Az egész fuvarpiacot átrendezi a mostani járványhelyzet, sok mindent másként kell majd csinálnunk, mint ahogy korábban megszoktuk – vonta meg az elmúlt hetek mérlegét Selmeczi Attila. A TRANSINTERTOP Kft. ügyvezető igazgatója szerint azok a cégek fognak ebből profitálni, amelyeknek pontos mérőszámaik vannak a költségeikről, és nagyon jól meg tudják szervezni a folyamataikat. Hozzátette: hosszabb távon elhúzódó kilábalásra számít, és megpróbál mindig csak a következő lépésre összpontosítani. A környei fuvarozóvállalkozó a válság előtti 30 évről is nyilatkozott lapunknak.
– Gépjármű-ügyintézőből lett fuvarszervező, majd cégtulajdonos. Önerőből járta végig a ranglétrát?
– Korábbi munkahelyeimen természetesen voltak szakmai mentoraim, akiktől igyekeztem ellesni a szakma csínját-bínját – azt hiszem, sikerrel. A vállalkozásom alapítása előtt egy kisebb cégnél dolgoztam mint fuvarszervező, de ott lényegében már minden a vállamon volt. Amikor odakerültem, három eszközt tartott üzemben a társaság, amikor eljöttem onnan, már nyolcautósra bővült a flotta, amire a mai napig büszke vagyok. Hétéves fuvarpiaci tapasztalattal a hátam mögött alapítottam meg a kezdetben nemzetközi szállítmányozással foglalkozó TRANSINTERTOP Kft.-t. A családi vállalkozásom elindításában – a feleségem mellett, aki 30 éve támogat mindenben – rengeteg segítséget kaptam régi kollégámtól, Székesi Jánostól, aki az anyagi támogatáson túl a saját autóit is felajánlotta, és amit azok a járművek termeltek, azt a cég fejlesztésébe forgattam vissza. Az előző munkahelyeimen kialakított szakmai kapcsolataimra is támaszkodhattam. Azokban az időkben tapasztaltam meg és ma is vallom: ha megbízható és hiteles vagy, az a piacon már félsiker.
– Mikor kezdtek fuvarozással is foglalkozni?
– A cég további eredményes működéséhez és kiegyensúlyozott gazdálkodásához elengedhetetlennek tartottam a több lábon állást, ennek szellemében alakítottam ki az üzletpolitikánkat. Megbízható szállítmányozó mellett immár megbízható fuvarozóként is meg kívántam jelenni a piacon, ezért elhatároztam a saját flotta felépítését. Ehhez kapóra jött, hogy látómezőbe került egy csődhelyzethez közel álló kis cég, három vontatóval és egy pótkocsival, amelynek fantáziát láttam a megmentésében. Miután sikerült megvásárolni a vállalkozás többségi részesedését, a nemzetközi fuvarfeladatok egy részének teljesítésére már saját eszközállomány állt rendelkezésre. A gépjárműpark korszerűsítésére, fiatalítására és bővítésére mindig nagy figyelmet fordítottam, ma összesen 150 vontatót és 190 pótkocsit tartunk üzemben. A cég fejlődésében fontos mérföldkő volt 2004, amikor megvásároltuk azt a telephelyet, amelyik addig a bérelt irodáinknak is helyet adott. Ugyanabban az évben haszongépjármű-karbantartással és -javítással bővítettük a portfóliónkat.
– A 2008-ban hazánkat elérő gazdasági világválságot hogyan vészelték át?
– A több lábon állás mellett az üzletpolitikánk másik sarokköve a kis lépésekben történő előrehaladás, hogy miközben fejlesztjük a céget, felesleges hitelekkel ne vegyünk magunkra túl nagy terhet. Ez a válság betörésekor kifejezetten jól kamatozott, biztos lábakon álló, tőkeerős vállalkozásként ért bennünket a krízis. Ezáltal könnyebben birkóztunk meg a fuvarpiacra nehezedő nyomással, és nagyobb megrázkódtatás nélkül jutottunk túl a nehéz időszakon, olyannyira, hogy még növelni is tudtuk a piaci részesedésünket, amihez természetesen szigorú költséggazdálkodásra volt szükség.
– A piaci bővülés újabb fejlesztéseket is magával hozott?
– A növekvő bevételeinket a további fejlődés zálogaként új beruházásokra fordítottuk. Korszerűbb műhelyt építettünk, a haszonjárművek mellett a személygépkocsik fogadására is alkalmas mosót nyitottunk, és felújítottuk az irodaházunkat. Miután gazdasági szempontból elég erősnek éreztem magunkat, bekapcsolódtunk a raktározási tevékenységbe is. Önerős beruházás keretében kialakítottunk egy 5000 négyzetméter alapterületű, automatikus üzemeltetésű magas raktárt, ahol több mint 10 ezer állványos és mintegy 5 ezer tömbös raklaphely áll partnereink rendelkezésére. Komplex logisztikai szolgáltatást nyújtunk, ideértve a részrakós megbízásokat, az árukomissiózást és a teljes körű készletnyilvántartást, vámáru szállítása esetén pedig a vámkezeléssel járó összes munkát elvégezzük ügyfeleinknek. Három évvel ezelőtt a saját járműveink üzemanyag-ellátására kiépítettünk egy automata üzemanyagkutat, ezzel koronáztuk meg a válságot követő évtized beruházási projektjeit.
