A BiReg-rendszer bevezetése óta eltelt időszak hatósági tapasztalatai; hogyan változik a szabályozás 2021. július 1-jétől, és milyen új kötelezettségei lesznek a felrakó- és lerakóhelyeknek? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a PwC Magyarország májusi webináriumának résztvevői.
Idén januártól a 3,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárművel, kétoldalú áruszállítási engedély vagy CEMT-engedély birtokában végzett szállítási tevékenységet – ideértve a kabotázs, a saját számlás fuvarozást, valamint az üres futásokat is – regisztrálni kell az előzetes elektronikus engedélyregisztrációs rendszerben (BiReg). Az egyes fuvarfeladatokra vonatkozó adatokat külön-külön kell megadni, a jogalkotó ezzel is a hazai fuvarpiac védelmét igyekszik magasabb szintre emelni. A szabályozás célja változatlan marad, de július 1-jétől módosulnak a fel- és lerakóhelyekre vonatkozó előírások.
Teendők 2021. június 30-ig…
A 2021. január 1-jétől bevezetett szabályozásban megtalálható, a fel- és lerakóhelyeket érintő adminisztrációs, ellenőrzési és bejelentési kötelezettség egyáltalán nem új keletű, hiszen az előírások már több mint 7 éve, pontosan 2014. május 4-e óta hatályosak, hívta fel a figyelmet Szunyogh Tibor pénzügyőr alezredes, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Központi Irányítás, Rendészeti Főosztály szakértője.
A 261/2011. (XII. 7.) Kormányrendelet szerint 2021. június 30-ig a magyarországi felrakás helyén a feladó, a magyarországi lerakás helyén a címzett köteles gondoskodni a felrakás/lerakás helyének, idejének, a tehergépjármű kilométeróra-állásának feltüntetéséről, a fel- és lerakóhely bélyegzőlenyomatának elhelyezéséről az áruszállítási engedélyen, illetve CEMT esetében a fuvarnaplóban. A feladó/címzett adminisztrációs feladatai közé tartozik fénymásolat készítése a CEMT-fuvarnaplóról és -engedélyről vagy az áruszállítási engedélyről, majd azokat a fuvarlevélhez kell csatolni.
Ezeket a dokumentumokat a felrakás/lerakás helyén vagy a címzett telephelyén egy évig meg kell őrizni és a hatóság kérésére bemutatni. Ellenőrizniük kell az engedély meglétét, érvényességét, az adott fuvarfeladatnak való megfelelést és azt, hogy megtörtént-e a BiReg-regisztráció. Az ellenőrzési kötelezettség kiterjed a magyar fuvarozó CEMT-használatának vizsgálatára is a CEMT- és áruszállítási engedélyeknél, ideértve az EU-s fuvareszköz EU-n kívülre vagy EU-n kívülről Magyarországra irányuló, harmadik országos fuvarozását.
Ha a járművezető a felrakóhelyen nem tud engedélyt bemutatni, vagy érvénytelen, hiányos engedéllyel rendelkezik, továbbá elmulasztotta vagy rosszul végezte el a fuvarregisztrációt, akkor a feladónak/címzettnek telefonon, e-mailben azonnal értesítenie kell a fenti kormányrendeletben meghatározott valamelyik hatóságot (rendőrség, NAV, megyei kormányhivatalok közlekedési hatósági feladatait ellátó szervezeti egységei, ITM Közúti Közlekedési Ellenőrzési Főosztály), emlékeztette a webinárium hallgatóságát a szakértő. Hozzátette: jogsértés észlelése esetén a feladó jogosult megtagadni az áru felrakását.
…és 2021. július 1-jétől
A folyamatban lévő jogszabály-módosítás alapján ettől az időponttól a felrakóhelyre (feladó), illetve a lerakóhelyre (címzett) is vonatkoznak az adminisztrációs, ellenőrzési és bejelentési előírások. A kötelezett a papíralapú okmánykezelés helyett a BiReg-rendszerben elektronikusan rögzíti a felrakás és a lerakás helyét, idejét, a szállítójármű kilométeróra-állását, továbbá feltölti a regisztrált fuvarfeladathoz tartozó fuvarlevelet (engedélykezelés). Ellenőrzi az engedély érvényességét, az adott fuvarfeladatnak való megfelelést és magát a BiReg-regisztrációt, továbbá a szállító által a rendszerbe előzetesen feltöltött CEMT- vagy bilaterális engedély meglétét. A fel- és lerakóhely jogosult lesz vizsgálni csak a CEMT- és áruszállítási engedélyeknél, ideértve az EU-s fuvareszköz EU-n kívülre vagy EU-n kívülről hazánkba irányuló harmadik országos fuvarozását, a magyar fuvarozó CEMT-használatát is.
