A home office a COVID előtt, jellemzően multinacionális vállalatnál dolgozók kiváltsága volt, a járvány alatt viszont irodai munkakörökben javarészt kötelező munkarend lett, mára pedig egyre inkább a modern munkavégzés szimbólumává vált hazánkban is. Mégis, míg az EU-ban átlagosan 22 százalék dolgozik otthonról vagy hibrid munkakörülmények között, itthon ez az arány mindössze 10 százalék.
A régióban erős lemaradásban vagyunk a „home office”-ozók arányában, ennek ellenére akad, ahol jól és kiegyensúlyozottan működik ez a rendszer. Sok helyen azonban a munkáltatók hallani sem akarnak a jelenléti munkavégzés kiváltásáról és egyre többet hallani arról, hogy az eddig home-office-t alkalmazó nagyvállalatok már készítik elő a visszatérést az irodai munkavégzéshez. Ezzel egy időben több nagyvállalat viszont teljesen más irányt vesz és már nem a „work from home”, hanem a „work from anywhere”, azaz a dolgozz bárhonnan elvet követik.
A munkavállalói igényekből fakadóan a home office népszerűsége ma is töretlen és szinte elvárássá vált egy új munkahellyel szemben. Itthon azonban még mindig vegyes a munkáltatók véleménye az otthoni munkavégzésről.
„A home office alkalmazhatósága nagyban függ az adott iparágtól, a munka jellegétől és a vállalati kultúrától. Ahol meghonosodott és strukturáltan intézményesedni tudott a home office kultúrája, ott az első tapasztalatok egyértelműen pozitívak voltak, a vállalatok és a dolgozók is örültek az állandósuló lehetőségnek. A jelenlegi munkaerőpiac és a munkavállalói szokások, igények, az utóbbi időszakban jelentős változáson mentek keresztül. A legfiatalabb, jelenleg pályakezdő vagy pályájuk elején lévő generáció munkavállalói nagyobb szabadságot, rugalmasabb munkafeltételeket igényelnek. Ez a generáció már erősen liberalizálódott közegben nőtt fel és kevésbé kedveli a tekintélyelvű, konzervatív rendszereket. A home office vonzereje munkavállalói oldalon a kényelem, az idő- és pénzmegtakarítás, valamint az ezáltal elérhető jobb munka-magánélet egyensúly. Noha a home office mindkét fél számára költségmegtakarítást és egyszerűbb fenntarhatóságot jelent, a munkáltatói oldalon megfigyelhetőek a hatékonyságra vonatkozó aggályok” – mondja Katkics Attila, HR szakember.
A szakértő azt is hozzátette, hogy jelentős vita folyik arról, mennyiben befolyásolja a távmunka a munkavállalók termelékenységét, ezáltal a vállalatok bevételi mutatóit, hatékonyságát az otthoni munkavégzés. A home office-t ellenző vállalatvezetők úgy látják, hogy a távmunka gátolja a hatékony kommunikációt, a közösségépítést, a csapatmunkát, rontja az interakciók minőségét, gátolja az előmenetelt, valamint a készségek, képességek fejlődését. Fontos érv számukra az is, hogy a jelentős mennyiségű távmunka-lehetőséggel rendelkező munkavállalók a felmérések szerint gyakrabban szorulnak mentális segítségre a magány, a depresszió és a szorongás jeleinek megjelenése miatt.
Jelenleg a magyarok 10 százaléka dolgozhat hibrid munkavégzés keretei között, szemben az EU-s átlaggal, ami 22 százalék feletti, de Ausztriában például közel 28 százalék. Az átlag magyar munkavállaló – olyan helyen, ahol egyáltalán elérhető a hibrid munkavégzés lehetősége – jellemzően heti 1–2 nap otthoni és 3–4 irodai munkanappal rendelkezhet.
„Hogy a jelenléti munkavégzés, a home office, esetleg a kettőt ötvöző hibrid megoldás lesz a jövő nyertese, azt nagyon nehéz lenne most megmondani, de kétségtelen, hogy több vállalat dönt jelenleg a munkavállalók irodákba történő fokozatos visszatérése mellett, elsősorban a jobb ellenőrizhetőség és a közösség hatékony építése miatt. Azonban a generációk együtt dolgozásának, az ezzel párosuló különféle igények kielégítésének és a technológia ilyen mértékű fejlődése mellett nem szabad elfelejteni a munkavállalói igényeket és a hibrid munkavégzésben mindkét fél számára rejlő potenciált, valamint a gazdaságpolitikai érdeket sem. A home office nem fekete vagy fehér, mindenképpen vállalatra, cégkultúrára szabandó, és bátorítok minden vezetőt, hogy kísérletezzen, már csak önös érdekből is, hogy saját vállalkozásának rezilienciáját esetleg növelni tudja. Tőlünk nyugatabbra már nem okoz problémát ez a típusú szemlélet, sőt, aktív kísérletezés zajlik a heti munkaórák csökkentésével kapcsolatosan is” – állítja Katkics Attila.