– Miként sikerül megbirkózni a fuvarpiaci kihívásokkal?
– Folyamatosan változik a piac, amihez minél rugalmasabban kell alkalmazkodnunk. A gépjárművezető-hiány bennünket elsősorban a minőség szempontjából érint. Sajnos nem minden sofőrünk üti meg az általam elvárt felkészültségi szintet, amin rendszeres szakmai képzéssel és számonkéréssel igyekszünk javítani. Sok fuvarozó kollégám erőteljesen kritizálja a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer működését, de jogkövető vállalkozóként be kell tartani a TSM előírásait is. Ezen a területen a prevencióra helyezzük a hangsúlyt, saját súlymérő állomást működtetve próbáljuk elejét venni, hogy autóink túlsúllyal közlekedjenek. A fuvarozók költségei – biztosítási díjak, bérek és járulékok, üzemanyagár, útdíj stb. – évről évre nőnek, de ezt már megszokhattuk. A kérdés az, hogy milyen megoldásokat tudunk kitalálni ennek ellensúlyozására. A legkézenfekvőbb természetesen a fuvardíjemelés, amit meg kell próbálni elfogadtatni a megbízóinkkal, azonban ennek is van egy határa. A további költségcsökkentés érdekében jó iránynak tartom a belső racionalizálást, az üres futások és a több lerakóhelyes fuvarok számának visszaszorítását. Egy bizonyos díjszint alá nem érdemes menni, az a vállalkozás, amelyik ebben látja a boldogulása kulcsát, hosszabb távon nem lehet sikeres a piacon. Az egész szakmának nagy kihívást jelent az európai uniós Mobilitási Csomag közeljövőben várható elfogadása, ami nagymértékben csökkentheti úgy a magyar, mint az összes kelet-közép-európai fuvarozó versenyképességét. Az, hogy a konkrét teljesítményekben mekkora visszaeséssel kell számolni, ma még megjósolhatatlan, de szerintem ez év végéig már látni fogjuk a tendenciákat.
– A koronavírus-járvány hatásait viszont biztosan felmérték már. Mekkora a baj?
– Nagyon hirtelen leállt a fuvarpiac, így nekünk is gyorsan kellett döntenünk az erre adandó válaszokról. Egyik napról a másikra a megbízásaink a korábbiak 70 százalékára estek vissza, muszáj volt ehhez igazítani a kapacitásainkat és változtatni a működési struktúránkon. Az állandóan változó külső körülmények ellenére a kezdetektől próbáljuk a kialakult helyzetet a lehető leghiggadtabban kezelni, és folyamatosan azon dolgozunk, hogy munkáltatóként a legnagyobb biztonságot teremtsük dolgozóinknak. Másfél hónap távlatából az már elmondható, hogy a meghozott intézkedéseink megfelelőnek bizonyultak és indokoltak voltak. Hosszabb távon elhúzódó kilábalásra számítunk, és megpróbálunk mindig csak a következő lépésre összpontosítani. Együtt kell élni ezzel a helyzettel. Köszönhetően a korábbi években már bevált feszes gazdálkodásunknak, megfelelő tartalékokkal rendelkezünk akár több hónap gyengébb teljesítményének finanszírozására is. Folyamatosan monitorozzuk a tevékenységünket, és igyekszünk pozitív tartományban tartani az eredményünket, ami egyelőre működik is. Ennek támogatására egy új, saját fejlesztésű vállalatirányítási rendszer megalkotásán dolgozunk, még ebben az évben szeretnénk elkezdeni a bevezetését, később pedig a szakma számára is elérhetővé tennénk. Feltehetően az egész fuvarpiacot átrendezi a krízis, sok mindent másként kell majd csinálnunk, mint ahogy korábban megszoktuk. Azok a cégek fognak ebből profitálni, amelyeknek pontos mérőszámaik vannak a költségeikről, és nagyon jól meg tudják szervezni a folyamataikat. Bízom benne, hogy mi ezek közé fogunk tartozni. A jelenlegi helyzetről egy mondás jut eszembe: „A jó hajósok háborgó vizeken születnek.” Hiszek abban, hogy sok mindent tanulunk a mostani válságból is.
Névjegy
Selmeczi Attila gyerekkorában sofőrként szeretett volna dolgozni a postánál, a szakmaszeretet már akkor megvolt benne. A rendszerváltáskor a környei mezőgazdasági kombinát szállítási részlegénél helyezkedett el gépjármű-ügyintézői munkakörben, majd a Vértes Volánból kivált, nemzetközi fuvarozással foglalkozó kft.-hez került mint fuvarszervező. Később egy háromautós kis cégnél ugyanezt a feladatot látta el. 1997-ben elérkezettnek látta az időt, hogy saját lábára álljon, ekkor alapította meg Környén családi vállalkozását, a TRANSINTERTOP Kft.-t. A NiT Hungary elnökségének javaslatára 2018-ban elnyerte az Év Vállalkozója-díjat.
Dékány Zsolt
