A munkaerőhiány szinte minden iparágban jelen van, így a munkaerő felkutatása és megtartása, motiválása egy univerzális téma. Különösen az a repülőgép-karbantartással foglalkozó cégek életében. Vasas Anikóval, az Aeroplex HR-igazgatójával arról beszélgettünk, hogyan történik mindez Közép- és Kelet-Európa egyik legjelentősebb MRO-jánál.
– Miért speciális munkaerő szempontjából a repülőgép-javítási iparág?
– A légi közlekedésnek, a repülőgépiparnak mindig egy különleges presztízse volt a közlekedési iparágakon belül, mert a repülés kicsit a misztikum világához tartozott. A korábbi évtizedekben éppen az vonzotta a fiatalokat, hogy közelebb kerüljenek ehhez a világhoz. A repülőgép-szerelés, a repülőgép-műszerészet – illetve az ehhez kapcsolódó mérnöki területek is – egy élethosszig tartó hivatást jelentettek, aki ebben elköteleződött, az jó eséllyel a szakmában is maradt. Több olyan kollégánk is van, akik 35–40 éve dolgoznak a pályán, innen is mennek nyugdíjba, gyakorlatilag itt élik le az életüket. A közelmúltban is volt olyan kollégánk, aki az utolsó munkanapját itt töltötte nyugdíj előtt – az első és egyetlen munkahelyén.
– Ez már a múlt?
– A világjárvány az egész iparágat lábon lőtte, egyik napról a másikra földre kényszerítette az utasszállító gépeket, és nagyon sokan megijedtek attól, hogy mennyire nem válságálló az iparág. Két évig a légi személyforgalom szinte megállt az utazási korlátozások következtében. A munkavállalóknak viszont valamiből élniük kellett, így nagyon sokan elhagyták a pályát, és jelentős munkaerőhiány alakult ki. Az Aeroplex menedzsmentje az előremenekülés mellett döntött. Felépült a széles törzsű repülők javítására is alkalmas új hangár, ami a korábbihoz képest dupla kapacitást és nagyobb élőmunkaigényt is jelent. Ekkor jelentkeztek nálunk először a munkaerőgondok, és egyértelmű volt, hogy minél előbb meg kell találni a szükséges válaszokat a problémák orvoslására.
– Milyen irányba indultak el?
– 2022 elején egy olyan HR-stratégiát dolgoztunk ki, amelynek két lába van: az egyik az itt dolgozó kollégák megtartása, a másik pedig az új munkatársak bevonzása. Az utánpótlás biztosítása és a szakma presztízsének visszaállítása érdekében már az általános iskolás korú fiatalok körében elkezdtük népszerűsíteni a repülőgép-szerelést mint jól fizető, hosszú távú karrierlehetőséget rejtő hivatást. Magasabb szintre emeltük a Kossuth Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikummal korábban kialakított duális partnerségünket. Az intézmény szakirányú oktatásban részt vevő valamennyi diákjának mi biztosítjuk a gyakorlati képzést a saját tanműhelyünkben, illetve a tanulmányuk utolsó két évét már a repülőgépek mellett tudják tölteni. Azok a fiatalok, akik a tanműhelyünkből kikerülnek, azonnal bevethető tudással és gyakorlattal rendelkeznek, és már elkezdhetik építeni a karrierjüket, megszerezni az alapképzésre épülő, összes többi képesítést. Az érettségit követően mindenkinek munkalehetőséget biztosítunk repülőgép-szerelő, illetve -műszerész munkakörben.
– Élnek a fiatalok a felkínált lehetőséggel?
