A MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút 11,2 km hosszú, keskenynyomközű vasútvonal, hét állomásán – most már – hat különböző biztosítóberendezés-típussal. A Gyermekvasút – kiránduló, szórakoztató funkcióján túl – fontos oktatási, szakember-utánpótlási feladattal is bír: az elmúlt közel 70 év során számos gyermek szerzett itt olyan, életre szóló élményeket, amelyek pályaválasztásukat meghatározták. Köztudott, hogy a biztosítóberendezési szakma az utánpótlás szempontjából válságos helyzetben van, így minden lehetőséget meg kell ragadni arra, hogy rövid, közép- és hosszú távon egyaránt minél több fiatallal szerettessük meg. Bár a MÁV komoly összeget fordít a Gyermekvasút üzemeltetésére, azt a legtriviálisabb hasznot nem „szüreteli le” kellőképpen, hogy az itt szolgáló gyerekekből egyszer talán a vasutat életre szóló hivatásként választó jó szakemberek lehetnek. Azonban a mai tizenéveseket – véleményünk szerint – nem lehet csak korszerűtlen technikával – váltózárkulccsal vagy vonóvezetékkel – megnyerni: olyan műszaki megoldásokat, fejlesztéseket kell mutatni, amelyek vonzóvá teszik számukra a biztosítóberendezések világát. A MÁV Zrt. Technológiai Központ e gondolat mentén indította el a „Gyermekvasút bevonása a biztosítóberendezési szakember-utánpótlásba” c. programját, amelynek egyik eleme volt Hűvösvölgy állomás mechanikus (helyszíni állítású váltók központi reteszeléssel, alakjelzőkkel) berendezésének kiváltása egy Domino70 biztosítóberendezéssel. Sem D70, sem más tolatóvágányutas berendezés nem üzemelt korábban a Gyermekvasúton; a legkorszerűbb biztosítóberendezés az 1973-ban az akkori Ságváriligeten (ma Szépjuhászné) létesített Domino55 volt.
A Domino70 helyének kiválasztásakor két érv is szólt Hűvösvölgy mellett: ugyanilyen berendezés üzemel Hárshegy állomáson is, így ez a típus megmarad a Gyermekvasút vonalán, illetve Hűvösvölgyben zajlik a legtöbb és legösszetettebb tolatási munka. Fontos szempont volt az előbbiek mellett, hogy az állomáson álljon rendelkezésre megfelelő méretű helyiség és kellően megbízható villamosenergiaellátás, hiszen állandó telepítésű tartalékenergia-ellátást nem terveztünk.
Az ötlet megszületése, a Gyermekvasút vezetésének meggyőzése – utóbbi nem volt túl nehéz –, valamint a helyszín kiválasztása után elkezdődhetett az igazi munka: a berendezés engedélyezési tervének elkészítése és hatósági engedélyeztetése, elő- és kiviteli tervezése, belső- és külsőterének megépítése; nem utolsósorban e munkák elvégzésének és finanszírozásának tervezése.
Annak érdekében, hogy a gyerekek már az építés során megbarátkozhassanak legalább a kezelőfelülettel, első lépésként a dominópult beépítését terveztük. Nagy szerencsénkre nem sokkal korábban történt az M2 metróvonal biztosítóberendezésének cseréje, így a BKV Metró Üzemigazgatóságtól ajándékként megkaptuk Stadionok állomás pultját. Igen ám, de az ajándék után áfát kell fizetni – ne menjünk most abba bele, hogy mit jelent egy százezer forintos ajándék után a befizetendő áfa „kiéneklése” és könyvelése (!) a vasút szervezetén belül… Elég annyi, hogy az áfafizetésre megkértük az egyik támogató céget, nevezetesen az AXON 6M Kft.-t. A régi pultot pedig elvittük Sé-re (az egyik kétbetűs falu Szombathelytől Nyugatra), a Szenzorika Bt. telephelyére, hogy néhány hónap múlva Hajdú Richárd és Kövér Károly precíz munkája után talán a legszebb D70 pultként térhessen vissza Hűvösvölgybe. Így azt éppen néhány nappal a gyermekvasutasok avatása előtt helyeztük el a forgalmi irodában.
