Jövőre alaposan megváltozhat a kötelező biztosítások díjkínálata, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ugyanis elvárja a biztosítóktól, hogy a kgfb-díjaikat a korábbi kárstatisztikák adatainak felhasználásával alakítsák ki. Ez azt is jelenti, hogy egyetlen társaság sem jelenhet meg indokolatlanul magas díjakkal például csak azért, hogy a kamionokat elriassza magától – tudtuk meg a BÜSZI Kft. Kárrendező Iroda tájékoztatójából.
Egy nyerges vontató kötelező biztosítására ma az éves 300 ezer forint körüli összeg a legkedvezőbb kgfb-díjajánlat. Ez persze még csak az alapdíj, amely a többszörösére is növekedhet attól függően, hogy hol van a vállalkozás székhelye, foglalkozik-e nemzetközi fuvarozással is, volt-e károkozása az elmúlt években és még tucatnyi jellemzőtől. Egy kamionra így is megúszható a fizetendő díj 1 millió forint alatt – és ma ez a legkedvezőbb ajánlat.
Vannak azonban olyan biztosítótársaságok, amelyek nem akarnak üzletet kötni a fuvarozókkal. Ezt így egyenesen a kgfb-törvényre hivatkozva nem lehet kijelenteni, elvégre ha egy társaság belép a kgfb-piacra, akkor minden gépjármű-kategóriára díjakat kell hirdetnie. A biztosítók tehát jelenleg azt a gyakorlatot követik, hogy irreálisan magasra húzzák fel annak a kategóriának a kgfb-díját, amelyet el akarnak riasztani – sikerrel.
Ennek a kgfb-díjhirdetési káosznak az MNB beavatkozására egy éven belül vége kell lennie. A biztosítók felügyeletét ellátó nemzeti bank ugyanis azt várja el a cégektől, hogy kgfb-díjaikat a rendelkezésükre álló kárstatisztikák alapján határozzák meg a jövőben. A nemzeti bank arra szólította fel a biztosítókat, hogy 2021. január 1-jéig tekintsék át díjhirdetéseiket, hogy megfeleljenek a fenti alapelveknek. Ezt követően ad nekik egy fél éves türelmi időszakot, majd 2021 júliusától ellenőrizni is kezdik a biztosítási díjak megalapozottságát.
Az eredeti cikket a közlekedési balesetek kárrendezési szakértőjének a www.karrendezes.eu weboldalán olvashatják.
STATISZTIKAI ALAPOKON
Egy 2019 végén megjelent jegybanki rendelet hozzáférést adott minden biztosítónak a központi kárstatisztikai adatbázishoz. Az autótípusra, lakóhelyre, a sofőr életkorára, szerződési előzményeire kiterjedő adatokból nagyon pontosan leszűrhetik, hogy melyek a kockázatos szerződések. Ha egy társaság a gyakori károk alapján magasabb kockázatúnak tűnik, akkor annak magasabb biztosítási díjat szabhatnak.
A tényszerű statisztikai adatok kötelező alkalmazása közelíteni fogja egymáshoz a biztosítók ajánlati összegeit. El kell tűnniük azoknak a kiugró ajánlatoknak, amelyeknek az egyedüli célja egyes járműtípusok vagy vállalkozói csoportok elriasztása volt. A matematikai kalkuláció kötelezővé tétele lehetetlenné teszi a dömpingárak alkalmazását is (bár az utóbbi években már nem volt szokás ezen a módon szerezni új ügyfeleket). Ha ugyanis a statisztikából kell kiindulni, akkor a biztosító annál olcsóbban sem hirdethet kötelező biztosítási díjat, mint amit a valós kockázat indokolna.
ÁRTORZÍTÓ PÓTDÍJAK ÉS SZORZÓK ELLEN
Általános gyakorlat, hogy a biztosító meghatároz egy alapdíjat egy nyerges vontatóra, majd jelzi, hogy ha a járművet közúti árufuvarozásra kívánják használni, akkor ezt az összeget egy szorzóval meg kell növelni. Holott mi másra használnánk egy kamiont, ha nem áruszállításra? A közúti áruszállításra alkalmazott ártorzító szorzó 4–5, de van 31-szeres is.
A másik, jelentősen torzító hatású díjmódosító elem – és nem mellékesen az ombudsman szerint is visszaélés – a kgfb károkozói pótdíj. Az ilyet alkalmazó biztosító ezzel valójában átírja a bonus-malus rendszer jogszabályba foglalt előírásait. A károkozói szorzó ugyanis azt jelenti, hogy ha a jármű kárt okoz, akkor a következő évben a bónuszbesorolásától függetlenül a korábbi kötelező biztosítási díjának kétszeresét vagy háromszorosát kell fizetnie. Az MNB elvárásai szerint az ilyen jellegű pótdíjakat sem lehet alkalmazni a jövőben.
