Mi lehetett az oka tavaly a forint hirtelen gyengülésének, majd gyors erősödésének az euróval szemben? Elsőként erre a kérdésre igyekezett feleletet adni a KözútVilág Expón a Gazdasági helyzetkép: meddig tarthat a recesszió? című előadásának első részében dr. habil Pogátsa Zoltán közgazdász. A gazdasági gondok 2024-ben is velünk lesznek – vonta le a következtetést az idei fejleményekből a Soproni Egyetem egyetemi docense.
Az árfolyamingadozást két fő okban látja a szakember: egyrészt Ukrajna orosz inváziója nyomán megemelkedett az energiahordozók ára, s mivel Magyarország energiaimportra szorul, ez sokkhatásként érte a magyar gazdaságot. Másrészt a jegybank rendelkezésre bocsátotta a valutatartalékot, hogy az importőr spotárfolyamon történő vásárlásai ne gyengítsék az árfolyamot.Közben viszont kellett fizetni a külföldi valutában lejáró adósság törlesztőrészleteit is, így három hónapra mérséklődött az ország valutatartaléka. Magyarország az Európai Unión belül az egyik legkitettebb ország a fosszilis energia felhasználásában, különösen gázban, mivel a zöld energiára való átmenetet az ország elmulasztotta az előző évtizedekben. A jegybanknak nem volt lehetősége, hogy a valutatartalék terhére nyílt piaci műveletekkel tartsa erősen a forintot. Másik eszköze a kamatemelés volt, ehhez nyúlt. Nagy emelésre volt szükség, legalább 12–13 százalékpont körüli szintre, de e ponton a vállalatok számára már lehetetlenné vált a hitelezés. Az MNB nem volt képes megállítani sem a kamatok emelkedését, sem az inflációt.
Dr. Pogátsa Zoltán meggyőződése: ha a kormány ekkor bejelentette volna, hogy megszünteti az energiafüggőségét Oroszországgal szemben, és a zöld energia irányába fordul, a forint/euró árfolyama visszakorrigált volna 436-ról 400 alá. Ez elmaradt, a kormány a jegybankra áttestálta a harcot az infláció és az árfolyamgyengülés ellen, ám az MNB e szerepet nem tudta betölteni – még további kamatemelések árán sem. A kamatszint elérte a drámai 18 százalékot, a piaci alapú hitelezés megállt. De a szerencse közbeszólt: a gázár világpiaci ára csökkenni kezdett.
A magas kamatok mellett az állam ma ezermilliárdos nagyságrendekben próbálja kamattámogatott programokkal finanszírozni a beruházásokat. Az idei nagy költségvetési hiánynak ez az egyik oka, ám e folyamat hosszú távon nem folytatható – említette az előadó.
Ma orosz gázt csak Magyarország és szomszédai vesznek, az Európai Unió sikerrel levált az orosz gázról. Ez rántotta vissza az euró/forint árfolyamot, nem Magyarország tett érte valamit, hanem a sokat szidott EU – jegyezte meg a docens. A gáz ára így csökkent, a magyar valutatartalék meg azért állt helyre, mert Magyarország felvett egy hatalmas, dolláralapú hitelt, lejárattól függően 7–7,5 százalékos kamattal.
Az infláció oka a háború – hangoztatja a kormány, Orbán az infláció oka – mondja az ellenzék. Dr. Pogátsa Zoltán szerint igaz, hogy van háborús infláció, ahogy az EU-ban is, mert mindenkire hatottak az események. De Magyarországon többletinfláció keletkezett, részben a forint/euró árfolyam elszállásától, részben az adóemeléstől (ilyen például a kiskereskedelmi adó, amit a szupermarketek ráterheltek a fogyasztókra). Ezért a kormány ársapkát vezetett be. „A fogyasztó számára az állam lesz a védő, a szupermarket pedig a gonosz támadó ebben a játékban, miközben valójában nem más történik, mint hogy az állam kiszervezi az adóztatást a szupermarketeken keresztül. Tehát ezek hajtják fölfelé az árakat” – fogalmazott az előadó.
Ráadásul a magyar vállalatok infláció fölött emeltek árakat. Az ársapkák kivezetése is inflációemelő hatású volt. A csökkenő reálbér a fogyasztás mérséklődését hozta el, a kiskereskedelmi forgalom bezuhant. A magyar költségvetés rendkívül „áfanehéz”: az szja egykulcsos, nincs társasági nyereségadó, mindezt az áfával igyekszik kompenzálni a kormányzat. De ha csökken a fogyasztás, az áfabevétel is mérséklődik.
Ezt követően dr. Pogátsa Zoltán a miniszterelnök egyik ígéretének hátterét világította meg. Orbán Viktor kijelentette, hogy az év végére egyszámjegyű lesz a magyar infláció. „De valójában, ha belegondolunk, nem tett igazán bátor vállalást, mert ez egy szimpla statisztikai hatás” – jegyezte meg. Az év elején a tavalyi év elejéhez viszonyítottunk, amikor egy magas árszintet egy alacsony árszinthez hasonlítottunk. Ám ahogy haladunk előre, az év végére a magas árszintet már egy magasabb tavaly év végi árszinthez fogjuk viszonyítani. „A sima bázishatás egyszerű statisztika, ha semmi más nem történik, akkor is le kell jönnie az inflációnak egyszámjegyűvé – ami azért még nem egy alacsony infláció.”
2024-ben a fő gond a költségvetés stabilizálása, a kamatláb normalizálása lesz, ami vissza fogja hozni a monetáris politika problémáit: a gyengülő eurót és adók emelésekor a növekvő inflációt – fejezte be előadását a közgazdász.
