A világjárvány kevésbé érintette a közúti áruszállítás szereplőit, és bár eleinte tömegével álltak le a kamionok, az áruszállítási igények növekedésére a fuvarozók időben tudtak reagálni, biztosítva a szükséges kapacitásokat, mondta a NavigátorVilágnak Gégény Tamás. A gávavencsellői székhelyű Gégény Transz vezetője szerint a fuvarokmányok digitalizációjából a szakma csak profitálhat, ugyanakkor a jelenlegi munkaerő-hiányos piaci környezetben jelentős erőfeszítésekre van szükség, hogy a vállalkozók meg tudják tartani munkavállalóikat, mert a fluktuáció minden korábbinál nagyobb méreteket ölt az iparágban.
– Mikor kezdte a fuvarozást?
– Egyéni vállalkozóként 1998-ban léptem be a közúti közlekedési szolgáltatók hazai piacára. Kezdetektől a belföldi árufuvarozás és szállítmányozás a fő profilunk. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében piacvezető fuvarozók vagyunk, elsősorban építőanyagot, műtrágyát és túlméretes rakományokat szállítunk, de veszélyes áruk fuvarozására is van engedélyünk. Az eltelt 24 év alatt dinamikusan fejlődtünk, növekedtünk, megbízható és minőségi szolgáltatásainkkal sikerült stabil megbízói kört kiépíteni. Egyetlen autóval indítottam a vállalkozásomat, a gépjárműpark azonban folyamatosan bővült, korszerűsödött, jelenleg több mint 30 szerelvénnyel dolgozunk.
– A gépkocsivezető-fronton milyen tapasztalatai vannak? Hogyan kezeli a fuvarozók mindennapjait megnehezítő, a piacon általános jelenségként meglévő fluktuációt?
– Nagy hangsúlyt fektetünk a gépkocsivezető kollégáink szakmai képzésére és a viselkedési formák kialakítására. Évente ismétlődő oktatást szervezünk a szakmára vonatkozó új vagy módosult jogszabályok elsajátítása, az ismeretek frissítése, az előírások pontos követése érdekében, valamint az újonnan csatlakozó munkavállalókat tájékoztatjuk a cégünk magatartáskódexéről, hiszen ők a vállalkozás arcai, ők képviselnek bennünket. Fontosnak tartjuk a kulturált, tiszta megjelenést, az udvarias, kedves kommunikációt a fel- és lerakó logisztikáknál, partnereinknél. Sajnos a fluktuáció nálunk is magas – ami az egész piacra jellemző –, óriási költséget és károkat okozva a munkáltatóknak. Mára eljutottunk oda, hogy az elvándorlás költségei és kára jóval meghaladják a munkavállalók megtartására fordítható befektetések összegét. Ebben a munkaerőpiaci helyzetben, amikor egyszerre van jelen a fluktuáció és a munkaerőhiány, a bérnövekedés és a járványhelyzet miatti bizonytalanság, valamint a pandémiával együtt járó összes változás, a vállalkozóknak minden támogatást meg kell adniuk az alkalmazottaknak, hogy erősödjön az elkötelezettségük az őket foglalkoztató cég irányába. A fizikai dolgozók számára fontosabbak lettek a pluszjuttatások, ugyanakkor egyre tudatosabban figyelnek a testi és lelki egészségükre is.
– Megvannak az eszközeik a munkavállalói elkötelezettség erősítésére?
– Részt veszünk az „Év Felelős Foglalkoztatója” pályázaton, ami azt hivatott vizsgálni, hogy munkáltatóként miként növeljük a munkavállalóink elkötelezettségét és elégedettségét. Így például támogatjuk a 25–30 év alattiak elhelyezkedését, betanítását és az 55 év felettiek, a rehabilitációs ellátásban részesülők foglalkoztatását; családi rendezvényeket tartunk, csapatépítő programokat szervezünk (például a hajdúszoboszlói kamionos találkozó formájában); minden évben közös karácsonyi ebéd alkalmával megköszönjük dolgozóink egész éves lelkiismeretes munkáját, amit ajándékcsomaggal hálálunk meg; támogatjuk kollégáink sportolását, szabadidős tevékenységét (futball, horgászverseny stb.).
