A májusi tisztújítást követően új elnökséggel, megújult árufuvarozási és személyszállítási tanácsokkal, valamint a legfontosabb szakmai kérdésekre fókuszálva vágott neki a szakmai-érdekképviseleti munkának a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE).
„A prioritást élvező ügyek nem új keletűek, ezek megoldása ciklusokon átívelő munkát igényel, de a sikerekhez elengedhetetlen a széles körű szakmai összefogás és az egységes álláspont kialakítása. Enélkül nehéz érdemi eredményeket felmutatni” – jelentette ki Barna Zsolt, az MKFE frissen megválasztott elnöke. A szervezet májusi tisztújítása sikeres volt, amely komoly vérfrissítést hozott magával. Hogy mennyire elszántak voltak a küldöttek a változtatásra, azt jól tükrözi, hogy a mandátumot szerzett tisztségviselőket kivétel nélkül mindössze egy fordulóban, abszolút többséggel választották meg és delegálták az egyes testületekbe.
Kezelni kell a munkaerőhiányt
Az új elnök már a bemutatkozó beszédében is hangsúlyozta, hogy egységesen, konszenzusra törekedve, de a szükséges kompromisszumokat meghozva kívánja képviselni az MKFE tagvállalkozásait, cégmérettől és tevékenységi körtől függetlenül. „Az alágazat sikere nagyrészt azon múlik, hogy képesek leszünk-e megoldást találni a gépkocsivezető-állományunk megtartására és bővítésére. Ma nincs nagyobb kihívás a néhány autós családi vállalkozások és a legnagyobbak előtt sem, mint a munkaerőhiány kezelése. Egyértelműen kapacitáshiányos időszakról beszélhetünk, és bár az orosz–ukrán háború és az energiaválság miatt a lakosság fogyasztási kedve kissé csökkent, a fuvarozásban egyelőre nyoma sincs visszaesésnek. Ennek van az alágazatra nézve pozitív hozadéka is: mivel kevesebb televízió és mosógép fogy, ismét jut alapanyag a gyártókhoz, így a drámai chiphiányt követően újra beindulhat a haszongépjármű-gyártás. De hiába lesz jármű, ha nem lesz, aki beül a volán mögé” – hívta fel a figyelmet Barna Zsolt.
Közös konferencia
Az MKFE szakmai tanácsai és a szervezet elnöksége szerint a járművezető-hiányt már nem lehet kizárólag a bérezés oldaláról kezelni. Július első hetében ezért Kincs, ami nincs címmel közös szakmai konferenciát tartott az MKFE és a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete – NiT Hungary, amelyen a közúti személy- és áruszállítás TOP 110 vállalkozása tette tiszteletét. „Az előadók – akik egytől egyig működő vállalkozást vezető személyek voltak – a saját tapasztalataik mellett a lehetséges megoldásokra is javaslatokat tettek. Ahogyan a rendezvény végén elfogadott közös zárónyilatkozatból is kiderül, a munkaerőhiány már nem csupán a szektor szereplőinek jelent problémát, hanem a nemzetgazdaság egészét érzékenyen érintheti, hiszen a szállítás és raktározás a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 5,6 százalékkal járul hozzá a magyar GDP-hez, ezen belül a TOP 110 vállalat 1,52 százalékot termel meg, és csaknem 24 ezer munkavállalót foglalkoztat” – mondta a NavigátorVilágnak Árvay Tivadar, az MKFE főtitkára és kommunikációs menedzsere.
Áldatlan állapotok
A gépkocsivezetők az ellátási lánc gerincét képezik, és erre a világjárvány első hulláma is rávilágított, amikor szinte csak ők léphették át a határokat. „Minden vállalkozásnak egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a meglévő gépkocsivezetők megtartására, mert az utánpótlás, a képzés egyelőre nem megoldott” – hangsúlyozta Barna Zsolt, aki szerint kulcskérdés, hogy állami közreműködéssel valósuljanak meg új, hatékony képzési programok, amelyek legalább részben leveszik a jogosítvány megszerzésének anyagi terheit a leendő munkavállalókról.
„Kiemelten kezeljük a gépkocsivezetők szociális és munkakörülményeinek javítását is, és bár tudjuk, hogy minden gazdasági szektor munkaerőhiánnyal küszködik, mégsem tartjuk elfogadhatónak és fenntarthatónak azt, hogy a gépkocsivezetőinknek ma nemcsak járművet kell vezetniük, hanem gyakran a rakodásban, esetenként már az áruk csomagolásában is részt kell venniük” – tette hozzá az MKFE elnöke.
A járművezető-hiányt nem lehet pusztán a bérek emelésével kezelni az elnök szerint, hiszen az ugyancsak égető probléma, hogy az EU-ban nincs megfelelő számú és minőségű, szociális helyiségekkel is felszerelt, biztonságos kamionparkoló. Az MKFE tapasztalatai szerint sajnálatos módon sokszor maguk a megbízók vagy címzettek sem kezelik megfelelően ezt a kérdést, és a rakodást követően szívesebben látják minél előbb a kapun kívül a kamionokat. Az pedig csak tetézi a bajt, hogy kevés olyan munkahely van ma, amely ennyire a hatóságok látókörében van, ahol már viszonylag kis vétségek esetén is súlyos bírságokkal sújthatják a sofőröket.
