Az Európai Parlamentben előterjesztett Mobilitási Csomagban megfogalmazott kiküldetési irányelvnek a közúti fuvarozásra való kiterjesztése ellehetetlenítheti a kelet-európai és azon belül a magyar fuvarozók helyzetét.
A magyar szolgáltatók, az európai uniós csatlakozást követően, az általuk nyújtott magas minőségű szolgáltatások révén jelentős piaci részesedést szereztek a közúti fuvarozási szektorban Nyugat-Európában. Ez a piacszerzés azonban rendkívüli módon zavarja az ezzel egyidejűleg piacot veszítő, ugyanazon szolgáltatásokat magasabb áron kínáló tagállamok fuvarozóit. A Mobilitási Csomag előterjesztésében megfogalmazott kiküldetési irányelv alapján ugyanis a közúti fuvarozóknak az Európai Unió területén belüli szállítás esetén az útvonalon érintett országokban megállapított bérek alapján kellene a fizetésüket meghatározni. A kiküldetési irányelvnek a közúti fuvarozásra való kiterjesztése tehát rendkívüli veszélyt jelent a hazai nemzeti össztermék hat százalékát megtermelő alágazatra és az alágazatban dolgozó kis- és középvállalkozásoknál foglalkoztatott 110 000 alkalmazottra.
A Mobilitási Csomag posting ,,lexspecialis” rendelkezései a magyar mellett a teljes kelet-európai szektort is hátrányosan érinthetik, ezért a Mobilitási Csomag felelőseként kijelölt Közlekedési és Turisztikai Bizottság (TRAN) egy számos kompromisszumot tartalmazó tervezetet fogalmazott meg, amely a nemzetközi fuvarozást a kabotázs kivételével mentesítette volna a kiküldetési irányelv hatálya alól. A módosítást azonban az Európai Parlament június 14-én nem fogadta el. Így 2018 nyarán-őszén a parlament egyesével szavaz majd az egyes módosító javaslatokról, ahol a szavazati arányokat figyelembe véve nagy az esély arra, hogy a keleti szektor számára kedvezőtlen döntések születnek.
A NiT Hungary ezért levélben fordult a magyar EP-képviselőkhöz, az állami döntéshozókhoz és az Alliance for the Future of Road Transport formális szövetség lengyel, szlovén, macedón, litván és bolgár tagjaihoz, illetve az UETR valamennyi tagszervezetéhez. A szakmai szervezet ebben többek között ezt írja: „Úgy érzékeljük, a szolgáltatások szabadságának európai uniós alapelve csak addig értékelendő és alkalmazandó, míg a gazdaságilag fejlettebb nyugat európai tagállamoknak az érdekeit szolgálják, amelyek egyébiránt termelőegységeiket rendre az alacsonyabb bérköltségű munkaerőt kínáló kelet-európai tagállamokba telepítik. Az 1. Mobilitási Csomag körüli érdekérvényesítés meggyőződésünk szerint sokkal inkább politikai, mintsem szakmai elvek mentén zajlik, és most azzal fenyeget, hogy egy rendkívül versenyképes magyar ágazat kiszorul az európai uniós piacokról.”
