A TIMOCOM az európai logisztikai szakma egyik legsikeresebb adatspecialistájának és IT-vállalatának tekinthető. Hock-Ritter Ildikó csapata Magyarországon, Bulgáriában és Romániában 25 éve képviseli a céget szerződéses partnerként. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy az idei III. negyedéves adatok alapján milyen trendek jellemzik a hazai közúti fuvarozói piacot.
– A legfrissebb adatok alapján beindult-e a várt növekedés a hazai fuvarozói piacon?
– Nem, sajnos nem mutatkoztak meg a növekedés jelei. 25 év alatt szerintem ez az egyik legrosszabb év lesz, amit lezárunk. Ez nem azt jelenti, hogy feltétlenül rossz, csak azt, hogy nincsen bővülés. Talán a 2008-as esztendő volt hasonló, amikor nem ment felfelé a piac, és nem lett több ügyfelünk. Szerintem idén körülbelül ezt ismételjük. Az látható, hogy itthon azok, akik 30 évvel ezelőtt, legtöbbször hungarocamionos sofőrökkel céget alapítottak, egy-két vontatóval, azoknak most már nincs kedvük vagy erejük folytatni az ipart. Az ilyen cégek vezetői elértek már egy olyan életkort, amikor mérlegelni kell, hogy érdemes-e még vállalni ennyi stresszt. Annyira bonyolódott mindennek az adminisztrációja, az előírások is sokkal szigorúbbak lettek, ezt így kevés munkaerővel nem tudják és nem is akarják csinálni. Minden fuvarozótól azt hallom, hogy örülnek, ha nullára kifut a dolog, ha csak fuvaroznak, tehát ha nem raktároznak, vagy nincs mellette valami egyéb más tevékenység, például logisztika. Csak tisztán fuvarozásból tehát ők már nem élnek meg. Lassan leépítik ezeket a vállalkozásokat, új fuvareszközöket már nem vásárolnak. Ez nekünk azt jelenti, hogy rövid időn belül kevesebb olyan cég lesz, amelyik ebben az iparágban kíván dolgozni.
– Szerepet játszik ebben a kérdésben a sofőrhiány?
– Nem, egyszerűen maga a fuvarozás válik kevésbé jövedelmezőbbé. 30 évvel ezelőtt úgy álltak, hogy az akkori cégtulajdonosok leszálltak egy HC-s kamionról, majd átültek a sajátra, és általában könnyedén találtak sofőrt is. Akkor még viszonylag kicsi volt az adminisztráció ebben az iparágban, és a szabályozás sem volt ilyen szigorú a vezetési időket illetően. Igaz ez a napidíjra is. Túlzás nélkül mondható, hogy akkor még ők voltak az utak királyai. Az akkori sofőrök-cégtulajdonosok imádtak külföldre menni. Ez egy olyan lehetőség volt, amivel nem sok ember tudott akkoriban élni. És egyáltalán nem arról szólt ez a kérdés, hogy mindenhol megbüntették őket menet közben. Most viszont már kicsit sem szexi ez a munka, arról nem is beszélve, hogy a sofőrképzés nem működik. Mindenhol vegzálják a gépjárművezetőt, mindenhol pénzbe kerül, ha valamit elront. Gyakorlatilag sokkal több befektetett munka kell ugyanahhoz az eredményhez. És ehhez már nincsen kedvük, pénzük vagy energiájuk. Nem feltétlenül a sofőrhiány tehető tehát felelőssé szerintem, hanem minden más, ami megbonyolítja ezt az egész tevékenységet, kezdve a papírmunkától, a büntetéseken át, egészen a túlszabályozott piacig. Ha most bele-gondolunk, akkor egy sofőr munkájából jelenleg szerintem körülbelül 20 százalékot tesz ki a vezetés. Az összes többi minden más: dokumentumkezelés vagy például targoncával történő rakodás. Szerintem a fiatalokat pont ez riasztja vissza ettől a munkától. Én úgy látom más országok (például Románia és Bulgária) esetében, hogy sokkal több segítséget kapnak a fuvarozók az államtól, és talán ennek is köszönhető, hogy jobb árat tudnak adni a megbízóiknak.
– Ezek szerint a digitalizáció idén elakadt? Korábban arról lehetett hallani, hogy talán ezzel sikerül valamilyen terhet levenni a fuvarozók válláról.
