Aligha van olyan, akinek ne hangzana ismerősen a Supernova a fuvarozói iparágban. A korábbi Volán Tefu-s és waberer’ses alkalmazottak által életre keltett vállalkozás néhány évvel ezelőtt meglehetősen nehéz időket élt meg, amit a világjárvány csak súlyosbított. A céget azonban nem kevés munkával sikerült talpra állítani. Ennek hátteréről beszélgettünk a tulajdonosokkal.
– Milyen állapotban volt a cég 2019-ben, amikor Wáberer György átvette az irányítást? Sok csontváz hullott ki a szekrényekből?
Csikós Gergely (Cs. G.): – Ő 2019 nyarán társtulajdonossá és ügyvezető igazgatóvá is vált ebben a cégben, de az operatív menedzsment terén a mi munkánkra kívánt támaszkodni. Ez egyfajta megtisztelő bizalom is volt az ő részéről az irányunkba, hiszen a mi közös munkánk már 20 éves múltra tekint vissza. Hiába volt akkor több mint 200 autója a vállalatnak, sajnos eredményesség szempontjából közel sem volt rendben, mondhatni nem igazán csillogott a Supernova. Valljuk, hogy egy eredményesen, stabilan működő cégnél minden fogaskeréknek jól és olajozottan kell működnie. Jelen esetben sajnos nem csak egy fogaskerék akadozott: egyrészt a veszteségek és a hiányzó forgótőke-kezelés miatt készpénzforgalmi problémák voltak, másrészt nem volt a cégnek tudatos és folyamatosan betartott kereskedelmi stratégiája, így a megbízói díjszintek is alacsonyak voltak. Ennek következtében a társaság 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban is veszteséges volt.
– Ez évekig tartó mélyrepülésről árulkodik. Milyen lépéseket kellett tenni a cég stabilizálása érdekében?
Cs. G.: – Alapjaiban kellett újragondolni a szakmai rendszert és a folyamatokat a cégnél. Korábban a gépkocsivezetők bérezése, a teljesítmények számonkérése, a járatok elszámolása nem volt következetes, és hiába dolgoztak itt jó sofőrök, a futásteljesítmény és a rakott kilométerek terén alulteljesített a cég, vagyis jelentős volt a Supernovánál az üres futás. Mind-emellett nagy szükség volt a könyvelési, az operatív kontrolling, a beszerzési és a követeléskezelési feladatok professzionális működésére. Mindent összevetve tehát nem volt olyan dolog, amivel ne kellett volna foglalkozni. A cég rendbetétele érdekében több régi kol-légánk csatlakozott hozzánk, beleértve a pénzügyi, kereskedelmi és fuvarozási területen dolgozókat, illetve a sofőröket is. A mi esetünkben tehát a válságmenedzsment nem a járvánnyal kezdődött, hanem már azt megelőzően nagy szükség volt rá. A sok konszolidációs lépésnek és a kitartásunknak köszönhetően már 2020 májusában sikerült elérnünk a nullás cash flow szintet. Ezzel párhuzamosan nagyon jó vevőket sikerült szereznünk, ők a mai napig szerződött partnereink.
– A világjárvány mennyire szólt bele a stabilizációs folyamatokba?
Cs. G.: – Azt kell mondanom, hogy nagyon is. Sajnos elsők között kellett bért csökkentenünk, ami miatt a sofőröktől nyilván nem kaptunk túl sok lájkot. Ez a körülbelül 30 százalékos bércsökkentés ugyanakkor a piacot nézve átlagos volt, mindenki nagyjából ilyen arányban kényszerült csökkenteni a béreket. Ennek dacára folytatni kellett a márka újraépítését, hiszen eleve volt egy negatív megítélés a régi dolgozók részéről az új menedzsmenttel kapcsolatban, illetve a szakmának a Supernovával szemben. Sokan akkor még azt látták, hogy nincs eredmény, csak a bérek csökkennek. A cég jelentős átalakuláson ment át: nemcsak a sofőrök cserélődtek, hanem a szellemi állományban is legalább 90 százalékos fluktuáció volt. Tulajdonképpen 5–6 kolléga maradt a régiek közül. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a válság-menedzsment időszakában menet közben kellett cserélni abroncsokat a kamionokon. Az állomány cseréjével – alapozva a korábbi waberer’ses szakmai tapasztalatainkra – új szellemiséget, szakmai kultúrát sikerült megalapozni a Supernovánál, amely már visszaköszön az eredményességünkön is. Pénzügyi és kontrollingszempontból is igyekszünk mindent mérni, így mindig látjuk és tudjuk, hogy hol állunk, és merre tartunk. Azt gondolom, hogy ez a konszolidációs időszak sikeresen lezárult 2021 közepén. Wáberer Györgynek ugyanakkor meg kellett válnia a részesedésétől azok után, hogy részben visszavásárolta a waberer’ses részvényeket, így már nemcsak cégvezetők, hanem cégtulajdonosok is vagyunk. Mostanra már egy több mint 14 milliárd forintos árbevétellel rendelkező és csaknem 350 főt foglalkoztató vállalatról beszélhetünk.
– Jelen pillanatban milyen flottával büszkélkedhet a Supernova?