A tervezési (engedélyezési, elő- és kiviteli tervek) és belsőtér-építési feladatokat a Technológiai Központ vállalta, hiszen a Biztosítóberendezési Osztályon több kolléga is rendelkezik tervezési jogosultsággal, valamint építési tapasztalattal. Első lépésként az – akkori – NKH létesítési engedélyét kellett megszerezni, amit gyakorlatilag probléma nélkül teljesítettünk. Mivel bizonyos jelzők között az általános fékút (ez a Gyermekvasúton 400 m) nem volt biztosítható, a hatóság fékútmérést írt elő. Nem okozott azonban nagy meglepetést, hogy az állomás körzetében található legnagyobb lejtőn (29 ezrelék) a legrosszabbul megfékezett vonat mindössze 45 m fékút alatt állt meg!
Az engedélyezési terv részét képezi az áramellátó berendezés is; első elképzelésünk szerint ezt egy bontott VKI-063-as szekrénnyel oldottuk volna meg. Szerencsére csak „volna”, hiszen a PowerQuattro nagylelkűen felajánlotta: a helyszűkét is figyelembe véve kifejezetten Hűvösvölgy állomásra kifejleszt egy egyedi – D70 állvány méretű! – áramellátó berendezést. Nem mellesleg az áramellátáshoz fűződik e munka egyik legkedvesebb története is: elfelejtettük a PQ-t tájékoztatni arról – a számunkra nyilvánvaló, de egy biztosítóberendezési energiaellátást gyártó cég számára egyáltalán nem természetes – követelményről, hogy a Gyermekvasúton a biztosítóberendezéseket esténként, az utolsó vonat után kikapcsolják… A PQ ártatlanul – és jogosan – jelezte: „Tőlünk még sohasem rendeltek olyan biztber áramellátást, amit esténként leállítanak…”.
A PQ által Hűvösvölgy állomásra fejlesztett áramellátó berendezés
Talán az egyik legnehezebbnek ígérkező, de aztán hihetetlen flottul futó munka volt az állomás külsőtéri kábelezése. A munka nagysága miatt erre öt céget (Műszer Automatika Kft., Termini-Rail Kft., TBÉSZ Zrt., R-Kord Kft., Rail-Safe Kft.) kértünk fel: egy rövid munkaindító megbeszélés után szinte minden „magától ment”. Szinte minden területi igazgatóságtól kaptunk külsőtéri kábeleket, amelyeket, ha éppen nem volt a szükséges érszerkezetű vagy keresztmetszetű kábeltípus, az építést végző cégek „pótoltak ki”.
A biztosítóberendezés jelfogótermét (bár a két rövid állványsort éppen csak befogadó helyiséget csak a legnagyobb jóindulattal lehet „terem”-nek nevezni) egy korábbi irodaelőtérből alakítottuk ki a PowerQuattro Zrt., a Tran-Sys Kft. és a Bi-Logik Kft. segítségével. A „terem”-ből nyíló két apró helyiségben egy kis raktárnak, illetve egy pici „irodának” is jutott hely. A belsőtér kialakítása – az akkor még – BKV HÉV Üzemigazgatóságtól, a budapesti (Kelenföld 21-28 vágány) és debreceni (Fényeslitke) területen elbontott D70 berendezések „maradványaiból” történt. A belsőtéri tervezést, építést teljes egészében a Technológiai Központ Biztosítóberendezési Osztálya végezte el Rétlaki Győző segítségével, de Hajdú Richárd irányításával (és legnagyobbrészt saját keze munkájával). Annak érdekében, hogy a lapos tetős állomásépületben elhelyezkedő jelfogóteremben télen-nyáron jó körülmények között lehessen dolgozni, a Safe-Terv Kft. biztosította a helyiség hűtő-fűtő klímaberendezését.
