Hét évvel ezelőtt egy olyan növekedési pályára állt az Aeroplex, amelyről semmiféle külső körülmény vagy válság nem tudta letéríteni. Pedig volt buktató bőséggel, ám a csapat egy irányba húz, ami minden akadályon átlendíti a társaságot. Hogy miként, arról Demény Árpád Szilárd ügyvezetővel beszélgettünk.
– Minek köszönhető, hogy az Aeroplex néhány év alatt az európai élvonalba tudta felküzdeni magát a független karbantartó-javítócégek között?
– Az Aeroplexben mindig is megvolt szinte minden szükséges faktor, hogy régiós tényezővé váljon: magasan képzett, elkötelezett szakembergárda, kiváló földrajzi elhelyezkedés, megfelelő infrastruktúra és kapacitás – mind rendelkezésre állt az első időkben is. Egy valami hiányzott: egy kitűzött stratégia, ami kiutat kínál abból az igen nehéz helyzetből, amibe a társaság 2012-ben, a Malév leállása után került. Az Aeroplex a Malév leányvállalata volt, így csak az elmúlt 10 évben lett független MRO-szolgáltató (Maintenance, Repair and Overhaul, azaz karbantartó, javító és üzemeltető). Miután elvállaltam a cég vezetését, 2016-ban az asztalra csaptunk, újraszerveztük a céget, és kijelöltünk egy pályát, amin ha végigmegyünk, egy stabil, több lábon álló és folyamatosan növekedő magyar vállalattá válunk. Ezen az úton tudtuk tartani az Aeroplexet az elmúlt 7 év során, büszkén mondhatom, hogy sikeresen. Jövedelmező üzletágakat építettünk fel és működtetünk, ami a további növekedésünk motorja lesz az elkövetkezendő években is.
– A számok nyelvén mit jelent mindez?
– Az elmúlt 7 évben mindig túlszárnyaltuk a korábbi esztendőt bevétel és eredményesség szempontjából. 2022-ben a bevételünk meghaladta a 21 milliárd forintot, és ezzel arányosan tovább javítottuk az eredményességünket is. Összességében egy újabb rekordévet zártunk az Aeroplex történetében. Szeretném hangsúlyozni, hogy az eredmények mögött egy ma már 700 fős csapat áll. Nagyon hálás vagyok a kollégáimnak, akiknek a munkája nélkül nem tudnánk ilyen eredményeket elérni.
– Milyen hatással van ez a felfutás a hazai légi ipar jelenére és jövőjére?
– Az Aeroplex ma már nemcsak egy szereplője, hanem egy meghatározó alappillére a hazai légi iparnak. Mi egy nemzeti vállalat vagyunk, ebben a felfogásban alakítjuk a stratégiánkat, és a növekedési céljainkat is ezzel hoztuk összhangba. Komolyan vesszük a szerepünket, hiszen a nemzetgazdaságot meghatározó projektekben veszünk részt, mint például az Airbus A330-as teherszállító gép vagy a honvédségi A319-esek karbantartása. Emellett teljes mértékben elköteleződtünk a hazai közép- és felsőfokú oktatás támogatása mellett, duális együttműködések révén támogatva az MRO-szakma következő generációi-nak megteremtését. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy támogassuk a hazai aviatika kisebb szereplőit és felkaroljunk olyan kisebb hazai innovációs ötleteket, amelyekkel a társaság működését is hatékonyabbá tudjuk tenni. Mindezek mellett egy különösen erős, nemzetközi versenypiacon veszünk részt. Ez azt jelenti, hogy amit itt Budapesten elvégzünk, az a magyar légi ipar hírét, megítélését komolyan befolyásolja.
– Az éppen egy éve megnyílt új hangár mekkora hozzáadott értékkel bír a társaság életében?
– Az új hangár nagyon régi álmunk volt. Mindig mosolygok, amikor néha eszembe jut, hogy az egyik műhelyünkben bekeretezve megőriztük azt a faldarabot, amire az egyik elődöm tollal felírta, hogy 2006-ra elkészül az új hangár. Többet kellett rá várni, de számomra nem volt kérdés, hogy ha kitűzünk egy célt, azt meg is valósítjuk. Az új hangár nemcsak azért volt fontos, hogy bővítsük az Aeroplex képességeit és kapacitásait, hanem egyenesen a magyar légi ipar egyik kiemelt stratégiai projektje volt, amivel megalapoztuk a jövőnket és a növekedésünket. Most, egy évvel az indulás után már látszik, hogy e nélkül elértük volna a kapacitásaink határát, és nem lennénk képesek újabb széles törzsű típusokkal növelni a portfóliónkat.
– Melyek az eddigi üzemeltetési tapasztalatok?