– Be lesz vezetve az e-CMR, csak én úgy tudom az MSZSZ-től, hogy szinte az utolsók vagyunk, ahol még nincs elektronikus fuvarlevél. Tervben van, és úgy gondolom, hogy Európa közepén nem is maradhatunk ki ebből a dologból. Ehhez viszont először is azokat a bizonyos szoftvereket és a kezelésükhöz szükséges tudást meg kellene szerezni. Azt veszem észre, hogy sajnos a cégeknél használatban lévő TMS-rendszer, amiben mindent – tehát megbízásokat és számlákat – kezelnek, az általában egy elavult rendszer. A kkv-knál elmaradt ezen a téren modernizáció. Azt látom az ügyfeleimnél, hogy mindenki más irányba megy. Próbálnak digitalizálni vagy automatizálni, de sajnos egyelőre kevés eredménnyel.
– Feltételezem, hogy a fuvarozók helyzetét a megemelkedett útdíjak sem könnyítették meg.
– Egyértelműen így van, a költségeik nagymértékben nőttek. Kétségtelen, hogy ez egy olyan iparág, ahol az állam a legkönnyebben tudja beszedni az adókat, és ha akar, akkor gond nélkül emelhet ebben a szegmensben. A fuvarozók viszont a megbízóik felé nem vagy csak részben tudják továbbhárítani az emeléseket.
– Mi marad akkor? Ha a fix szerződéseken nem tudják érvényesíteni az emelést, akkor csak az eseti piacokon tudnak megharcolni a jobb fuvarokért?
– Elég keményen, igen. Azt tudom, hogy a MKFE-nek volt egy olyan törekvése, hogy a magyar cégek próbáljanak meg magyar fuvarozókkal dolgozni. Ez egy nagyon jó kezdeményezés, de sajnos nem annyira működik. Leginkább azért, mert ha magyar magyarnak számláz ki egy megbízást, akkor a 27 százalékos áfát is meg kell finanszírozni. Viszont ha ezt egy román, lengyel vagy bolgár fél felé teszi meg, akkor az áfa nélküli. A kkv-k nem tudnak most a digitalizáció terén előrelépni, mert nincs rá keret. Ezért próbálunk mi is olyan funkciókat beemelni a programunkba, amelyek leegyszerűsítik a dolgaikat.
– Várható-e a TIMOCOM-nál olyan fejlesztés, ami megkönnyíti a fuvarozók életét?
– Igen, jövő év elejétől lesz elérhető egy új funkció, ami a mesterséges intelligenciát használja. Véleményem szerint ez mindenképpen le fogja egyszerűsíteni az adminisztrációt. Az a lényege, hogy az ügyfél az összes fuvarmegbízását könnyedén be tudja integrálni a mi rendszerünkbe, vagyis nem kell már manuálisan felvinnie az adatokat. Ez a fejlesztés most tesztfázisban van, körülbelül 300 ügyfél segít ennek kipróbálásában Európában.
– Javulhat a fuvarozók helyzete Ön szerint a jövő évben? Kapnak valamilyen segítséget?
– Én bízom abban, hogy lesznek olyan pályázatok jövőre Magyarországon, ahol IT-fejlesztéseket fognak megfinanszírozni. Ha ez tényleg így lesz, akkor úgy gondolom, hogy érdemes lenne megpályázniuk. Szerintem a túléléshez automatizálásra és digitalizálásra van szükség a kkv-knál. Biztos, hogy ez a jövő, persze más kérdés, hogy mennyi ideig tart, míg eljutunk arra a szintre. És ha minél magasabb az automatizáltság szintje, annál inkább a fuvarfeladatokra tudnak fókuszálni a fuvarszervezők. Mert jelenleg a munkájuk nagy részét az adminisztráció teszi ki. Ha még az e-CMR is használható lesz, gyorsabbak lehetnek a számlázások is. Az egyéb tényezőt hoz majd magával, és nem lehet már majd kockás papíron fuvart szervezni, ahogy az régen működött (és talán néhány helyen még most is működik). Ezekkel az eszközökkel az adminisztráció szerintem sokkal gyorsabb és egyszerűbb lesz, így a munka is hatékonyabb.
Aranyi Péter
