban „parkoló” repülőgépen megnézik azt, amiről a tanteremben szó volt. Az előző példánál maradva, a csavarbiztosítás esetében ez úgy néz ki, hogy a tanteremben beszélnek a kötőelem biztosítására vonatkozó szabályokról, végrehajtási módokról, lehetőségekről, majd egy javításra váró repülőgépen vagy a szimulációs asztalon gyakorolják ennek szakszerű kivitelezését. Szimulációs eszközeink nagy mértékben fejlesztik a kollégák kézügyességét, és avionikai készségek elmélyítését is lehetővé teszik. Ha a repülőgép hidraulikarendszerének működéséről van szó elméletben, akkor a gépen, gyakorlatban megvizsgálják, működtetik és elemzik a rendszert.
Speciális képzések is szerepelnek a tananyagban?
Sz. L.: A repülőgép rendszerei mellett dokumentációkezelésről is szó esik az oktatásban, a különböző karbantartási kézikönyvek bonyolult struktúrájának, szigorú szabályainak ismerete alapfeltétele a javításnak. Minden repülőgépen végzett munkát egy előre megírt szabály szerint kell elvégezni a kézikönyvekből, melyek használatát szintén el kell sajátítani. Érdemes megemlíteni, hogy egy keskenytörzsű utasszállító repülőgép (pl. a B-737NG) megközelítőleg 600 ezer alkatrészből áll, míg egy szélestörzsű óriás (pl. a B747-8) alkatrészeinek a száma elérheti akár a 6 milliót is! Így talán érthető, hogy miért olyan komplex pl. egy alkatrész-katalógus, és miért igényel oktatást egy ilyen dokumentáció használata.
A képzésen jól teljesítők hogyan juthatnak feljebb a ranglétrán?
H. A.: A szakmai előmenetel vizsgához kötött, így folyamatosan tudjuk monitorozni a kollégáink felkészültségét. A gyakornoki státusztól 2 lépcsőben lehet eljutni a jogosított légijármű-szerelői szintig. Ez 2 meghallgatást jelent, és csakúgy, mint a típusmegszerző tanfolyamon, 75 százalékot kell teljesíteni a sikeres vizsgához. Egy ilyen vizsgán a repülőgép rendszereit és annak működését kérdezik a vizsgáztatók, illetve azt, amivel a gyakorlatban találkoznak a szerelők a karbantartás során. Vizsgáztató lehet maga az oktató, illetve az erre jogosított, kellő tapasztalattal és rutinnal rendelkező szakember.
Mely kitörési pontok mentén fejleszthető a vállalat képzési tevékenysége?
Sz. L.: Jelenleg nagy energiákat mozgósítunk annak érdekében, hogy a vállalatirányítási rendszerben létrehozzunk egy training modult, amely segíti majd a munkánkat, információkat biztosít a vezetők, dolgozók részére, illetve digitális formában tartalmazza a képzési dokumentumokat. Emellett az e-learning felé is szeretnénk haladni, de immár gyorsabb léptekkel, mint a vírusjárvány előtt tettük. Egyrészt a pandémia miatt tapasztaljuk, hogy érdemes nyitni ebbe az irányba a tantermi képzések mellett, másrészt az online oktatás egyértelmű érték az egész társaság számára, kifejezetten hatékonyságnövelő tényező.
Szabó László 2007-ben szerzett szakmérnöki diplomát minőségbiztosítás szakirányon, és kezdte meg karrierjét autóipari multinacionális vállalatoknál. Szakmai tapasztalatainak bővítése érdekében 11 év elteltével iparágat váltott és 2018-ban csatlakozott az Aeroplex Kft. menedzsmentcsapatához minőségügyi és biztonsági igazgatóként. Célja az autóiparban megszerzett magas színvonalú minőségbiztosítási tapasztalatok beépítése és kamatoztatása a légiipar területén, amely szintén a lehető legmagasabb minőségügyi követelményeket támasztja az iparág szereplői irányába.
Hortobágyi Alexandra első munkahelye az Aeroplex. Diplomáját 2019-ben az Óbudai Egyetemen (régebben Budapesti Műszaki Főiskola) szerezte. A társaság minőségügyekkel foglalkozó csapatát erősítette, a személyi jogosítások volt a fő területe, mielőtt a képzési csoport vezetője lett. Az egyetemi évei alatt gyakornokként dolgozott már az Aeroplexnél, ahova a diploma megszerzése után visszatért főállásban.
Dékány Zsolt
