Az Air Cargo Day Hungary online rendezvényünk átfogó kerekasztal-beszélgetésén szállítmányozók és földi kiszolgálók képviselői vitatták meg az iparág jelenlegi helyzetét, illetve a közeljövővel kapcsolatos kihívásokat és a szükséges fejlesztéseket. Az online pódiumbeszélgetés résztvevői voltak: Kossuth József, a Budapest Airport cargorészlegének vezetője, Alan Glen, a Menzies Aviation cargofejlesztési alelnöke és Atilla Korkmazoglu, a Çelebi Aviation Holding EMEA régiójának földi kiszolgálási és cargovezetője, valamint (2. sor, balról jobbra) Szabó László, a Kühne + Nagel magyarországi légi szállítmányozási osztályvezetője, Becze Attila, a cargo-partner magyarországi és romániai régiójának vezetője és Gécsek Attila, a GEODIS észak-, kelet- és közép-európai régiójának magyarországi szállítmányozási vezetője.
– 2020-ban a légi áruszállítás jelentősége minden eddiginél jobban megmutatkozott, emellett az iparágnak számtalan kihívással kellett szembenéznie. Mi tette igazán próbára tavaly az Önök cégét, és hogyan sikerült úrrá lenni a kritikus helyzeteken?
Alan Glen (A. G.): – A tavalyi év meglehetősen nehéz volt a földi kiszolgálók számára, de a cargo egyes területein elképesztő teljesítménynek lehettünk szemtanúi. A világjárvány általánosságban valóban kihívások sorát tartogatta, hiszen rövid időn belül jelentősen megnőtt a légi áruszállítás volumene az utasszállításra használt repülők hadrendbe állításával. Azt gondolom, hogy az idei évet is számos kihívás jellemzi, hiszen nagy kérdés, hogy mennyire lesz hatással a működésünkre az utasszállító gépek visszatérése a normál üzemmódba. Azt gyanítom, hogy a légi személyszállítás hullámzó teljesítményt fog nyújtani az aktuális, koronavírussal kapcsolatos szigorítások függvényében – és ez várhatóan a cargokapacitásokra is hatással lesz. Mi ennek ellenére nem álltunk le a beruházásokkal, örömmel veszünk részt a CIV-projektben Budapesten, úgy vélem, ez egy hasznos lépés lesz számunkra.
Atilla Korkmazoglu (A. K.): – Igen, 2020 rengeteg kihívással járt, és ezekkel jelenleg is szembe kell néznünk. A cargoközpontok valóban jelentős növekedést könyvelhettek el, és úgy látjuk, hogy Budapest egyre inkább regionális csomóponttá válik az itt megforduló árumennyiségnek köszönhetően. A tavalyi év véleményem szerint a földi kiszolgálók számára járt a legnagyobb kihívással, mert ők lényegében sehonnan sem kaptak pénzügyi támogatást. A Çelebi bevételei nagyjából kiegyensúlyozottak voltak, noha korábban a 60–40 százalékos arány volt jellemző a légi személyszállítás javára, ez 2020-ban egy kicsit átrendeződött: a tényleges hajtóerőt már inkább a cargo képviselte. Szerencsére a pandémia túlságosan nem érintette a mi cégünket, ettől függetlenül számtalan együttműködési megállapodást kötöttünk a versenytársainkkal annak érdekében, hogy ha ez mégis bekövetkezne, akkor az ne tegye működésképtelenné a céget. Magyarországon viszont most másfajta kihívással kell szembenéznünk: az egyre erősödő bővüléssel, ami már kicsit kezdi aggasztóvá tenni a helyzetet. Jelen pillanatban fenn tudjuk tartani a működést, de bízunk benne, hogy kapunk valamilyen támogatást a kormánytól és a Budapest Airporttól is. Ha a légi személyszállítás is beindul, akkor az várhatóan a cargo teljesítményére is pozitív hatással lesz, ezért azt gondolom, erre a helyzetre érdemes időben felkészülni.
