Június utolsó hetében két új kínai járatot köszöntöttek a budapesti repülőtéren: elindult a közvetlen Kanton–Budapest és Hszian–Budapest légi járat. Az újdonságokhoz augusztusban csatlakozó Budapest–Shenzennel együtt már hét közvetlen utasjárat lesz elérhető Budapest és Kína között. Ezzel a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Kelet-Közép-Európa legkiterjedtebb hálózatát kínálja a távol-keleti ország felé, jelentős gazdasági előnyt biztosítva Magyarországnak. Az új járatoknak ráadásul az utasok is örülhetnek: megnyílik az út Ázsia többi térsége, valamint Új-Zéland és Ausztrália irányába is.
Peking, Sanghaj, Csungking és Ningbo mellett június végétől már Kanton és Hszian városa is elérhető közvetlen repülőjárattal Budapestről, amelyhez augusztus elején csatlakozik Sencsen, heti 20-ra bővítve az ázsiai ország és Magyarország közötti légi összeköttetések számát.
A China Southern jóvoltából közvetlen járattal elérhetővé vált Kanton Kína egyik legfontosabb gazdasági központja: a városnak otthont adó Kuangtung tartomány térsége az ország GDP-jének 10 százalékát adja, ezért az összeköttetés a magyar gazdaság számára is kiemelt jelentőségű. A Gyöngy-folyó deltája – Hongkong, Makaó, Sencsen és Kanton térsége – a világ legnagyobb informatikai és megújuló energia kutatás-fejlesztési központja. A több mint 15 millió lakosú metropoliszból többek között olyan, Magyarországon is jelentős befektető vállalatok származnak, mint a BYD, a Huawei, a ZTE, a Sunwoda, és az Eve Energy.
A körülbelül 13 milliós lakosságú, 3000 éves Hszian Senhszi tartomány székhelye és egyben legnagyobb városa. Pekingtől mintegy 900 kilométerre délnyugatra fekszik, fontos ipari és pénzügyi központ, és turisztikai szempontból is fontos értéket képvisel. Itt található minden idők egyik legnagyobb régészeti felfedezése, az első kínai császár sírját őrző 8000 agyagkatona, valamint Kína legjobb állapotban fennmaradt, 11 kilométer hosszú városfala a ráépült 13 emeletes pagodával. A járatot a Shanghai Airlines és a China Eastern biztosítja.
Az új desztinációk fontos csomópontként szolgálnak a Budapestről induló utasoknak a Kínán és Ázsián belül történő továbbutazáshoz, a pekingi, sanghaji és kantoni járatok pedig kényelmes átszállási lehetőséget kínálnak Ausztrália és Új-Zéland felé.
„A két új járat újabb megerősítése a kínai-magyar légi kapcsolatoknak, ami mind az utasok, mind a magyar gazdaság számára előnyt jelent – mondta Francois Berisot, a Budapest Airport vezérigazgatója. – Az elmúlt években a Budapest Airport olyan kiterjedt útvonalhálózatot alakított ki Kína nagyvárosaiba, ami regionális szinten is kiemelkedő, a légikikötő a két ország között utazó szabadidős és üzleti utasok, illetve a keletről érkező cargoszállítmányok kelet-közép-európai regionális központja lett. A Budapest Airport jelenleg is tárgyal újabb kínai járatok elindításáról, tovább erősítve a két ország között fennálló gazdasági kapcsolatot és virágzó turizmust.”
Az augusztus elején induló, Hainan Airlines által üzemeltetett Sencsen–Budapest járattal kiegészülve mindez heti 20 közvetlen járatot jelent Magyarország és Kína között. Ez jelentős emelkedés a koronavírus-járvány előtti léptékhez képest: 2019-ben, a repülőtér eddigi legforgalmasabb évében 220 ezer utas érkezett légiúton Kínából Magyarországra; a hálózatbővítés lehetővé teszi, hogy ez a szám több mint 400 ezerre nőjön. A belly cargo, vagyis a repülőgépek alsó fedélzetén szállított áruk mellett a dedikált cargo összeköttetések száma is jelentősen növekedett az elmúlt években ezen az útvonalon, így napjainkra a Budapest Airport stratégiai jelentőségű elosztóközponttá vált a Kínából érkező áruk számára.
A Budapest Airport a járatok elindításával kapcsolatban aktívan együttműködött a Külgazdasági és Külügyminisztériummal és a Magyar Turisztikai Ügynökséggel.