– A pandémia fenekestül felborította mindannyiunk életét. A Gégény Transznál miként küzdenek meg a járvány hullámaival?
– A vírus okozta világgazdasági válság a logisztikai iparágat is komoly kihívások elé állította, hiszen a szállítmányozáshoz hasonló, alapvetően kiszolgáló jellegű szegmenseket mindig hatványozottan érintik a fogyasztói igényekben, a fogyasztói magatartásban bekövetkező változások. A közúti szállítás szereplői szerencsére kisebb károkat szenvedtek el: bár eleinte tömegével álltak le a kamionok, az áruszállítási igények növekedésére a fuvarozók gyorsan tudtak reagálni, és biztosították a szükséges kapacitásokat. A pandémiának sok esetben súlyos és hosszan tartó hatása van a járvány által érintettek testi és lelki állapotára. Ez a hatás részben közvetlen, a betegség mentális szövődményeihez kapcsolódik, másrészt közvetett: a fertőzéstől, annak következményeitől való félelemmel, a gyásszal, a járvány kezelése érdekében meghozott korlátozó intézkedésekkel van összefüggésben. Mi igyekszünk empatikusan, az emberekre figyelve, valódi támogató hozzáállással jelen lenni a munkavállalóink életében. A járvány kitörésekor a raktárak, logisztikai központok bezárták a szociális helyiségeiket, azokat a sofőrök nem használhatták. Ebben a nehéz időszakban mindent elkövettünk annak érdekében, hogy a munkavállalóink fizetős, őrzött parkolókban töltsék el a pihenőidejüket, ami egyrészt biztonságos, másrészt lehetőség van a szociális helyiségek igénybevételére.
– Érzékeli a szakmában a legújabb hullám terjedését?
– Az omikron terjedése rendszerszintű problémákat okozhat a hétköznapi életben. Ha ugyanis sokan betegszenek meg egyszerre, úgy komoly fennakadások lehetnek a szállítás terén a hosszabb karanténidőszak, esetleges lezárások esetén. A szállítmányozásban azt tapasztaljuk, hogy eddig az számított, hogy időre megérkezzen egy rakomány, most már a biztonság kedvéért is berendelik a gyártáshoz szükséges cikkeket a cégek. A belföldi közúti forgalomban az élelmiszer, a gyógyszer és a fogyasztási cikkek forgalma nem csökkent jelentős mértékben, azonban az egyéb ipari cégek nagy részének leállása miatt a visszaesés mértéke érezhető volt.
– Mi a véleménye az uniós Mobilitási Csomagról és a keleti versenytársak előretöréséről a magyarországi fuvarpiacon?
– A Mobilitási Csomag néven ismert reformmal a brüsszeli jogalkotók javítják a gépjárművezetők munkakörülményeit, szabályokat állapítanak meg a nemzetközi szállítást végző munkavállalók kiküldetésére, és aktualizálják az árufuvarozási piachoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseket. Mindez a nyugat-európai országokban dolgozó fuvarozó vállalkozókat és sofőröket védi. A 2021. január 1-jétől éles üzemben működő BiReg rendszer – amit szintén a hazai közúti áru- és személyszállító vállalkozások fokozott védelme érdekében vezettek be – pedig a keleti fuvarozóktól védi meg a hazai piacot. Ha a nemzetközi piacokon kielégítően tudnak dolgozni a szállítmányozócégek, akkor a belföldön dolgozó fuvarozóvállalkozók is eredményesen tudnak működni. Ellenkező esetben, ha kiszorulnak – például a pandémia miatti lezárások nyomán – az európai utakról, akkor kb. 20–30 ezer jármű a belföldi piacon keres megélhetést. A járvány kirobbanásakor tömegével jöttek haza Magyarországra, illetve a régió többi országába az addig Nyugat-Európában dolgozó gépkocsivezetők, hiszen a leépítések következtében először az ő munkahelyeik szűntek meg. 2021 elején ezek a sofőrök visszatértek a nyugat-európai munkaadóikhoz, és a régióban visszaállt a korábbi helyzet: a járműpark adott, munka is lenne, ugyanakkor nincs elég szakképzett ember, aki üzemeltetné az eszközöket.