– Az elmúlt 2 évben több mint 50 pályakezdő kollégával bővült a létszámunk, és a várakozásaink szerint ez a kedvező trend a következő években is folytatódik. Ami kihívást jelent az utánpótlás-nevelésben, hogy a repülőgép-szerelő és -műszerész szakmákban a beállási idő 4–5 év: ennyi gyakorlat, tanulás szükséges az alapképzés elvégzése után, hogy valaki jogosított szerelőként, a saját munkájáért önállóan felelve és azt aláírva dolgozhasson. Tehát nekünk, a HR-területen dolgozóknak fél évtizedre előre kell gondolkodnunk, ha meg akarunk felelni a felénk támasztott követelményeknek. A két évvel ezelőtt megkezdett munkánknak akkor érik be a gyümölcse, ha a tavaly hozzánk belépett fiatalok 2–3 év múlva megszerzik azt a képesítést, amivel már a legmagasabb szintű karbantartási munkákat is önállóan tudják ellátni. Mindeközben arra is figyelnünk kell, hogy meg is tartsuk őket, mert a nemzetközi piacnak nagy az elszívóereje. A külföldi MRO-k magas jövedelemmel igyekeznek magukhoz csábítani a fiatalokat, amivel nagyon nehéz versenyezni. Sokan döntenek úgy, hogy néhány évig szabadúszóként külföldön dolgoznak, de a legtöbben közülük hazajönnek egy ilyen kitérő után, és újra jelentkeznek nálunk.
– Hogyan próbálják megtartani a már itt dolgozókat?
– Jelentős bérrendezést hajtottunk végre az utóbbi 2 évben, ami a meglévő munkaerő megőrzésének egyik legfontosabb lépése volt. Kiemelt figyelmet szentelünk a külső és belső arculatunk fejlesztésének, a vállalati értékek erősítésének. Ma a munkahelyeknek versenyezniük kell a kollégákért, és ebbe nekünk is be kellett szállni. A középvezetőinket képezzük, fejlesztjük, megpróbálunk egy olyan munkahelyi kultúrát felépíteni, ami az egyéni teljesítményt is értékeli, és mindenki személyes visszajelzést kaphat a munkájáról. Tudatosan építjük a vállalaton belüli kommunikációt, hogy minden munkatársunk pontosan tudja, hogy merre tart a cég, és ebben a folyamatban hol van az egyén helye. Pluszjuttatásokat vezetünk be, számos családi és dolgozói rendezvényt szervezünk, ezzel is egy összetartó csapattá igyekszünk kovácsolni a jelenleg 750 fős dolgozói állományt. Sokat teszünk azért, hogy a kollégák örömmel járjanak be dolgozni és szeressék, amit csinálnak. Ezért különösen odafigyelünk a munkahelyi környezetre.
– Jelenleg mekkora a munkaerőhiány az Aeroplexnél?
– Vannak betöltetlen pozícióink. Többféle műhelyben folyik a munka, ahova nem könnyű szakembereket találni. Az a fontos, hogy mi magunk tudjuk kiképezni a szükséges munkaerőt. Olyan kollégákat keresünk, akiknek megvannak az alapvető képességeik, és nyitottak arra, hogy akár egy rokonszakmát felváltsanak valamely nálunk elérhető munkakörre. Példaként említeném, hogy korábbi kárpitosokat foglalkoztatunk a kabinbelsős műhelyünkben, vagy autókarosszéria-lakatosokat a lemezes részlegen. Felvettük a kapcsolatot egy autófényezőket képző iskolával, hogy duális oktatás keretében repülőgép-fényezővé képezzük át az érdeklődő fiatalokat. Az Aeroplexnél óriási jelentőségű a logisztika, főleg az új hangár megnyitása óta, és ezen a területen sajnos létszámhiánnyal küzdünk. Ennek az a fő oka, hogy a környéken rengeteg logisztikai központ épült az elmúlt években, amelyekkel éles a küzdelem a munkavállalókért. A jelenlegi munkaerőhiányt szerződéses kollégákkal pótoljuk azokon a területeken, ahol még hiányzik a szükséges saját állományú létszám.
