A Kalmar története 1940-ben, a finnországi Härmälä-ban kezdődött. A cég azóta globális vállalattá vált, és termékeivel nemcsak a világ logisztikai láncának működtetéséhez járul hozzá, hanem Magyarországon is komoly szerepet tölt be az árumozgatás terén. A hazai forgalmazó képviselőivel az újonnan létesülő magyar terminálokról és az elektromos hajtás megjelenéséről, valamint a speciális járművek piaci trendjeiről beszélgettünk.
– Milyen területeken találkozhatnak a logisztikai szereplők a Kalmar márkájú járművekkel?
Kéthely László (K. L.): – A Kalmar három nagy területen van jelen a gyártmányaival. Az egyik a konténerrakodó targoncák, amelyek terén a világ egyik vezető márkájának számít, mind az eladott darabszámban, mind a fejlettség tekintetében. 60 modellünk van, amelyek már a hatodik generációnál tartanak. Hazánkban éves szinten ezekből 2–3 darabot értékesítünk új gépként, mivel jelenleg itthon még viszonylag kevés terminál működik. Az úgynevezett kezdő terminálok eleinte használt konténerrakodókat és targoncákat szoktak üzembe helyezni, amiben szintén partnerek tudunk lenni.
Csathó József (Cs. J.): – A Kalmar a villástargoncák piacán is jelen van, ahol 100 különféle modellel rendelkezünk az 5–90 tonnás teherbírás tartományában. A harmadik járműkategória pedig az idehaza leginkább előtérbe kerülő jármű, a terminálvontató. Ez egy olyan nyerges vontató, amely automatikusan fel tudja venni és elhúzni a félpótkocsit, anélkül, hogy kiszállna a pilóta a fülkéből. Ebből 10 modell van a kínálatunkban, amely háromféle kialakítással elérhető. Ezenkívül vannak még olyan típusok, amelyeket forgalmaz a Kalmar, de itthon nem igazán van igény rá.
– Mi a gyártó sajátossága, piaci versenyelőnye?
Cs. J.: – A Kalmar azért kimagasló a fenti szegmensekben, mert olyan kiváló minőséget képvisel, amit az ügyfelek hajlandók megfizetni. A legtöbb konténerrakodó gépet és terminálvontatót a Kalmar adja el a világon. A villástargoncáknál a 2–3. helyet foglalja el. A vállalatnak 4 gyára van Lengyelországban, Malajziában, Amerikában és Kínában.
– Mióta létezik a márkának hazai képviselete?
K. L.: – A Kalmar hazai képviselete lassan 35 éves, a kezdetek kezdetén én alapítottam a vállalkozást. Gép- és alkatrészeladásokkal, valamint szervizszolgáltatásokkal látjuk el a márka képviseletét. Az utóbbi is rendkívül fontos résztevékenységünk, mert a gyártó nagyon fontosnak tartja, hogy korrekt szervizszolgáltatásokat nyújtson ügyfeleinek. A szerviz is már közel 35 éves, és az a kolléga, akivel ez az üzleti láb elkezdett kiépülni, a mai napig itt dolgozik velünk. Most már 6 fő dolgozik a szervizterületen, mert elég komolyan felfejlődött a gépeladások száma. Úgy gondolom, hogy több mint 200 gépet adtunk el az eltelt években.
– Milyen trendek jellemzik ezt a piacot?
K. L.: – Ha a már említett három termékcsoportot nézzük, akkor az utóbbi években 7–8 darabot adtunk el évente, ami a mi méreteinkhez képest nagyon komoly darabszám. Ami teljesen más kategória, mint mondjuk a kicsi, 1,5–3 tonnás targoncáknál, ahol ez a mennyiség nem lenne számottevő.
Cs. J.: – A világjárvány idején otthon ragadtak az emberek, mindent az interneten keresztül szereztek be. Az online vásárlások sokszor a földgolyó másik oldaláról érkező árukat is tartalmaztak, amelyeket általában konténerekben kellett szállítani. Nem volt tehát visszaesés akkor a konténerforgalomban, így a mi gépeink is pörögtek. Így mi stabil piacot érzékelünk a háttérben a konténerrakodók, a nagy teljesítményű villástargoncák és a terminálvontatók terén.
K. L.: – Fontos hozzátenni még, hogy idehaza egyre több kezdő terminál jön létre. A budapesti konténerterminálok után gombamód szaporodnak a vidékiek, elég csak a debrecenire, a szegedire, a székesfehérvárira, a zalaegerszegire vagy a gönyűire gondolni. Ezek létesítését az autóipari és akkumulátorgyári beruházások is előmozdítják. Mivel ezekbe használt gépek is érkeznek, így azt látjuk, hogy a logisztikai fejlesztések, beruházások elsősorban a szervizszolgáltatások és az alkatrész-értékesítés terén hoznak számunkra pluszmunkát.
– Milyen élettartammal bírnak ezek a speciális eszközök?
Cs. J.: – Általánosságban 30–35 ezer üzemórára vannak tervezve, ekkora futásteljesítménynél szokták lecserélni őket Európában. De fontosnak tartom megjegyezni, hogy ezek a gépek ezután sem mennek a bontóba, hanem egy felújítást követően harmadik világbéli – jellemzően távol-keleti vagy afrikai – országok üzemeltetői vásárolják meg őket, vagyis komoly másodlagos piacuk van.
– Az elektromos hajtásra való átállás mennyire jellemző ezeknél a gépeknél?
