A globális légi áruszállítási trendek hatással vannak a kelet-közép-európai piac alakulására is. A témát az Air Cargo Day Hungary webkonferencián kerekasztal-beszélgetésen járta körül Rob Veltman, a Qatar Airways európai részlegének alelnöke, Chris Nielen, a Cargolux Európáért, Afrikáért és Közel-Keletért felelős VP értékesítője, Hakan Lokman Yüksel, a Turkish Airlines Kelet-Európáért felelős regionális cargovezetője, Brendan Sullivan, a IATA e-kereskedelemért és cargoügyekért felelős vezetője és Hyun Min Jung, a Korean Air budapesti irodájának vezetője. A fórumot René Droese, a Budapest Airport fejlesztési igazgatója moderálta. (Az elhangzottakat szerkesztett formában közöljük. A szerk.)
– Valóban fontosabbá vált a logisztikai szektor számára az elmúlt időszakban a légi áruszállítás?
Rob Veltman (R. V.): – A légi áruszállítás mindig fontos szerepet töltött be a logisztika terén, de kétségtelen, hogy a világjárvány miatt felértékelődött a szerepe. Egyfelől az oltóanyagok többségét légi úton szállítják a különböző országok között, másfelől pedig sokan csak most ismerték fel, milyen fontos láncszem a légi áruszállítás a logisztikában, hiszen vannak olyan árufajták – például az egzotikus gyümölcsök, húsok, illetve létfontosságú gyógyszerek –, amelyeket időkorlátosan és a megfelelő hőmérsékleten kell szállítani. De nemcsak a gyorsan romló élelmiszerek miatt van szükség a légi áruszállításra. Ha valaki belép egy Zara boltba, akkor nem is gondol bele, hogy a legtöbb ruhadarab repülőgépen érkezett meg. Ez pedig annak tudható be, hogy az emberek 4–5 hetente új ruhákat vásárolnak maguknak, amelyek szintén nem tudnának eljutni ilyen gyorsan a boltokba a hagyományos úton.
Chris Nielen (Ch. N.): – Én az gondolom, hogy a légi áruszállítás nem lett fontosabb vagy kiemeltebb terület, pusztán arról van szó, hogy a szélesebb értelemben vett közvélemény számára világosabbá vált, hogy milyen számottevő szerepet tölt be. Ez annak köszönhető, hogy a hírekben és a televízióban gyakran látni, ahogyan megérkezik egy-egy újabb maszk- vagy vakcinaszállítmány. Ezekkel a politikusok is előszeretettel fotózkodnak, így aztán felhívják a közvélemény figyelmét a légi áruszállítás fontosságára. Korábban leginkább a légszennyezés miatt támadták a légiközlekedést, de azt hiszem, most már mindenki számára világossá vált a légi áruszállítás jelentősége.
Hakan Lokman Yüksel (H. L. Y.): – Véleményem szerint a légi áruszállítás egyre fontosabbá vált az elmúlt években, de a járványhelyzet rávilágított arra, hogy mennyire megkerülhetetlen, ha az áruk gyors és biztonságos szállításáról van szó.
Hyun Min Jung (H. M. J.): – Egyes cégek, mint például a Samsung egyre gyakrabban veszik igénybe a légi áruszállítást, ezért azt gondolom, hogy ennek hatására a légi áruszállítás fontosabb lehet, mint valaha.
– Figyelembe véve a megnövekedett keresletet hogyan tudnak a légitársaságok elegendő kapacitást biztosítani a cargo számára? Milyen kihívást jelent ez számukra?
H. L. Y.: – A Turkish Airlines-nál mi azonnal személyszállító gépeket vetettünk be a légiáru szállítására a pandémia elején. Mindamellett növeltük a cargojáratok sűrűségét, így rövid idő alatt jelentősebb kapacitást tudtunk elérhetővé tenni.
H. M. J.: – A Korean Airlines tavaly személyszállító repülőgépeket alakított át csak cargo felhasználásúvá. Ezek a repülőgépek jelenleg az Egyesült Államokba, illetve nagyobb európai desztinációkra, így például Frankfurtba, Londonba vagy Párizsba közlekednek.
Ch. N.: – Olvastam egy cikket nemrég, amelyben azt állították, hogy a járvány előtti világhoz képest most 30 százalékkal több kapacitás van a piacon. Ez azt jelenti, hogy minden olyan repülőgépet, amit eddig nem használtak, azt újra csatasorba állítottak. Jelenleg lényegében nincs elérhető vagy üres repülőgép. Minden repülőgépünk a levegőben van, ez pedig megnehezíti a kapacitások bővítését.