Szabó László (Sz. L.): – Emlékeim szerint nem sokkal azelőtt sikerült beköltöznünk a Cargo City-be, hogy a világjárvány kitört volna. Az üzleti részt illetően leginkább az eleje volt kihívásokkal teli időszak: mivel senki sem tudta pontosan, mire kell számítani, rengeteg lehetséges forgatókönyvet kellett felvázolnunk nemcsak a működés, hanem az anyagi források biztosítása szempontjából. Nagyjából egy hónapra volt szükségünk, hogy átálljunk, utána már gördülékenyebben ment a munka. Ugyanakkor bizonyos feltételek akár napról napra is változhattak, ezért mindig igyekeztünk a lehető legpontosabb és leghitelesebb információkat átadni az ügyfeleinknek.
Becze Attila (B. A.): – Általában minden válságra szeretünk úgy tekinteni, mint egy lehetőségre, és mivel a cargo-partner még mindig egy családi vállalkozásnak számít, mi meglehetősen gyorsan hozunk döntéseket. Az egyik ilyen fontos lépés volt, hogy bejelentettük a Hongkong–Budapest közötti charterjáratunkat, ami új távlatokat nyitott számunkra. Tavaly körülbelül 60 charterjáratunk volt, várakozásaink szerint idén ez a szám akár a 100-at is elérheti. Ez a növekedés a repülőtér teljesítményének is köszönhető, hiszen a partnereink bízhatnak a szállítási időben, a szolgáltatás minőségében és a Budapest Airportban. 2020 egy nagyon sikeres év volt számunkra, és ezért köszönettel tartozunk minden partnerünknek.
Gécsek Attila (G. A.): – Szállítmányozóként mi is hasonló kihívásokkal és problémákkal néztünk szembe tavaly. A pandémia elején csökkentettük a munkatársaink munkaidejét, illetve elveszítettük a kapacitásaink nagy részét, és nem kevés kihívást jelentő ügyféligénnyel volt dolgunk. Emellett úgy kellett egyik pillanatról a másikra home office-ba vonulnunk, hogy közben számtalan új munkafolyamatot kellett kidolgozunk a digitalizáció jegyében. Egy profi csapat nélkül mindez nem lett volna lehetséges. A tavalyi év második felében világossá vált, hogy az egyetlen szállítási mód, amivel a szolgáltatások szinten tarthatók, az kizárólag a légi áruszállítás.
– Hogyan tudnának több légi árut hozni Budapestre?
G. A.: – Mi alapvetően előre meghatározott stratégia mentén dolgozunk. Ennek része, hogy bővítjük a charterjáratokat, de véleményem szerint a munkafolyamat felgyorsítása és a jó minőségű szerviz az, ami a volumenbővülésben segíthet, mert mi alapvetően az export terén vesszük igénybe a Budapest Airport szolgáltatásait. A mi stratégiai célunk az, hogy a szomszédos országok számára is a légi áruszállítás egyfajta kapujaként tudjunk működni.
B. A.: – Abszolút egyetértek az áruátvétel felgyorsításával. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy mi alapvetően összeszerelő ország vagyunk. Az alkatrészek és különféle részegységek egyértelműen Ázsia felől érkeznek, mi pedig itthon ezek felhasználásával gyártunk különféle termékeket. És a fő exportpiacunk még mindig az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, illetve Dél-Amerika. Éppen ezért nem hanyagolhatjuk el az exporttevékenységet, különösen akkor, amikor a vízi és vasúti áruszállítás piaca nehézségekkel küszködik. Éppen ezért a légi áruszállítás a következő hónapokban, illetve az előttünk álló egy évben még inkább fontossá válik. A gyors importáru-kezelés mellett tehát szükség van a gyors átvételre a kiviteli oldalon is, emellett örömmel üdvözölnénk néhány közvetlen cargojáratot Észak-Amerika és Dél-Amerika irányában.
– Vannak már cégek, amelyek érdeklődnek ez iránt a lehetőség iránt, és szerencsére mindig vannak ezzel kapcsolatos projektek. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a légitársaságok általában Nyugat-Európáig repülnek. Az viszont kétségtelen, hogy a piac számtalan változáson megy át jelen pillanatban, és ez a Budapest Airport számára is új lehetőségeket tartogat. Ki gondolta volna például öt évvel ezelőtt, hogy az Alibaba éppen Magyarországot fogja a közép-európai központjának választani? Éppen ezért biztosan nem adjuk fel ezt a tervet, hogy legyen egy közvetlen charterjárat Magyarország és Észak-Amerika között. Visszakanyarodva az árukezeléshez, mi az, amivel Önök szerint gyorsítani lehet a folyamatot?