Cs. J.: – A Kalmar jelentős összegeket szán az elektromos fejlesztésekre. A kérdést korábban úgy tettük fel, hogy mi a jövő. Nos, ez műszaki oldalról egyértelműen az elektromosságé. Szét kell választani három tényezőt. Egyfelől ma úgy gondoljuk, hogy a villanymotoros hajtás a legjobb, mert egyrészt ennek a legjobb a hatásfoka, másrészt pedig energiát tud visszatermelni. Másfelől szempont, hogy mi adja a villanymotornak az energiát. Jelen pillanatban az akkumulátor van elterjedve, de az már megint más kérdés, hogy miként termeljük meg azt az áramot, amivel ezeket töltjük. Ez lehet zöld – nap-, szél-, atom- vagy vízenergia –, rosszabb esetben szénhidrogének elégetésével állítják elő. A Kalmarnak mindazonáltal 50 éves tapasztalata van az elektromos hajtással, jelen pillanatban a márka minden gépének van elektromos változata! Igaz ez az 5–33 tonna közötti targoncáinkra, a 7–12 tonna közötti konténerrakodókra és a 45 tonnás telikonténer-rakókra, amelyekből ráadásul a Kalmar építette meg elsőként az elektromos verziót a világon. Végül, de nem utolsósorban említeném az elektromos terminálvontatót is. Hamarosan hazánkban is megjelenhet a Kalmar ezen elektromos járműve, már folynak az ezzel kapcsolatos tárgyalások.
– Hasonló üzemóra-tartományt bír egy villanyhajtású gép, mint mondjuk egy dízel?
Cs. J.: – A konténerrakodóknál a lítiumion-akkumulátor az elterjedtebb megoldás. A savas akkumulátornak az az előnye, hogy a súlyát kihasználva nem kell a gépben ellensúlyt alkalmazni. A lítiumion-akkumulátoros gépeknél az a lényeg, hogy a töltőberendezés oda legyen telepítve, ahol a szünetét tölti a gépkezelő: ahol ebédel, ahol kávézik, vagy ahol a mellékhelyiség van. Minden ilyen szünetben rá tudja csatlakoztatni a töltőre a gépet, és így gyakorlatilag folyamatosan használható a jármű.
– Mi jellemzi e gépek szervizelését?
Cs. J.: – Jellemző trend, hogy egyre kevesebb a mechanikus feladat, sokkal inkább informatikai kérdéssé válik a javítás és a karbantartás. Számunkra alapvetés a diagnosztikai park fejlesztése és a szakembereink tudásszintjének növelése. Így érhető el, hogy gyakorlatilag minden beavatkozást meg tudunk csinálni egy adott gépen, legyen szó mechanikus, hidraulikus, elektromos/elektronikus vagy szoftveres problémáról.
K. L.: – Korábban, ha valaki ilyen gépek szervizelésére jelentkezett, akkor a mechanika és a hidraulika volt a két legfontosabb terület, amiket jól kellett ismerni. Azóta ezek ismerete természetessé vált, most már viszont az elektronikai és szoftveres háttér vált égető fontosságúvá. Amikor felveszünk egy új kollégát, akkor mi is elsősorban ezekre fókuszálunk. Adott alapok kellenek ahhoz, hogy utána rá lehessen építkezni a Kalmar gépek technikai megismerésével.
– A vállalat ma már korszerű digitális eszközökkel segíti a felhasználókat. Mit kell tudni a Kalmar INSIGHT szolgáltatásáról?
Cs. J.: – A Kalmarnál INSIGHT-nak nevezik azt az eszközt, ami mondjuk a repülőgépiparban a fekete doboz volt, vagy amit a Forma1-ben telemetriának hívtak. Ez egy olyan egység, amely a gép minden adatát felveszi, digitalizálja és valós időben azonnal továbbítja. Miket vizsgál? Rengeteg paramétert a motorfordulatszámtól, a gyorsuláson és lassításon át, a kormányszög-jeladóig. Minden releváns adatot másodpercenként többször rögzít, a felvett adatokat pedig a rendszer azonnal küldi a felhőbe, egy szerverre. Ehhez természetesen a gyártónak van kizárólagos hozzáférése, de a gép tulajdonosa is vásárolhat magának ilyen jogosultságokat. Az INSIGHT gyakorlatilag mindent tud a gépről: az adott pillanatban pontosan látja, hogy mit hol és hogyan csinál az eszköz, és látja az aktuális energiafelhasználást is. A gép tulajdonosa vagy használója tehát minden olyan adatra rálát, ami lehetővé teszi, hogy a lehető leggazdaságosabban tudja használni a gépet.
K. L.: – Ezeknek az adatoknak a felhasználásával könnyebben és hatékonyabban meg lehet tervezni egy-egy terminál optimális működtetését. Abban is segít az Insight, ha például valamilyen váratlan eseményt kell rekonstruálni. Túlzás nélkül mondható, hogy ez a rendszer a terminál versenyképességét is növeli. Adott esetben nemcsak új gépeknél, hanem régebbieknél is elérhető, mivel utólag is telepíthető a hardver-szoftver. Ez a szolgáltatás néhány éve érhető el, és úgy látjuk, hogy egyre népszerűbb.
– Hol találkozhatnak a jövendőbeli üzemeltetők a Kalmar gépekkel élőben?
Cs. J.: – Tudunk utakat szervezni az érdeklődőknek, amelyek keretében elkísérjük őket olyan terminálokra, helyszínekre, ahol megtekinthetők, adott esetben ki is próbálhatók a gépek, és megismerhető, hogy mire képesek a mindennapi munkavégzés során.
Aranyi Péter