R. V.: – Nekünk volt olyan hónapunk a járvány tetőzése alatt, amikor 2 ezer járatot üzemeltettük csak személyszállító gépekkel. A helyzet az, hogy ha akarnánk, akkor se tudnánk azonnal jelentős kapacitásbővítéseket végrehajtani, mert a Boeing nem képes elegendő cargo repülőgépet gyártani, a megrendeléseket valószínűleg csak a járvány után tudnák teljesíteni. Emiatt természetesen előfordulnak késések a légi áruszállításainkban. Azt fontosnak tartom megjegyezni, hogy a járvány kirobbanásakor rengeteg logisztikai szereplőnek költségtakarékossági intézkedéseket kellett hoznia. Ez igaz a légitársaságokra, amelyek leginkább a munkaerő létszámának csökkentésében látták a kiutat. Én azt gondolom, hogy most az is kihívást jelent, hogy visszacsábítsák a munkaerőt. Éppen ezért ez a hiány lassíthatja a piac helyreállítását, hiszen az új munkaerőt képezni is kell.
Brendan Sullivan: – Egyetértek Robbal abban a tekintetben, hogy a pandémia elején az volt elsősorban a kihívás, hogy csökkenteni kellett a költségeket, emellett számtalan cég küzdött a munkaerőhiánnyal is, mert sok alkalmazott betegedett meg. A járványadatok javulását követően a legtöbb légitársaság a kisebb létszám mellett próbált meg kapacitást növelni, ami természetesen egyáltalán nem egyszerű dolog, még akkor sem, ha személyszállító gépeket állítottak üzembe légi áruszállítási feladatokra. Tavaly azt a visszajelzést kaptam a földi kiszolgálóktól, hogy véleményük szerint még szorosabb kommunikációra van szükség, mert a helyzet napról napra változhat. Ez leginkább az időről időre bevezetett kormányzati szigorításoknak köszönhető: egyik nap azt mondják, nyugodtan repülj Indiába, másik nap teljesen megtiltják, és mindezt a légitársaságoknak azonnal el kell fogadniuk. Azt gondolom, hogy bárhogyan alakul is az előttünk álló év, a légi személyszállítás nem fog azonnal helyreállni, és várhatóan még egy ideig együtt kell élnünk egyes kormányzati szigorításokkal. Nyilvánvaló, hogy emiatt a cargo fontos szerepet fog játszani a döntéshozatalban, de természetesen nem az egyetlen szempont lesz egy-egy járat esetén.
– Budapesten épp a világjárvány kirobbanása előtt, 2020 januárjában nyitottuk meg a BUD Cargo City részlegünket. Önök szerint még milyen fejlesztésekre lenne szükség a cargo terén a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren?
H. M. J.: – Véleményem szerint Magyarország jó kapcsolatokat ápol Kínával és Dél-Koreával, és ebből a Budapest Airport is tud profitálni. Jó példa erre az Alibabával történő együttműködés, ami új légi összeköttetéseket teremt Budapest és Kína között. A Korean Airnek Bécsben és Budapesten van irodája Európában. Nekem az a személyes véleményem, hogy a földi kiszolgálással kapcsolatos infrastruktúra sokkal jobb a magyar fővárosban, mint Bécsben, viszont Budapesten érdemes lenne bővíteni a raktározási kapacitásokat, mert ezzel még több ázsiai járatot lehetne idevonzani.
R. V.: – Azt gondolom, hogy a budapesti repülőtér rendkívül fontos és hatékony lépéseket tett a cargorészleg fejlesztése érdekében. Nagyon jó, hogy a vámkezelés és az áru teherautóra történő átrakodása is egy bázison van. Elképzelhető, hogy talán azokat a szállítmányozókat kellene megkérdezni, akik jelenleg elkerülik a ferihegyi repülőteret, mert talán valahogyan ide lehetne őket csábítani. A budapesti repülőtér nagyon fényes jövő előtt áll, főleg, ha az e-kereskedelemben rejlő lehetőségeket nézzük.
Ch. N.: – Véleményem szerint a Cargo Cityt a lehető legjobbkor adták át. Mi jelenleg hetente 5 alkalommal repülünk Budapestre 3 különböző kínai régióból. Az ügyfeleinknek nagyon tetszik az új cargorészleg, és úgy látják, hogy annak elhelyezkedése is ideális, mert nemcsak Magyarországot, hanem más közép-kelet-európai országokat is el tudnak érni. Én azt gondolom, hogy a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér a járvány alatt bebizonyította, hogy a kihívások ellenére nagyon magasan tudja tartani a szolgáltatás színvonalát, ez azonban más repülőterekről nem mondható el. A budapesti repülőtér tehát biztosan szép jövő előtt áll.
