A terveiknek megfelelően alakult a tavalyi esztendő, a negatív gazdasági hatások ellenére minden tekintetben sikerült előrelépniük, mondja Szabó Gábor. Az Indián-Sped Kft. ügyvezető igazgatója szerint cége erre az évre is tartogat néhány nagyobb dobást.
– Milyen gazdasági évet zártak 2022-ben?
– A tavalyi év számtalan váratlan kihívás elé állította a gazdasági szereplőket, így természetesen a logisztikai szektor képviselőit is. Mégis azt kell mondanom, hogy a szomszédban folyó orosz–ukrán háború, az üzemanyagárak égbe emelkedése és hektikus változásai, a borzasztóan megnőtt energiaárak és mindennek tetejébe még a nagyon régóta nem látott mértékű infláció ellenére a szakmánknak nem lehet oka panaszra. Úgy gondolom, az elmúlt év bármelyik hónapja hozott annyi feladatot, hogy a megfelelő üzletpolitikával és eszközparkkal rendelkező, felkészült munkatársakat a soraiban tudó vállalkozások ebből profitálni tudtak. Mi is figyeltük a piac rezdüléseit, azt, hogy hónapról hónapra folyamatosan nőttek a szállítandó mennyiségek, amit igyekeztünk kihasználni. Új megkeresések is jöttek, és összességében olyan évet zártunk, amilyet elterveztünk: hoztuk a két számjegyű, ráadásul kettessel kezdődő, 23–24 százalékos árbevétel-növekedést, és közelítünk az álomhatárhoz, az 1 milliárd forintos árbevételhez.
– Mi áll a folyamatos bővülés hátterében?
– A hosszú évek óta tartó pozitív trendhez elsősorban arra volt és van szükség, hogy stabil piaci partnereink, megrendelőink legyenek, akikkel egymást tudjuk segíteni. Természetesen a gépkocsivezetők munkája és hozzáállása is rengeteget számít. Ma már ott tartunk, hogy általános vélemény a piacon, hogy az „indiános” sofőrök milyen kedvesek, segítőkészek, szakmailag mennyire felkészültek, és ez terjed szájról szájra. Egymásnak ajánlanak minket akár a beszállítók, akár a nagykereskedők, ezáltal még több lesz a munkánk, mert mindez automatikusan több ajánlatkérést, illetve több feladatot vonz maga után.
– Még soha nem lőtt mellé megbízóval?
– De, voltak ilyenek, és ez látszik a behajthatatlan követelésekből. Sajnos ezeken átsiklottunk, ami elég nagy probléma, mert úgy gondolom, minden vállalkozásnak fel kell erre készülni. Mi az összes partnerünkben megbízunk, az esetek döntő többségében zökkenőmentes is a kapcsolatunk, azonban vannak kivételek. Tavaly kicsit tartottam attól, hogy néhány ügyfelünk likviditása esetleg meginog a romló gazdasági környezetben, és az elszállt energiaárak miatt számukra a gáz- és villanyszámla kifizetése sokkal előrébb való lesz, mint a fuvardíjak kiegyenlítése, ami elindíthat egy tartozásspirált. Szerencsére alaptalan volt az aggodalmam, a cégek megőrizték a fizetőképességüket, bár ritkán előfordulnak csúszások a fizetéssel. A lejárt számlák összege magas, de még kezelhető szinten van.
– A magas üzemanyagárakkal hogyan birkóztak meg?
– Régóta dolgozunk már üzemanyagár-klauzulával, de ekkora árrobbanásra nem számítottunk. Mindegyik ügyfelünknél átstrukturáltuk, nyomon követhetőbbé tettük a szerződéseinket, és továbbhárítottuk a megemelkedett költségeinket. Kifejezetten nehéz időszak volt, amikor megszűnt a hatósági ár a céges autóknál, de sikerült megértetni a megbízóinkkal, hogy a díjemeléssel nem többletnyereséget szeretnénk elérni, hanem fenntartani a működőképességünket. Ezt az újabb partnereink is tudomásul vették.