A biztosítóberendezés jelfogóállványai
Bár Hűvösvölgy nagyvasúti mértékkel nyilván nem mérhető méretű állomás, 12 kétsínszálas és 2 egysínszálas szigetelést kellett kialakítani, amelyhez megfelelő mennyiségű szigetelő hevedert kellett „szerezni”. Bár a Miskolci és a Szegedi Területi Igazgatóság is két (!) nap alatt összegyűjtötte a számunkra szükséges mennyiségű, 48 rendszerű sínhez való műanyag hevedert, végül mégis a MÁV-Thermit által felajánlott, a legmagasabb minőséget jelentő kompozit heveder beépítése mellett döntöttünk. Ezek beépítését a területileg illetékes Ferencvárosi Pft. végezte Horváth Dávid, a Gyermekvasutat pályás szempontból nagyszerűen kézben tartó technikus kolléga irányításával. A szigeteltsínek biztosítóberendezési munkáit (végelzárók, hosszanti átkötők elkészítése és telepítése) – csakúgy, mint a kifejezetten a Gyermekvasútra gyártott kisárbocos jelzők gyártását és beépítését – a Bp. Ter. Ig. Biztosítóberendezési Főnökség, Nyugat végezte Nemesvisi János vezetésével.
A D70 üzembe helyezését célszerűen egy olyan hétfőre terveztük, amikor nincs vonatközlekedés, így a munka zavartatás nélkül végezhető. Különösen fontos volt ez amiatt is, hogy a váltók központi állításba való bekötése egy „szokásos” nagyvasúti váltóhoz képest kicsit bonyolultabbnak ígérkezett. Emiatt az üzembe helyezés előtt két héttel, a sötétüzembe helyezés napján „rápróbáltuk” a hajtóműveket a kiérőkre: és milyen jól tettük! A két csúcssínfül olyan közel helyezkedik el egymáshoz keskenynyomközű váltóknál, hogy a két váltóhoz négy, teljesen egyedi ellenőrzőrúd legyártására volt szükség. Mivel a váltókon korábban reteszdob volt, ezeket – már csak azért is, mert hamisfoglaltságot okozott és a sötétüzem alatt a foglaltságérzékelésnek működnie kell – a sötétüzem kezdetekor eltávolítottuk. A reteszemeltyűket emeltyűpótlókkal váltottuk ki, a vonat által járt 2. váltóra váltózárak kerültek.
Hűvösvölgy állomás Domino70 biztosítóberendezését – mint a MÁV 17., de legkisebb D70-jét – 2017. április 24-én helyeztük szembe, június 2-án pedig szinte az összes támogató cég részvételével, az R-Traffic Kft. jóvoltából ünnepélyesen fel is avattuk. Öröm volt látni, hogy a gyerekek mennyire készültek erre, és milyen gyorsan profi táblakezelőkké váltak…
Most pedig lássuk, hogy az új biztosítóberendezés milyen műszaki jellemzőkkel, egyedi megoldásokkal, illetve milyen speciális funkciókkal bír.
Jelzők, váltók
Az állomás két vonatfogadó vágánnyal és két központi állításba bekötött villamos hajtóművel felszerelt váltóval rendelkezik. A Gyermekvasút egyik fejállomásaként a végponti irányból a nem biztosított Vontatási Telep csatlakozik. Kisállomási volta ellenére összesen 6 főjelzővel telepített, amelyből 5 (a bejárati jelző kivételével) tolatásjelzővel egyesített fény főjelző. A Vontatási Telep felé csak tolatási mozgás végezhető, ezért a fogadóvágányok végponti végén lévő főjelzők a főlapon csak egy vörös fénnyel és kiegészítő lapon egy fehér fénnyel vannak felszerelve. A Dominó70 számára ez a jelző nem ismeretlen, BILK-Kombiterminál állomás kialakítása hasonló, hiszen az egyik oldalon csak tolatási mozgások végezhetőek. Megjegyzendő, hogy ezek a jelzők nem egyeznek meg a fejpályaudvarok ütközőbakban végződő vonatfogadó vágányon alkalmazott tolatásjelzővel egyesített fény fedezőjelzőkkel.