Veres Balázs (V. B.): – 135 darab Volvo FH, 5 darab DAF XF, 40 darab DAF XG és 40 darab Mercedes-Benz Actros található a flottánkban. Az átlagéletkor jelenleg 1,4 év, ami jól mutatja, hogy nagyon kicsi a többéves vontatók aránya a járműparkunkban. Mindemellett a jelenlegi terveink között szerepel további 50 darab új nyergesvontató vásárlása. Ettől függetlenül a járműpark átlagéletkora terén már most is Európa-bajnokok vagyunk. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy azt látjuk a piacon, hogy a vontatók gyártási ideje nem csökken, most már átlagosan egy évet kell várni egy vadonatúj nyergesvontatóra.
– Milyen ágazatokból kerülnek ki a Supernova megrendelői?
Sike István: – A fő viszonylatunknak abszolút Nyugat-Európa tekinthető, azon belül is Németországba, Angliába és a Benelux-államokba vállalunk el megbízásokat. Ügyfeleink több mint 50 százaléka szerződött partnernek tekinthető. A garantált volumenünk jelentős része az autóipar, az autóelektronika és az FMCG-iparág megrendeléseiből tevődik össze. 2021-hez képest a szállítmányozói árrésünk megnégyszereződött. Nagyon sok alvállalkozó csatlakozik hozzánk, és örömmel dolgozik velünk a kooperatív és kiszámítható elszámolási rendszerünk miatt. A nemzetközi áruszállítás mellett a belföldi piacon is egyre nagyobb sikereket tudunk elérni.
– Mi a Supernova távlati célja?
Cs. G.: – Továbbra is szeretnénk diverzifikálni a szolgáltatásainkat, szélesebb szolgáltatási palettával megjelenni a régi és új megbízóinknál. Egyrészt a viszonylag nagy flottamérettel jelen tudunk lenni a nagy gyártóknál, másrészt ezt ötvözni is tudjuk a kisebb cégek előnyeivel, azaz speciális vevői igény esetén a fuvarozási és kereskedelmi operációnk mindig tud gyors és hatékony megoldást találni.
V. B.: – Azt gondolom, hogy a cég életében bekövetkezett pozitív folyamatok nem kis részben az elkötelezett kollégáknak, köztük a gépkocsivezetőknek is köszönhetők. Szeretnénk továbbá népszerűsíteni ezt a szakmát a fiatalok körében, hogy minél többen váljanak hivatásos gépjárművezetővé. Fontosnak tartom, hogy a jövőben felkeressünk iskolákat, ahol valamilyen műszaki végzettséget kínálnak a tanulóknak. Emellett szeretnénk eloszlatni a tévhiteket is: mivel manapság már a nemzetközi fuvarozás is végezhető rugalmasan, nem kell 4 hetes folyamatos távollétre gondolni ennek a szónak a hallatán. A munkaerőpiac most ugyan egy kicsit telített, de előre kell tekinteni, és könnyen lehet, hogy rövid időn belül ismét komoly gépjárművezető-hiány üti fel a fejét.
– Ebben az évben várhatóan milyen kihívásokkal kell megküzdeniük a fuvarozóknak? Mennyire érintheti a cég működését a szakértők által a tavaszi időszakra előre jelzett dízelhiány?
V. B.: – Mi Magyarországon, illetve Európában nagyobb üzemanyag-szolgáltatókkal vagyunk kapcsolatban, így kisebb kockázatát látjuk annak, hogy számunkra hátrányos üzemanyag-hiány alakulna ki. Szerencsére még tavaly, az üzemanyag-ellátás akadozásánál sem volt olyan gondunk, hogy akár egy nap is elveszett volna egy fuvar tekintetében. Mi a legtöbbször Belgiumban, Spanyolországban és Magyarországon tankolunk. Ezek az országok tranzitországoknak számítanak, éppen ezért azt gondolom, hogy nem tehetik meg, hogy náluk bármilyen jellegű dízelhiány lépjen fel a fuvarozók számára. Inkább arra számítunk, hogy a közeli jövőben tovább drágulhatnak az üzemanyagok, amit a szerződött, illetve a spot fuvardíjakban is érvényesíteni kell. Az új kocsik drágulását a legtöbb fuvarozó szerintem még nem tudta átterhelni a megbízókra, így van előttünk egy nagy és közös feladat.
– Mi az, amiben Önök szerint összefogásra van szükség a fuvarozói iparágban?
V. B.: – Szerintem ez egyértelműen a megnövekedett fuvarköltség áthárítása és ennek együttes képviselete, azt érzékelem, hogy ebben meg is van a szakmai konszenzus. Ugyanakkor sajnos azt látjuk, hogy egyre kevesebb fiatal választja a logisztikai szakmát, így a társaságok egyre kevesebb jó és képzett szakemberrel tudnak együtt dolgozni. Így már nemcsak a gépjárművezetői képzés és szakmásítás a hangsúlyos, hanem a szellemi állományú szakemberek képzésére is figyelmet kell fordítanunk. Megoldás lehet, hogy érdekképviseletekkel közösen több szakmai nyílt napot tartunk iskoláknál, rendezvényeken. E célból terveink között szerepel egy félpótkocsi átalakítása, amelynek belső tere lehetőséget nyújt roadshow jellegű megjelenésekre.
Aranyi Péter