– Az új hangárt gyakorlatilag az első pillanattól kezdve belaktuk. A kereslet szintje az üzleti tervünknek megfelelően alakult, vagyis a többletkapacitásainkat is sikerült lekötni új megrendelésekkel. A széles törzsű piacon továbbra is intenzív érdeklődést tapasztalunk, azonban ennek a kiaknázásába még nem fogtunk bele teljes lendülettel, mert a keskeny törzsű piac érdeklődése rendkívül nagy volt. Mindezek mellett a portfóliónkat is sikeresen bővítettük Airbus A300-as és A330-as típusokkal, és komoly tárgyalásokat folytatunk potenciális partnerekkel hosszú távú együttműködésre.
– Bármilyen típusú repülőgép karbantartását, javítását meg tudják oldani?
– Bármilyen típust tudunk fogadni, de a hangár mérete csak egy adottság. Ahhoz, hogy ki tudjunk szolgálni egy gépet, nagyon hosszú folyamaton kell végigmenni. Hónapokon keresztül kell képezni a szakembereket az adott típusra, óriási beruházással meg kell vásárolni a szükséges eszközöket és szerszámokat, ki kell bővíteni az eljárásrendjeinket, és van egy hosszú hatósági engedélyezési eljárás is. Éppen ezért, amikor a képességeinket bővítjük, mindig alaposan megvizsgáljuk, hogy üzletileg megalapozott döntést hozzunk és lehetőleg hosszú távú megállapodás keretében lekössük az igényt.
– Várható, hogy új típusokkal bővül a paletta?
– Igen, a közép- és hosszú távú terveink között szerepelnek további típusok is, mind a keskeny, mind a széles törzsű szegmensben.
– Mennyire jellemző ebben az iparágban az ázsiai piacok elszívóereje?
– Ez a repülőgépek hatótávolsága miatt inkább a széles törzsű szegmensben jellemző. Úgy tapasztaljuk, hogy a távol-keleti szolgáltatók valóban erős árversenyt okoznak, azonban a partnereink visszajelzései alapján a közép-kelet-európai piac még mindig vonzó, ha a minőséget, a rugalmasságot, illetve a földrajzi elhelyezkedéssel járó előnyöket részesítik előnyben. Azok az üzemeltetők, amelyeknek az üzleti modellje árérzékeny, az olcsóbb piacokat fogják választani, míg azok, amelyeknek a minőség fontosabb, maradnak Közép- és Kelet-Európában.
– Hogyan járult hozzá a vállalat többi üzletága az eredményességhez?
– A három fő üzletágunk, vagyis a hangárkarbantartás, a forgalmi karbantartás és a berendezésjavítás egyformán kimagasló teljesítményt nyújtott az elmúlt évben is. Kevesen tudják például, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren megforduló gépek túlnyomó többségét a mi műszaki személyzetünk ellenőrzi felszállás előtt. A tavalyi év volt a világjárvány utáni első olyan év, amikor az utasforgalom látványosan visszatért, ez megmutat-kozott a munkánk mennyiségében is. Itt még változatosabb repülőgéptípusokkal dolgozunk: Boeing 747-es vagy akár a Boeing 787 Dreamliner is megfordult a szerelőink keze alatt. A berendezésjavítás sokszor nem annyira látványos, hiszen ezek a munkák a műhelyekben zajlanak, és legtöbbször repülőgép se kell hozzá, csak ideküldik az alkatrészt a világ valamelyik pontjáról, mi pedig megjavítjuk. Ami viszont látványos volt, az a növekedés, amit az elmúlt évben elértünk: a hajtóműalkatrész-javító és a kerék- és fék-agyjavító üzletünk szárnyalt. Mindkét területen olyan mennyiségű külső megrendelést kaptunk, amelyek jelentősen meghaladták az eredeti terveinket.
– Mit tesznek a szakember-utánpótlás biztosítása érdekében?
– A megfelelően képzett, motivált szakemberek utánpótlása létkérdés az egész iparágban, nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon. Évek távlatában azért az látszik, hogy az Aeroplex HR-stratégiája megfelelően halad előre, amit erősít a középfokú és felsőoktatási duális képzésben való részvételünk és az ösztöndíjprogramunk. Fontos küldetésünk, hogy a pályaorientációs trendet megfordítsuk és az iparágat ismét egyenértékűvé tegyük a mai modern és divatos szakmákkal. Ehhez több légi ipari partner bevonásával dolgozunk egy hosszú távú és fenntartható stratégián, ami nemcsak országosan, hanem regionálisan nyújtana megoldást a céljainkra. Ezzel biztosítjuk az egyre bővülő számú munkavállalóink és családjaik jövőjét és szakmai érvényesülését.
– Miként jelenik meg a társaság életében a digitalizáció és a fenntarthatóságra való törekvés? Idén várhatók-e újdonságok a társaságtól ezeken a területeken?
