A fuvarozók számára a mai napig nagy kihívást jelentenek az angol viszonylatos szállítások: nem éppen fuvarosbarát elvárásoknak kell megfelelni a tavalyi Brexit 1.0 után az idei Brexit 2.0 időszakában sem. A Waberer’s 4 fős operatív projektcsapata azonban gondos felkészüléssel, valamint digitális és vámügynöki megoldásokkal sikerrel veszi az akadályokat, sőt, a megszerzett tudásukat és tapasztalataikat a továbbiakban – új szolgáltatások keretében – partnereikkel is megosztják.
– Hogyan értékeli bő egy év távlatában a vállalat felkészülését a Brexit tavalyi januárjára?
– A szakértői csapat vezetőjeként az egyik legnagyobb kihívás az volt számomra, hogy felkészüljünk arra az esetre, ha nincs megállapodás az EU és az Egyesült Királyság között, és felállnak a harmadik országgal szembeni teljes határátlépési folyamatok. Az Egyesült Királyságot érintő megrendelések a Waberer’s International teljes portfóliójában a volumen csaknem 30 százalékát képviselik (hetente 300–400 fuvart), így az egyetlen lehetséges stratégia a cégcsoport számára az új körülményekre való alapos és időben való felkészülés volt. Mivel a megállapodás csak 2020. december 24-én született meg, így sem a franciák, sem az angolok nem publikálták a folyamataikat időben. Az első információdús webszemináriumokon 2020 novemberében tudtunk részt venni, és decemberben már le kellett oktatni a teljes operációs állományt a várható új feladatokról és folyamatokról. Nekik kellett a gépjárművezetőket végignavigálni a határátkeléseknél 2021. január 1-je után, a csapatok azonban csak a gyakorlatban tapasztalták meg a partnerspecifikus folyamatokat. 2021. február végére többségében konszolidálódtak a folyamatok, és a kollégák is implementálták az új elvárásokat.
– Milyen megoldásokat dolgoztak ki?
– A tömeges adatátvitel kényszere digitalizációs nyomást helyezett a logisztikai iparágra. Az említett árumennyiség okán a kezdetektől innovatív, automatizált megoldásokban gondolkodtunk. Mindent összevetve az informatikai és operatív munkatársaink mellett nagy elismerés illeti a gépjárművezetőinket is, akik rugalmasoknak és együttműködőeknek bizonyultak. Aki ezen a sok adminisztráción megedződik, az később gyakorlatilag bárhova tud fuvarozni.
– Hozott újdonságot a Brexit 2.0 az idei év január 1-jétől?
– A francia felkészültség és az angol káosz különbsége igazán a második etapban csúcsosodott ki. Míg az EU 2021-től teljes körű vámellenőrzést vezetett be, az Egyesült Királyság ugyanezt 2022. január 1-jétől tette meg. Ugyan kisebb visszhangot vetett, mint a Brexit 1.0, mégis komolyan érintette az iparágat az áruszállító járművek mozgását ellenőrző rendszerben, a GVMS-ben (Goods Vehicle Movement Service) való regisztráció bevezetése, ami a franciák már 2021 elejétől működő okos határátlépő (smart border) rendszerére adott válasz volt. Csakhogy míg a franciák kamerarendszert építettek ki, digitális összeköttetésben vannak a társaságokkal, és legfőképpen semmilyen pluszkötelezettséget nem róttak a fuvarozókra, addig a GVMS teljes regisztrációs folyamata a fuvarozók felelőssége.
– Milyen gyakorlati kihívásokkal szembesültek?
– Az angolok – ahogy 2020-ban is – tavaly is csak év végén, az utolsó pillanatban tették elérhetővé az új szabályozásaikkal kapcsolatos információkat. A GVMS-rendszer tesztfelületének egyik modulját december 14-ével tették elérhetővé, míg a másik modult csak december utolsó hetében, így esélyünk sem volt élesben tesztelni a regisztrációs oldalt. Az egyik legnagyobb kihívás mégis az volt, hogy a GVMS felelősségét az angol kormány egy az egyben a fuvarosokra helyezte, és nem emelte ki, hogy a vevői oldalon is történtek változások. A vámdokumentumokat ugyanis csak akkor fogadja el a GVMS-rendszer, ha a vámügynök feltünteti az RRS01 kódot a megfelelő helyen. Sok vevőnk erről nem kapott tájékoztatást, így január első két hetében az esetek többségében vissza kellett küldenünk nekik a vámdokumentumokat javításra. Mindemellett az angol kormány vontatórendszámot kér felrögzíteni járműazonosításként, miközben a vontató változhat a fuvarfeladat során, a fuvarok optimalizálása érdekében rendszeresen akasztunk (pótkocsit). Ezért sokkal életszerűbb lenne az adminisztráció, ha pótkocsi alapján néznék a regisztrációkat. Erre már el is indított egy kezdeményezést az angol hatóság, és már a pótkocsi rendszáma is felrögzíthető – mégsem ezt veszik alapul. A honlapjuk sem tökéletes, mert sokszor tűnnek el regisztrációk minden ok nélkül, és már nem lehet visszakeresni a vonalkódot módosításra. Ugyanakkor az elektronikus vámkezelést meg tudták oldani az angolok teljes mértékben a bemenő forgalomra is.