– Beigazolódott az a tavalyi prognózisa, miszerint az e-kereskedelemmel foglalkozó klasszikus futárszolgálatok lemondanak a túl nehéz, túl amorf, túl hosszú áruféleségek szállításáról, ami az Indián-Sped előtt nagy távlatokat nyithat?
– Valóban nőtt a mozgásterünk ezen a piacon, ami pluszforgalmat generált. Jó néhány megkeresésünk adódott abból, hogy a futárszolgálat nem vitt el bizonyos árut, ugyanakkor mindig korrektül tájékoztatom a megbízókat, hogy mi ugyan el tudjuk vinni, de drágábban. Más a portfóliónk, nagyobb, nehezebb árut szállítunk, és messzebbre. Mindemellett egy-két futárszolgálattal nagyon jó a kapcsolatunk, gyakran minket ajánlanak, ha az ő portfóliójukon kívül eső terméket kell teríteni.
– Az emelkedő árbevételhez flottabővítésre is szükség van?
– Amíg sok piaci szereplő kivárásra játszik, addig mi több mint 100 millió forintért 9 autót rendeltünk meg tavaly év végén, amire büszke vagyok, ha figyelembe vesszük, hogy a haszonjárműpiacon csaknem 80 százalékkal mentek föl az árak. Azokat az autókat cseréljük le, amelyek javítására a legtöbbet költjük. Az emelőhátfalas, dobozos, 3,5 tonnás autót az egyik megbízónk külön kérésére vettük, dedikálva egy bizonyos munkára, a többi 5, illetve 8 palettás, ponyvás és dobozos furgon. Idén szeretném Euro 6-osokra cserélni a két 12 tonnás autónkat, keresem a megfelelő hitelkonstrukciót. A 9 eszközből 2 már megérkezett, 7 pedig tavasz elején állhat munkába. Az egyik autó vásárlásával egy szívműtéten átesett, megbecsült, több éve a cégünket erősítő kollégát segítettünk, aki eddig ponyvás felépítményű járművön ült, de a kíméletesebb munkavégzés érdekében mostantól egy vadonatúj, könnyebben kezelhető dobozossal dolgozhat. A kollégáink munkakörülményeit így is próbáljuk javítani.
– Ez is a gépkocsivezetők megtartásának egyik módja lehet, ami egyáltalán nem könnyű a mai világban…
– A munkaerőhiány hozzánk nem gyűrűzött be, eleve kicsi a fluktuáció, de az esetlegesen tőlünk távozó sofőröket is sikerül pótolni. Versenyképes fizetéseket adunk, és szociálisan érzékenyek vagyunk. Az irodám ajtaja minden munkatársam előtt nyitva áll, engem bármikor bármilyen problémájukkal megkereshetnek, amikre igyekszem megoldást találni. Tapasztalataim szerint ez nagyon sokat jelent a kollégáknak. Hálás vagyok, hogy kitartanak az Indián-Sped mellett, és lelkiismeretesen végzik a munkájukat, amit próbálok anyagilag és emberileg is elismerni. A közelmúltban egy biztonságtechnikai cég ún. CFR-audit keretében ellenőrizte a telephelyet, az irodát, a raktárt, a cég működési folyamatait, és mindent rendben talált. Ezen audit részeként minden gépkocsivezetőnk kapott egy 26 oldalas utasítást, ami pontosan rögzíti, hogy az ő munkakörükben milyen előírásoknak kell megfelelni. Ez a leendő kollégáinkra is vonatkozik: amint megkapja valaki a munkaszerződését, elküldöm neki e-mailen, hogy olvassa el, majd aláírásával erősítse meg, hogy tudomásul vette, és a munkáját ez alapján fogja végezni.
– A nemzetközi piacon milyen pozíciót foglalnak el?