Ha jogsértést észlel, azt továbbra is be kell jelentenie az előző részben felsorolt valamelyik hatóságnál, azzal a különbséggel, hogy már nem telefonon vagy e-mailben, hanem a BiRegen keresztül egy űrlap kitöltésével. Ez több szempont miatt is előrelépés a június 30-a előtti gyakorlathoz képest. Gyorsabb és egyszerűbb, kizárt a hibás vagy hiányos bejelentés, illetve a bejelentő azonnal visszajelzést kap az értesített hatóságtól. Ha ez nem történik meg, a rendszer automatikusan lehetőséget ad a szabálytalanság jelzésére egy másik hatóságnál.
Amikor a BiReg elindult, számos gazdálkodó panaszkodott információhiányra, bizonytalanságra, sokan talán ezért is nevezték EKAER 2.0-nak a rendszert, azt gondolva, hogy azt a NAV működteti, számolt be röviden a tapasztalatokról Szunyogh Tibor. A hatóság minden rendelkezésére álló ismeretet megadott a hozzá fordulóknak, és az Innovációs és Technológiai Minisztériummal való szoros együttműködés és egyeztetések révén – a bírságmoratóriumnak is köszönhetően –, a kezdeti döcögős időszakon végül is sikerült túllendülni. A szakértő elmondta, a NAV tapasztalatai szerint a BiReggel kapcsolatos legtöbb szabálytalanságot ukrán, orosz és szerb fuvarozók követték el.
Így látja a szaktárca
A fentieken túl a fel- és lerakóhelyek kötelezettsége lesz július 1-jétől az előzetes regisztráció a BiRegben, a regisztrált fuvarfeladatok beazonosítása, a rakodás helyszínének rögzítése és a regisztráció adatainak ellenőrzése (például a BiRegbe felvitt fuvarfeladat valóban a jelzett viszonylatra szól-e, tényleg a feladat elvégzésére jogosító engedélyt mutatja-e be a fuvarozó).
Amint azt Rónay-Tobel Beatrix, az ITM Közúti Közlekedési Ellenőrzési Főosztály vezetője elmondta: a fuvardokumentumok feltöltése szintén a fel- és lerakókra hárul, amelyeket azonban nem kell papíralapon megőrizni – ezáltal csökkennek az adminisztrációs terhek –, azokhoz az ellenőrző hatóságok a rendszeren keresztül hozzá tudnak férni. A fuvareszköz kilométeróra-állását sem szükséges rögzíteni. Az azonnali helyett haladéktalan bejelentési kötelezettség szerepel majd a jogszabályban (ez a technikai módosítás a jogászok kérésére kerül a szövegbe). A vélelmezett szabálytalanságok bejelentésére egy űrlap áll rendelkezésre a rendszerben, de azokat a bejelentéseket, amelyek nem sértik meg a BiReg-előírásokat, a rendszer kiszűri, így azok el sem jutnak a hatóságokhoz.
A BiReg-rendszer használatával összefüggésben módosul a 156/2009-es kormányrendelet is, ami nem érinti a fel- és lerakóhelyeket, hanem az egyes felhasználói (fuvarozói) jogsértéseket és az elkövetésük esetén kiszabható bírságokat részletezi. A szaktárca képviselője megerősítette: bár az online regisztrációs felület felhasználóbarát, piaci igényre mégis lesz július 1-je előtt egy bevezetési időszak, ami egyúttal bírságmoratóriumot is jelent.
A Közúti Közlekedési Ellenőrzési Főosztály tapasztalatai szerint beigazolódtak azok a feltételezések, hogy a fel- és lerakóhelyek jellemzően nincsenek tisztában a jogszabályban számukra már évekkel korábban előírt kötelezettségekkel, amire „csak” a BiReg-rendszer bevezetése döbbentette rá őket. Az is igaz ugyanakkor, hogy mostanra sokat javult körükben a kötelező feladatok teljesítése, és egyre jobb a hatóságokkal való együttműködési hajlandóságuk is, jelentette ki Rónay-Tobel Beatrix.
Az ITM ellenőrzési adatai azt mutatják, hogy a BiReg bevezetése óta – pontosabban február 16-át, a bírságmoratórium lejártát követően – megduplázódott a jogsértés miatt a fuvarozókra és a fel- és lerakóhelyekre hetente kivetett bírság: 30–40 millió forintról 70–80 millióra emelkedett. A főosztályvezető reményei szerint a piaci szereplők jogkövetőbb piaci magatartása következtében ez az összeg hamarosan csökkenni fog.
Dékány Zsolt