– Mit vár az elektronikus fuvarokmányok bevezetésétől?
– A szállítmányozás papírmentessé tételét ígérő új digitális platform létrehozására megalakult egy projekttársaság a logisztikai és fuvarozói ágazat meghatározó érdekképviseleteinek közreműködésével. Az e-fuvarlevél adatai a megfelelő programban felvihetők, tárolhatók és különféle igényeknek megfelelően lehívhatók akár mobileszközön, például ha a fuvart közúti ellenőrzésnek vetik alá. A CMR-fuvarokmány és a belföldi fuvarlevél a szállított áru, feladó és címzett, illetve a fuvarozó adatain felül a szállítási szerződés létrejöttének, az áru átadásának és átvételének igazolására is szolgál, amelyek digitalizációja jelentősen növelheti a fuvarozók versenyképességét a számlázási folyamat felgyorsításával.
– A versenyhelyzet javulása bátrabb tervezéssel is párosulhat?
– Vállalkozásunk eddigi életében az volt a tendencia, hogy a partnereink és a fuvarfeladataink száma folyamatosan emelkedett, így a járműflottát is ennek megfelelően bővítettük, természetesen mindig szem előtt tartva a piaci igényeket. Ettől a jövőben sem szeretnénk eltérni, az ügyfeleink számára kiszámítható üzletpolitikával, magas színvonalú szolgáltatási palettával és felelős gazdálkodással igyekszünk továbbra is megőrizni azokat a piaci pozíciókat, amelyeket az elmúlt majd’ 2,5 évtizedben elértünk. Pályázati forrásokból, hitelből és a meglévő nyereségből saját telephelyet szeretnék venni 4–5 éven belül, ahol irodákat, szociális helyiségeket, parkolókat alakítanánk ki, figyelembe véve a munkavállalóink igényeit is.
NÉVJEGY
Gégény Tamás a Nyíregyházi Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Karán, logisztika szakirányon diplomázott, majd mérlegképes könyvelői minősítést szerzett. A 24 évvel ezelőtt alapított vállalkozása mellett hosszabb ideje tevékeny szerepet vállal a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete Árufuvarozói Tanácsában. Elsődleges célja a magyar belföldi fuvarozó vállalkozók versenyképességének megőrzése, miközben a gépjárművezetők munkakörülményeinek javítását is a szívén viseli.
RANGOS ELISMERÉS
A Bizalmi Kör elnevezésű, országos lefedettségű vállalkozói szervezet tavaly év végén rangos elismerésben részesítette a Gégény Transzt a kisvállalkozások logisztikai szolgáltatások kategóriájában. A cégvezető a „Legjobb Ügyfélélmény” díjat vehette át, amelyet a vállalkozások és ügyfeleik kapcsolatának minőségét jelző mutató, a BIX (Bizalmi Index) alapján ítélnek oda. Arra a kérdésre, hogy miért épp a cégére esett a választás, Gégény Tamás úgy fogalmazott: „Egy vállalkozás hírnevét rövid és hosszú távon is a megbízhatóság, a szolgáltatás minősége és a vevők elégedettsége határozza meg. Számunkra az a fontos, hogy a megrendelő áruja a megfelelő helyen, időben, minőségben és mennyiségben érkezzen meg.”
Dékány Zsolt