– A nemzetközi szállítmányozásban továbbra is szerepet vállalunk. Természetesen a nyugat-európai országokat preferáljuk, de ami kuriózumnak számít, hogy észak-macedón, szerb, montenegrói, koszovói, romániai és bulgáriai relációkban is dolgozunk. Az egyik kollégám kimondottan a nemzetközi fuvarokkal foglalkozik, úgyhogy ezt a szegmenst is fontosnak tartjuk, annak ellenére, hogy az árbevételünk kisebb részét adja. A flotta fele közösségi áruforgalmi engedéllyel is rendelkezik, így nincs akadálya, hogy a rövidebb vagy akár hosszabb, dedikáltabb nemzetközi irányokat is saját autókkal végezzük. Ez a középtávú terveim között szerepel, egyelőre azonban klasszikus szállítmányozás keretében, alvállalkozókkal szolgáljuk ki a főként délszláv régióba irányuló szállításokat, nagyon kedvező áron.
– A digitalizáció területén történt-e előrelépés az elmúlt időszakban?
– Régóta használjuk az időbélyeggel ellátott, GPS-koordinátákat olvasni képes digitális szállítólevelet, aminek a B2C-értékesítéseknél van létjogosultsága. Amikor magánszemélyeknek viszünk küldeményeket, árukat, ott kevésbé kell, hogy papíralapon, bélyegzővel átvett dokumentumokkal igazoljuk a fuvar teljesítését. A digitális szállítólevelünknek köszönhetően nyomon követhető a teljes szállítási folyamat. Minden ügyfelünk hozzáfér a programunkhoz, látja a küldeményét, hogy merre jár az országban, az áru címzetthez érkezéséről pedig értesítést is kap, akár jelen időben. A címzettnek minden alkalommal értesítést küldünk sms-ben és e-mailben is, hogy mikorra várható a küldeménye, ki a sofőr, mi a telefonszáma, illetve nemcsak a megbízónk, hanem ő is megkaphatja a nyomkövetési kódot. Az elektronikus fuvarlevél és az e-CMR annyiban jelent pluszt, hogy valamilyen probléma felmerülése esetén ezeket a megfelelő jogszabályi háttér alapján a hatóságok elfogadják majd bizonyító erejű dokumentumként. A B2B-értékesítéseknél még sok helyen kérik az aláírt, igazolt, papíralapú szállítólevelet.
– Számíthatunk-e idén valami nagy dobásra az Indián-Spedtől?
– Három sikeres pályázat után tavaly eredményesen szerepeltünk egy negyedik kiíráson is, amelynek keretében a Tápióságon felépítünk egy új, 80+70 négyzetméteres irodát, odatelepítve a szállítmányozási részlegünket, de megtartva az alsónémedi irodáinkat is. 2023. április 30-ára tervezzük az ünnepélyes átadót, prominens vendégekkel. A több mint 50 millió forintos beruházásra nagy büszkeséggel tekintünk, ez lesz az Indián-Sped történetének első saját tulajdonú épülete. Nemsokára azon kevés logisztikai cég közé fogunk tartozni, ahol a gépkocsivezetők több mint 50 százaléka ADR-képesítéssel rendelkezik. Ebben az évben a meglévő 8 munkatársunk mellett további 7 kollégát iskoláztunk be ilyen képzésre, és még 5-en szeretnék megszerezni ezt a minősítést. Azon sofőrök közül választok, akik hosszabb ideje dolgoznak nálunk, és akiket érdemesnek tartok arra, hogy a cég pénzt fektessen a továbbképzésükbe, ami komoly, ugyanakkor felelősséggel járó képesítést ad. A veszélyesáru-szállításban komoly perspektívát látok, biztos vagyok benne, hogy lesz annyi megkeresésünk ebben a szegmensben, hogy ki tudjuk használni az erre szakosodott munkatársaink szaktudását, illetve az ADR-szállításokban is bevethető járműkapacitásunkat. Ezenkívül március 2-án részt veszek egy Beszerzés és logisztika című panelbeszélgetésen. Az ilyen és ehhez hasonló szereplésekből – melyeket nevezhetünk visszacsatolásoknak is – jól látszik, hogy amit csinálunk a logisztikai piacon, azt értékeli a szakma, amire szintén nagyon büszke vagyok.
Dékány Zsolt
