Változik-e és mennyivel a magyar útdíj 2025. január 1-jétől? Mikor indulhat újra a bírságriasztási funkció? Mit kell tudni az új útdíjellenőrző rendszerről? Egyebek mellett ezekről a témakörökről tájékoztatta a KözútVilág konferencia hallgatóságát Marczin Bence, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) kommunikációs igazgatója.
Az útdíj kalkulálható, a mindenkori változása jogszabályban rögzített. Az útdíj infrastruktúradíjból és külsőköltségdíjból áll, az előbbi 3,4 százalékkal, az augusztusi infláció mértékével egyezően változik 2025. január 1-jétől. A külsőköltségdíj az október 1-jei euró–forint árfolyamtól függ, és akkor kell változtatni, ha az árfolyamkülönbség legalább 5 százalékos árváltozást indukál. Mivel az euró 2024. évi átlag-értéke 388,6 forint volt, 408 forintnál magasabb vagy 369 forintnál alacsonyabb árfolyam esetén lett volna szükség ezen útdíjelem módosítására, tehát a külsőköltségdíj január 1-jétől biztosan nem emelkedik, szögezte le előadása elején Marczin Bence.
A szakember szerint égető kérdés a bírságriasztás, amelyet a NÚSZ eddig díjmentes szolgáltatásként nyújtott a regisztrált felhasználók számára, a jóhiszeműen tévesztő fuvarozók védelme érdekében. Lényege, hogy a társaság e-mail-értesítést küldött a szerződött díjfizető részére, ha az ellenőrzési rendszer az útdíjköteles gépjárműnél jogosulatlan úthasználatot vélelmezett, így elkerülendő a bírságtételek halmozódását. A múlt idő azért indokolt, mert a szolgáltató technikai okok miatt leállította a funkciót, de amint azt Marczin Bence megerősítette, azon dolgoznak, hogy ismét elérhető legyen a fuvarozók számára. A NÚSZ azt szeretné, ha minél hamarabb, heteken belül egy pontos és transzparens szolgáltatásként indulhatna újra a bírságriasztás, hiszen fuvarozói szempontból egy nagyon fontos funkcióról van szó – még akkor is, ha önmagában nem mentesít a bírságfizetéstől, hiszen az értesítést akkor kapja meg a vállalkozás, ha valamilyen bírságba már belefutott.
Gyakran előforduló kérdés, hogy ki küldi a bírságot. A NÚSZ ellenőrzés-támogatási tevékenységet lát el a díjköteles úthálózaton található fix ellenőrzőportálok és mobil adatgyűjtő járművek segítségével. A díjellenőrzés 0–24 órában zajlik, az adott járműről a rendszer azonnal megállapítja, hogy rendelkezik-e érvényes úthasználati jogosultsággal. A jogosulatlan úthasználat szankciója közigazgatási bírság, amelyet a hatóság szab ki, tehát nem a NÚSZ, éppen ezért „fellebbezni” is annál a hatóságnál lehet, amelyiktől a bírság érkezik.
A kommunikációs igazgató az e-útdíj-rendszert érintő legutóbbi jogszabályváltozásokról is beszámolt. Egy nyári kormányrendelet alapján 2024. augusztus 16-ától módosult a jogosulatlan úthasználat miatt kiszabható bírság mértéke mind a tehergépjárművek, mind az autóbuszok esetében. Az építési és közlekedési miniszter rendelete 2024. szeptember 1-jétől módosította az útdíj mértékéről és az útdíjköteles utakról szóló korábbi jogszabályt. Az új díjas szakaszok: az M6-os autópálya Mohács–Lippó szakasza, az M44-es autóút Szentkirály–Lakitelek szakasza, a 23-as főút Bátonyterenyét elkerülő szakasza, a 260-as főút Sajószentpéter–Berente elkerülő szakasza, a 451-es főút Szentes–Orosháza szakasza, az 512-es főút M6-os autópálya és Kalocsa közötti szakasza.
Az infrastruktúradíj változását rögzítő rendeletmódosítás érinti a viszonylati jegyek érvényességét is. Eddig a viszonylati jegyet a vásárlást követő nap éjfélig lehetett használni, 2025. február 1-jétől viszont a megváltásának időpontjától már csak 120 percig lesz érvényes. A NÚSZ dolgozik egy alternatív, az OBU készülék és a viszonylati jegy közötti megoldáson. Amint lesznek ezzel kapcsolatban pontos információk, azokról a társaság tájékoztatja majd a fuvarozókat.
Jogszabályváltozás nyomán a NÚSZ az utólagos díjfizetési lehetőséget 2024. január 1-jétől fizetési közreműködőn keresztül biztosítja ügyfelei részére. Ez az üzleti konstrukció nagyobb rugalmasságot nyújt, többen tudják utólag fizetni az útdíjat. Amíg 2023 első fél évében az úthasználók 6 százaléka élt ezzel a lehetőséggel, addig a 2024. január–júniusi időszakban már 51 százalékuk rendezte az útdíját utólagos fizetéssel.
Mivel a kamerák életkora meghaladta a 10 évet, a hardverelemek elérték a bővítési korlátokat, és a rendszerfejlesztési lehetőségek a régi kamerarendszerrel a végéhez közeledtek, a NÚSZ bevezetett egy új, mesterségesintelligencia-alapú útdíjellenőrző rendszert, amely a korábbinál is hatékonyabban támogatja az úthasználati jogosultságok ellenőrzését, illetve a tengelysúlymérést, zárta előadását Marczin Bence.