A mechanika korszakában gyakori forgalmi szituáció volt, hogy a vonatot foglalt vágányra kellett fogadni, mert az I. vágány végén 1-2 kocsit későbbi tolatáshoz otthagytak. A foglalt vágányra járatáshoz ezért minden esetben a Forgalmi Utasításnak megfelelően a szükséges értesítést el kellett végezni. Az új állomást ennek az igénynek megfelelően úgy alakítottuk ki, hogy az I. vágányt középen egy sárga lámpasorral felszerelt főjelzővel megosztjuk. Mintaként szolgált Siófok állomás, melynek 2015-ös átépítése során a II. vágány szintén főjelzővel osztott vágány lett (halkan megjegyezve, olyan forgalmi technológia azóta sem volt az állomáson, amely az osztás adta lehetőségeket kiaknázná). A Dominó70 alapáramkörileg tartalmazza az úgynevezett rejtett megcsúszást, vagyis a főjelző mögötti első szigetelt szakasz szabad állapotát (a legtöbb esetben) vizsgálja a 15. nyomban. Ennek megfelelően az I. vágány 3 szigetelt szakaszra bontódik: I/1, I/2, I/3, amelyből az utóbbi arra hivatott, hogy biztosítsa a vágány közepén lévő főjelző mögötti 50 méteres szakasz szabad állapotának ellenőrzését. A megvalósítás (Siófokkal egyetemben) Önálló Szakasz sávval történik, amely hasonlóan egy váltóhoz vágányúti funkciókat tartalmaz, ez alatt értendő például a szakasz lezárása. Az önműködő oldás kialakítása több próbát és tesztet igényelt, mert az ÖSZ sáv egyrészt nem része az elvi kapcsolásnak, másrészt a D70 koncepciójától eltérően, csak az egyik oldalán csatlakozik a sávhoz irányhelyesen olyan objektum, ami a 10. és 11. nyomok információit gondtalanul átadná. Mivel ÖSZ sáv csak Ferencvárosban és Siófokon van (minimális mennyiségű tartalékkal), új ÖSZ sávot kellett gyártatnunk. Ezt a bajai GTKB Kft.-nek köszönjük.
A vágány megosztásáért felelős jelző Önműködő Jelzőüzemre is kapcsolható a V1-es jelzőig, amelyet a bejárati jelző megálljra ejtő szakasza indít el. Mivel a jelző sárga lámpasoros, így annak Megállj! vagy Szabad jelzési képétől függetlenül a rá előjelzést adó bejárati jelző mindig egy nyugodt sárgán világít, így nem volt szükséges a bejelentkező szakaszra kötni az ÖJÜ vezérlését.
A két váltó elejénél közvetlenül törpe tolatásjelzők helyezkednek el. Annak érdekében, hogy a Vontatási Telepen történő tolatási mozgások során az E1-es tolatásjelző Szabad a tolatás jelzési képét véletlenül se vegye magára indokolatlanul a mozdonyvezető, külön árbocos tolatásjelző is telepítésre került az E1 előtt oly távolságban, hogy a két tolatásjelző közé a körüljárás során beférjen egy mozdony, tipikusan a Gyermekvasúton honos Mk 45-ös sorozat.
Két további jelző is megtalálható az állomás bejelentkező szakaszán: ismétlőjelző és előjelző, melyek az alapáramkörnek megfelelően IJ félsávval, illetve EJ kettős sávval működnek.
Építés
Az állomás kivitelezése 2016 májusában kezdődött a kezelőkészülék gyártásával. A felújítás során nemcsak új festésű kezelőkészülék, hanem korszerű LED-es fényforrással felszerelt pult készült.
A belsőtér 2016 júliusa és decembere között épült. Egy hagyományos Dominó70-es belsőtéri kialakítástól eltérően két fontos módosítást kell megemlíteni: az egyik az, hogy a jelfogóhelyiség szűkös helykapacitása miatt külön szabadkapcsolású állvány létesítésére nem volt lehetőség, így a Központi Elzáró állvány aljában kerültek elhelyezésre a negatív dugaszsávok, félsávok, előjelző vezérlő és az önálló szakasz sáv. A másik szintén a kis helyiségre vezethető vissza, mégpedig az egyedi gyártású, egy D70 állvány méretével megegyező áramellátás. Mérete ellenére biztosítja a különböző működtető feszültségek szünetmentes áramellátását, illetve aggregátoros csatlakoztathatási lehetőséget.
Az állványok többsége a Kelenföld állomás megcsonkításából származik, melynek során P+R parkoló létesítésével 8 vágány felszedésre került. Kiemelendő, hogy a foglaltság érzékeléshez szükséges hangfrekvenciás állvány felszabadításához Kelenföld váltóinak más állványra való átterhelése volt szükséges.