– Hogyan összegezné a különbségeket a két Brexit-szakasz között?
– A Brexit 1.0-ban képzésekkel meg tudtuk alapozni a folyamatokat, a dokumentumok ismeretét. Míg ez inkább a gyakorlati folyamatok figyelését várta el tőlük, a Brexit 2.0 az adatszolgáltatást erősítette. És tegyük hozzá: mindezzel nincs vége, mert a brit kormány által tavaly szeptember közepén közölt legfrissebb ütemterv szerint 2022. július 1-jétől újabb követelményeket vezetnek be például az export egészségügyi bizonyítványokra vonatkozóan, a növény-egészségügyi bizonyítványokat és az SPS árukat fizikailag is ellenőrzik a határállomásokon. A Waberer’s International operációját leginkább az importra vonatkozó biztonsági és védelmi nyilatkozatok érintik, de erre már készítjük a digitális megoldásunkat.
– Van-e hozadéka a megszerzett tudásnak és tapasztalatoknak?
– Amikor a Brexittel elkezdtünk foglalkozni, a vállalatunk több mint 10 éve nem látott vámot. Most – 2,5 év elteltével – havonta 200–300 vámkezelést hajtunk végre, és bizony nagy fantáziát látunk az üzleti lehetőségben. Tudtuk előre, hogy Európa vámügynöki hálózata nem lesz felkészülve a hirtelen rájuk zúduló vámolási mennyiségre, ezért kialakítottuk a cégcsoporton belül a vámspedíciós üzletágunkat, és felépítettünk egy kiterjedt saját európai vámügynöki hálózatot. Elsősorban arra készültünk, hogy támogassuk vele a saját fuvarjainkat, de már hosszú távú célként nevesítettük, hogy kinője magát önállóvá is. Mondhatom, fejlődésben van, ugyan elbújt a Brexit-feladatok mögé, viszont nagyon sikeres: nagy szüksége van erre a többletszolgáltatásunkra az operációnak, és igénylik a piacon főleg a kisebb cégek, amelyeknek nincs rá kapacitása, de érzékelik az elektronikus vámkezelés folyamatokat gyorsító előnyeit. Fontos megjegyeznem, hogy mi magunk nem vagyunk vámügynökök, de koordinálunk a vámügynökök és a partnereink között: az előbbinek adatokat szolgáltatunk, az utóbbi felé továbbítjuk a kész dokumentumokat. Vámspedíciós szolgáltatásaink lefedik az áruelosztás teljes folyamatát, és elősegítik az áru és a szállítójármű gyors haladását és célba jutását. Ígéretes tervünk a jövőre nézve e szolgáltatásaink kínálatának és a hálózatunknak a bővítése.
NÉVJEGY
Kocsis Kata Réka a Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok és politológia szakán végzett 2012-ben, majd a Bécsi Egyetemen 2018-ban globális tanulmányokból szerzett mesterfokozatú diplomát. Jelenleg az Óbudai Egyetem vállalkozásfejlesztési szakára jár. 2018-ban került a fuvarozás világába vasúti logisztikai területen, szakmai asszisztensként a Rail Cargo Logistics – Hungáriánál. Rá egy évre junior projektmenedzserként helyezkedett el a Waberer’s-nél, fél évvel később pedig már a projektcsapat élére került, amelynek szakértői 2020-ban a cég üzletimodell-váltását támogatták, utána a Brexit 1.0 és 2.0 projekteket. Ez a csapat üzemelteti sikeresen a vámspedíciós üzletágat, ezenkívül szinergia- és integrációs projekteket visznek a cégcsoporton belül, keresve az együttműködési lehetőségeket a vállalat különböző területei között.