– A fenntarthatóság sok irányból megközelíthető. Valóban, része a digitális technológiákra való átállás, ami nem könnyű a repülőgép-karbantartásban, egy olyan iparágban, amely az egyik legkonzervatívabban dokumentált tevékenység a világon. Ennek ellenére, amit meg lehetett tenni, azt eddig is megtettük, és nincs nagy lemaradásunk a piacvezető cégekhez képest, sőt, van, amiben mi járunk előrébb. A folyamatainkat fokozatosan állítjuk át digitalizáltra, és néhány éven belül el fogjuk érni, hogy papírmentes lesz a munkánk. A fenntarthatóság egy másik megközelítése – amibe rengeteg pénzt fektetünk – a létesítményeink fejlesztése, felújítása. Ezzel végső soron energiatakarékosabb, környezetbarátabb lesz a működésünk. Nem félünk beruházni új technológiákba, ha attól hatékonyabb, takarékosabb lesz a működésünk. Hadd mondjak egy példát: a kerék- és fékagyműhelyünkben az új kerékmosó-berendezés 50-szer kevesebb vízzel és vegyszerrel működik, mint a korábbi technológia, amit használtunk.
– Léteznek olyan iparági innovációk, akár mesterséges intelligencia vagy egyéb eszközök, amiket az Aeroplex már alkalmaz?
– Új technológiák bevezetésére mindig is nyitottak vagyunk, és vizsgáljuk, hogy az üzleti működésünkbe hogyan tudunk bevonni újabb innovatív megoldásokat, egyebek mellett AI-technoló-giát. Az eddig megismert megoldásokat a tapasztalataink szerint elsősorban repülőgép-üzemeltetőkre szabták. Olyan eszközökre gondolok, amikkel egy-egy karbantartás előre megjósolható. Viszont szeretném kiemelni az egyik zászlóshajóprojektünket, az AerinX virtuális valóságot használó eszközt, ami egy rendkívül hasznos és meggyőző megoldás a vizuális inspek-ció, vagyis a repülőgép emberi szemmel történő átvizsgálásának a támogatására. Ez az eszköz az adathozzá-férést, a méréseket és a valóságot integrálja nagyon hatékonyan.
– Milyen Aeroplexet szeretne irányítani egy év múlva, 2024 márciusában?
– Természetesen olyat, amely teljesítette az idei célkitűzéseit is, vagyis a tavalyi évet meghaladó árbevételt és eredményt érünk el. Jövő ilyenkor már elmondhatom, hogy újabb bázissal bővült az Aeroplex, és a berendezésjavítást már részben a repülőtéren kívül végezzük, egy új helyszínen.
NÉVJEGY
Demény Árpád Szilárd a Kolozsvári Műszaki Egyetemen szerzett okleveles gépészmérnöki diplomát. 1992-től 11 évig a General Electric-nél dolgozott, ahol különböző pozíció-kat töltött be Magyarországon és az Egyesült Államokban. Egy rövid, műszaki igazgatóként az élelmiszeripari gépek üzemeltetésében töltött időszak után, 2004–2009-ig a PCC amerikai multinacionális cég hazai vállalatának, a PCC-AFT Európa Kft.-nek a műszaki igazgatója, majd ügyvezető igazgatója. A cégirányításban, gyártásban, termelésben, tervezésben, autóiparban szerzett széles körű tapasztalatokkal a háta mögött, 2009-ben lépett be először a repülőgépek világába, elvállalva az Aeroplex Kft. felkérését, előbb mint osztályvezető, később mint műszaki igazgató. 2011-ben Székesfehérvárra költözött, a Bericap Bt. német multinacionális cég műszaki igazgatója lett. A légi iparágba 2015-ben tért vissza az Aeroplex Kft. műszaki igazgatójaként, 2016-tól a társaság ügyvezető igazgatója. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től átvehette Az év menedzsere 2018-díjat, majd 2021. március 15-én a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztertől az Állami Vagyongazdálkodásért Érdemérmet.
CÉGNÉVJEGY
Az Aeroplex Közép-Európai Kft. egy független repülőgép-karbantartó vállalat. A fő profiljába Airbus és Boeing típusú repülőgépek, valamint azok alkatrészeinek a javítása, karbantartása tartozik. A társaság további képességekkel, szolgáltatásokkal is rendelkezik, ilyenek a kompozitjavítás, roncsolásmentes anyagvizsgálat (NDT), hajtóműalkatrész-javítás, CAMO légialkalmasság-irányítás, mérnökszolgálat, logisztika, eszközkölcsönzés, kalibrálás, kerék- és fékagyjavítás. Az Aeroplex nemzetközi szinten jegyzett szolgáltató, olyan ügyfelekkel, mint a DHL, a Ryanair vagy a Wizz Air. A vállalat éves árbevétele 2022-ben 21,6 milliárd forint volt.