B. A.: – Szerintem sokat segítene, ha lenne egy közös IT-platform, ahol valós időben áramolnának az információk a munkafolyamat valamennyi résztvevője között annak érdekében, hogy gyorsabb legyen az áru fizikai mozgása.
Sz. L.: – Teljes mértékben támogatnám ezt. Az adat- és információkezelésünk jelenlegi formája szerintem időpazarlás, a digitalizációval véleményem szerint jelentős mértékben meg tudnánk gyorsítani a munkafolyamatokat. Még ennél is fontosabb azonban, hogy egy szolgáltatás megbízható legyen: ha azt mondjuk egy ügyfélnek, hogy az átvételi idő 6 óra, akkor az legyen 6 óra. Ha ki tudjuk elégíteni az üzemeltetők igényeit az előre kommunikált információk alapján, akkor nem lehet probléma.
– Mit tud tenni a Çelebi a speditőrök érdekében ezen a téren?
A. K.: – Szerencsére az infrastruktúrára nem lehet panaszunk. A digitalizációra szerintem is szükség lenne, de ezen a téren a világjárvány negatívan befolyásolta a folyamatokat: sajnos az ezzel kapcsolatos fejlesztések csúsztak, ezért csak ez év végére állhat fel a digitális cargokezelési rendszer. Emellett szükség van a kommunikáció és a mérési folyamatok javítására, majd ezt követően lehetőség nyílik a KPI teljesítménymutatók alkalmazására. A fejlesztés alatt álló említett rendszerben ugyanakkor nemcsak gyűjteni akarjuk az adatokat, hanem szeretnék azokat láthatóvá is tenni az érintett felek számára, hogy nyomon követhessenek olyan fontos információkat, mint az áruk hőmérséklete vagy tartózkodási helye.
– A Menzies már használ egy ehhez hasonló rendszert. A Hermes rendszernek is van már helyfoglalási (slot booking) funkciója, amit mi is tervezünk használni Budapesten. Hogyan tudja a Menzies még segíteni a szállítmányozókat a céljaik megvalósításában?
A. G.: – Ha nálunk a rámpákhoz egyszerre áll be az összes kamion, akkor az ellen a helyzet ellen semmivel sem lehet védekezni, mert az éppen rendelkezésre álló munkatársak száma véges. Éppen ezért azt gondolom, hogy Budapestnek nagy haszna lehet a helyfoglalási rendszerből. Abban teljesen egyetértünk, hogy a legfontosabb, hogy az áru mozgásban legyen. Mi nem akarjuk megállítani a termékeket, mi szállítani akarjuk az árukat. A slot booking rendszer alkalmazásával jobban tudunk tervezni a szükséges erőforrással, emellett időben fel tudunk készülni az előttünk álló teendőkre. Ez ráadásul költséghatékony is, mert a közúti áruszállítással kapcsolatos költségek is csökkenhetnek azáltal, hogy a kamionoknak nem kell többé várakozniuk. Ha ez megvalósul a budapesti repülőtéren, akkor – úgy gondolom – komoly versenyelőnyre tehet szert az itteni cargoközösség.
– Jelenleg milyen változásokkal szembesülnek a szállítmányozók a piaci változások miatt?
Sz. L.: – Az online kereskedelem jelentősen bővül. Nekünk immár nagyon jó kapcsolatunk van a fontosabb e-kereskedelmi óriásokkal, mindössze nagy hangsúlyt kell arra fektetni, hogy kommunikáljunk és együttműködjünk egymással. Szeretnénk felgyorsítani a folyamatokat, kinyitni a kapukat, hogy még több cargót tudjunk idehozni. Hamarosan az M0-ás közelében egy 500 ezer, illetve 1 millió négyzetméteres raktárterület nyílik meg, ami új lehetőségeket tartogat számunkra. Éppen ezért azt gondolom, hogy a jelenlegi helyzetben inkább erősíteni kell az együttműködést.
B. A.: – Kétségtelen, hogy fejleszteni kell az e-kereskedelem terén nyújtott szolgáltatásaink portfólióját. Nyitva kell tartani a szemünket az új lehetőségek irányában, de nem érzem magunkat lépéskényszerben ezen a téren. A digitalizáció korában az e-kereskedelemmel kapcsolatos folyamatok feltehetőleg nem fognak visszafordulni.