A külsőtér nagyobb időszakot vett igénybe a különböző építési fázisok más-más cégek általi kivitelezése miatt. A fényjelzők állítása 2016 augusztusának végén, az utolsó szigetelt kötések behelyezése idén április elején történt. Ettől eltekintve, a Dominó70 rendszertechnikájának köszönhetően a belsőtér próbadugókkal éleszthető volt.
További tervek
A fejlesztések ezzel nem értek véget. Tervezés alatt áll Hűvösvölgy és a szomszédos forgalomszabályozó állomás (Hárs-hegy vagy Szépjuhászné) között az ellenmenet és utolérést kizáró vonali berendezés megvalósítása. Jelenleg egy szabadkapcsolású áramkör biztosítja azt, hogy Hűvösvölgyben a kijárati szabad fény csak akkor jelenik meg, ha a felnőtt dolgozó kulcsos kapcsoló segítségével ahhoz hozzájárul, elkerülvén a téves kezeléseket. Az ellenmenet az ismert kétvezetékes MTV sávokkal és A3 tengelyszámlálókkal fog kiépülni. Érdekessége ennek, hogy nem véletlenül nem lett a szomszédos állomás konkrétan meghatározva: földrajzilag a következő állomás Hárs-hegy, viszont az aktuális menetrendtől függően nem mindennap teljesítenek szolgálatot az állomáson, vagyis esetenként be van zárva. Ilyenkor az ellenmenetet és vonatutolérést nem Hűvösvölgy–Hárs-hegy, hanem egészen Hűvösvölgy–Szépjuhászné között kell kizárni. A leendő berendezésnek univerzálisan alkalmazkodnia kell ahhoz, hogy Hárs-hegyet mint állomást vagy csak „térközi” funkciókat ellátó szakasznak kell tekintenie. E munkához a Certuniv Kft. ad segítséget.
A másik kiemelendő fejlesztés a kezelőkészülék számítógépes, szimulált felülvezérlése – ennek hardveres hátterét az AXON-6M Kft., a MES Kft. és a PERCEPT Kft. biztosította. Hűvösvölgyben minden reggel oktatással kezdődik, amely során az állomásfőnök számlált kezelések felhasználásával a gyermekvasutasoknak különböző kezeléseket mutat be. Sajnálatos módon a kezelések nem teljes körűek, hiszen egyes forgalmi szituációkhoz elengedhetetlen egy vagy több foglaltság megléte, vagy pl. egy jelzőzavarhoz ki kellene csavarni az izzót az optikából. Másrészt rengeteg számláló kerül felhasználásra, amelyet a szakma nem igazán szeret. Ezek orvoslásaként egy egyedi fejlesztésű Dominó70 szimulátor és illesztőáramkör által a kezelőkészülék leválasztható a jelfogóhelyiségről és általa a fizikai egységekről, így a pult visszajelentéseit és nyomógombjait ez idő alatt a szimulátor dolgozza fel. A program kezelőfelülete lehetővé teszi foglaltságok ki- és bekapcsolását, illetve különböző hibák generálását a teljes körű – számlálójelfogók működése nélküli – oktatás létrejöttéhez. A leválasztás másodosztályú jelfogókkal, a kezelőkészülékről történhet. Az illesztőkártyák áramköri megtervezéséért külön köszönet illeti a Technológiai Központ munkatársát, Pálinkás Gábort.
Az eddigi ismert szoftverektől eltérően a program nem a különböző szituációk sokaságát próbálja reprezentálni (például vágányúti foglaltság esetén a jelzőnek vissza kell esnie, mert tudjuk, hogy ennek kell történnie), hanem az egységek belső kapcsolását felhasználva az áramköröket érintőről érintőre szimulálja. Ennek köszönhetően a szoftver a valódi biztosítóberendezés tervezéséhez is mankót nyújthat, mint ahogy az történt is az ÖSZ sáv kapcsolási eseteinek kidolgozásakor és az ideiglenes kulcsos blokkáramkör létesítésekor.
Hajdú Richárd, Tóth Péter
A cikk a Vasúti VezetékVilág 2017. júniusi számában jelent meg.