– Visszakanyarodtunk az utánpótlás-nevelés kérdéséhez…
– Vannak olyan munkakörök a cégünknél, ahol nincs szükség iskola elvégzésére az adott pozíció betöltéséhez, gondolok például a festőkre, kárpitosokra vagy a kerék- és fékagyjavítókra. A jelentkezőket a felvételi szűrés után kiképezzük az említett munkakörökre, és betanított munkásként foglalkoztatjuk őket az általuk választott szakterületen. Ebből kiindulva együttműködést kezdeményeztünk a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával, és közös képzéseket indítottunk. A 120 órás, elméleti és gyakorlati részből álló oktatás végén munkaszerződést ajánlunk a sikeresen vizsgázóknak. Így lesz hamarosan 4 kerékfékagy-javító kollégánk. Példás az együttműködésünk a kamarával, nagyon rugalmasan állnak a képzés megszervezéséhez, felkutatják és közvetítik számunkra a potenciális érdeklődőket, az elméleti és a gyakorlati képzést pedig mi biztosítjuk. A következő év elejétől tervezzük kiterjeszteni az együttműködésünket más olyan szakmákra is – logisztika, hangárkarbantartást kiszolgáló munkakörök –, ahol nagyobb a munkaerőhiányunk, és gyorsan, egyszerre kell képezni kollégákat.
– Milyen egyéb együttműködések segítik a munkaerőpiaci kihívások kezelését?
– A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME) már évek óta közösen dolgozunk a munkaerőhelyzetünk javításán. A hangárkarbantartási terület legjelentősebb szakmai támogatója a mérnökség, ahova szintén új munkatársakat keresünk. A különböző mérnöki szakmákban dolgozó kollégáink – a karbantartó tervezőtől az üzemtechnológuson át a rendszermérnökig – nagyon felelősségteljes munkát végeznek. Ők tervezik meg a repülőgépeken elvégzendő javítási, karbantartási feladatokat, ők egyeztetnek a légitársaságokkal és a gyártókkal. De sajnos ezen a területen egyre magasabb az átlagéletkor, ezért már évek óta próbáljuk biztosítani a mérnökutánpótlást. MSc-képzést indítottunk a BME-vel közösen, azonban azt tapasztaltuk, hogy a mai egyetemisták nem szívesen választják a mesterképzést, és nehezen tudtunk akár csak egy-egy új hallgatót bevonzani. Természetesen nagy sikernek éljük meg, hogy négyen azért elvégezték, és ma is az Aeroplexnél dolgoznak, mégis váltanunk kellett. Jövő februártól a BME-vel elindítjuk a járműmérnök szakon a légijármű-specializáción belül a kooperatív MRO-képzést, immár BSc-képzés keretében. Azt várjuk ettől, hogy mivel korábban elkezdjük a szakma népszerűsítését a fiatalok körében, így könnyebben tudjuk őket a repülőiparba csábítani. A BME mellett szeretnénk szintet lépni az Óbudai Egyetemmel való együttműködésünkben, hogy könnyebben tudjuk feltölteni a mérnök munkaköröket. Közösen alakítottunk ki egy BSc-szakot, amely jelenleg akkreditálás alatt van. Reményeink szerint 2024 szeptemberétől indulhat a képzés.
– Akkor a mérnöki pályáé a jövő?
– Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a repülőipar nagyon változatos lehetőségeket kínál, a betanított szakmunkáktól kezdve a mérnöki szintű feladatokig bárki megtalálhatja a helyét. Az eddig felsoroltakon kívül például a minőségügyi területre is keresünk mérnököket, ahol jelentős változások zajlanak, az eddiginél is jobban fókuszálva a biztonságosságra. A Safety Management System szabályrendszert a légi közlekedésben működő minden cégnek be kell vezetnie. Rengeteg a feladatunk, sok mindent kell átalakítanunk annak érdekében, hogy megfeleljünk az új hatósági előírásoknak, ami számos további szakembernek ad majd biztos munkalehetőséget a következő évtizedekben.
NÉVJEGY
Vasas Anikó 1999-ben a Janus Pannonius Tudományegyetemen szerzett humánerőforrás-menedzsment diplomát, majd később a Budapesti Gazdasági Egyetemen nemzetközi marketing területen folytatott tanulmányokat. Kezdetben a telekommunikációban és közüzemi szolgáltatónál dolgozott különböző ügyfélszolgálat-vezetői pozíciókban, majd később HR-területen szerzett tapasztalatot az autóiparban, a kkv-szektorban és a repülőtéren is. Vezetőként több mint 18 éve tevékenykedik, stratégiai szemlélete, ügyfélszolgálati beállítottsága és HR-tapasztalata révén az operatív működést támogatva segíti jelenleg az Aeroplex Kft.-t az üzleti céljai elérésében.
Dékány Zsolt