Csökkenteni a lemorzsolódást
Az MKFE – a társ-érdekképviseletekkel összefogva – ezért kiemelt feladatnak tartja a gépkocsivezetőhiány ügyét, és prioritásként kezeli azoknak a jogszabályváltozásoknak a mielőbbi elfogadtatását, amelyek csökkenthetik a sofőrök adminisztratív terheit, könnyíthetik a munkába állításukat, a pályán tartásukat. Főleg az idősebb, nyugdíj előtt álló vagy már nyugdíjasként foglakoztatott gépkocsivezetők elvesztését okozza például a GKI-felújítóképzést követő vizsgakötelezettség, amelynek kivezetésére a szervezet leköszönő, Ignácz József Péter által vezetett elnöksége tett javaslatot. Ezt az elképzelést Barna Zsolt is támogatja, és tárgyalásokat szorgalmazott erről a Technológiai és Ipari Minisztériummal. A társ-érdekképviseletekkel is egyeztetett elképzelésekből most úgy tűnik, sikerült a jogalkotók számára is elfogadható megoldást találni, a teljes kidolgozást követően rövidesen megszülethet az az új jogszabály, amely választási lehetőséget ad a gépkocsivezetőknek, hogy vizsgával vagy vizsga nélkül kívánják teljesíteni az EU által előírt GKI-felújítóképzést.
Felülvizsgálni a napidíjakat
„Lényegesen javítaná a munkakörülményeket a közlekedési korlátozási rend felülvizsgálata is. Álláspontunk szerint nem szerencsés, sőt egy leendő gépkocsivezető szemével vizsgálva kimondottan riasztó, ha a kamionstop miatt akár 30–40 órára is egy parkolóban ragadhat egy jármű. Mi, a szakma széles körű egyetértésével, éjszakai időablakos rendszer bevezetésére tettünk javaslatot, ami lehetőséget biztosít arra, hogy a járművek és a gépkocsivezetők mindig a lehető leggyorsabban hazaérhessenek” – húzta alá az MKFE elnöke.
A szervezet emellett indokoltnak tartja a napidíj-szabályok felülvizsgálatát is, mert a magyar vállalkozások versenyképességét és termelőképességét rövid távon az is befolyásolja, hogy mennyire lesznek képesek kivédeni a nyugati konkurensek munkaerő-elszívó próbálkozásait. „Azt ugyanakkor be kell látnunk, hogy hosszabb távon a bérstruktúra átalakítását is napirendre kell vennünk, hiszen ez is része a munkaerőért folyó küzdelemnek. Minden vállalkozás egyéni felelőssége, hogy a kialakult helyzetre hogyan reagál, de azt leszögezhetjük, hogy jövője csak azoknak van, akik a lehető legtisztább körülmények között, a jog- és adószabályoknak megfelelve igyekeznek működni. A fuvardíjaknak paritásban kell lenniük a folyamatosan emelkedő költségeinkkel, de ezt csak tiszta működési körülmények között lehet a megfelelő szintre emelni és a megbízókkal elfogadtatni. Gyakran hallani minimál fuvardíjat szorgalmazó hangokat, de szeretném leszögezni, hogy ez egy piacgazdaságtól idegen gondolat. A fuvardíjakat a költségeink határozzák meg, aki a rövid távú haszon érdekében ezt figyelmen kívül hagyja, gyorsan kerül majd olyan spirálba, amelyből nincs visszaút. Sajnálatos, hogy az ilyen vállalkozások eközben az alágazat egészének okoznak súlyos károkat, de az idő mindenképpen a felelősen gazdálkodó cégeket fogja igazolni. Nem véletlen, hogy az MKFE weboldalán elérhető egy kitűnő önköltségkalkulátor, amelynek segítségével bárki gyorsan kiszámolhatja, hogy mi az a kilométerdíj, amely alatt már nem érdemes aláírnia a megbízást. A negatív bevételből ugyanis garantáltan nem lesz mód kifizetni a gépkocsivezetők bérét” – vezette le Barna Zsolt.
KÖZÖS JAVASLATOK A KORMÁNYZAT SZÁMÁRA
– Szükséges a gépjárművezető-képzést integrálni a felnőttképzési rendszerbe és arra állami forrást biztosítani.
– A gépkocsivezetői tevékenység ma nem szakma. A közeljövőben vizsgálni szükséges a Szakmajegyzékben való szerepeltetést, amellyel hozzájárulna a pályaorientáció erősítéséhez.
– Rövid távon a munkaerő-elvándorlás megakadályozásának eszköze az lehet, ha emelik a napidíjakat és az adómentes juttatásokat, kiegyenlítve ezzel az európai uniós belső piaci bérfeszültségeket.
– Különösen fontos a külföldön dolgozó magyar gépkocsivezetők visszacsábítása. Ehhez szükséges a hazai és nyugat-európai jövedelmi viszonyok közelítése és – a költségvetési érdekekkel azonosan – a szociális biztonság és a munkakörülmények javítása.
TISZTÚJÍTÁS
A május 14-ei rendes tisztújító küldöttgyűlésen abszolút többséggel, a leadott szavazatok csaknem 90 százalékával Barna Zsoltot, a Waberer’s International Nyrt. vezérigazgatóját választották meg az MKFE elnökévé, aki korábban is aktívan részt vett az érdekképviselet munkájában: az elmúlt négy évben az Árufuvarozási Tanácsot vezette. A küldöttek az MKFE elnökhelyettesévé Varga Józsefet (K és V Kft.), az Árufuvarozási Tanács elnökévé Gégény Tamást (Gégény Trans), a Személyszállítási Tanács élére pedig Pencz Zoltánt (Tűzpenge Kft.) választották. Az árufuvarozók mellett a személyszállító szekció egy tagja is bekerült az elnökségbe, Kulcsár Imre (HCC Kft.) személyében. Elnökségi tag lett még Joós Zoltán (Karzol-Trans Kft.), Konyári Antal (Trans-Sped Kft.), Szalkai Tamás (egyéni vállalkozó) és Zsemlye Zoltán (Adler-Trans Kft.).
Aranyi Péter
