Munkavállalók milliói térhetnek vissza a munkába, a korábban megszokott kerékvágásba. Vagy mégsem? Azt még korai lenne megítélni, hogy a koronavírus hosszútávon hogyan alakítja át a megszokott rutinokat, a biztonságos munkakezdés azonban most rendkívüli kulcskérdés minden munkáltató számára.
A Magyar Kormány megszüntette a társadalom csaknem két hónapig tartó bezártságát, enyhítette a járványhelyzethez alkalmazkodni kénytelen munkahelyekre, vállalkozásokra nehezedő terheket. Ezzel egyidőben, a munkavállalók egészsége érdekében a Nemzeti Népegészségügyi Központ ajánlásokat fogalmazott meg a munkahelyek számára. Fontos tudni, hogy a cégek saját hatáskörben teljesen szabadon dönthetnek a munkahelyi munkavégzés újbóli bevezetéséről. Ugyanakkor, amíg a járvány jelen van Magyarországon, a fertőzés elleni óvintézkedések betartása megkerülhetetlen feladat. Különösen a nagy létszámú, egy légtérben sok embert foglalkoztató cégeknél van szükség az óvintézkedések következetes betartására. A legfontosabb, hogy az irodába csak egészséges emberek menjenek vissza, de ezt hogyan tudjuk biztosítani?
Az bizonyos, hogy a lazító intézkedések hatására – sok helyen már azt megelőzően –, minden munkahelyen központi kérdéssé vált az újraindítás valamint az, hogy a jelenlegi körülményekhez hogyan tud az adott vállalkozás és munkatársaik alkalmazkodni. Óva intenénk azonban mindenkitt attól, hogy túlzott könnyelműséggel kezelje a helyzetet – a vírus ugyanis nem tűnt el és várhatóan még egy jó darabig nem is fog. Persze, a gazdaságot újra kell indítani, bizonyára alig van vállalkozás, amely további hosszú ínséges hónapokat át tudna hidalni gond nélkül. Mi magunk sem a karantén-létre szocializálódtunk, a bezártság mentálisan is megviselte az embereket, szükségszerű tehát, hogy valami történjen. Nem mindegy azonban, hogy hogyan.
Óvatos lépések
A legfontosabb, hogy legyen átfogó, minden szempontot figyelembe vevő stratégia. A munkavégzés helyszínére alkalmazott óvintézkedések, munkakörökre és feladatokra bontott kockázatelemzés, amely során felépíthető egy új munkarend, kik és hogyan dolgoznak irodai környezetben, milyen feladatok végezhetőek távmunkában is.
Lupkovics Edit a Jobsgarden HR szolgáltató divízió vezetője szerint nagyon sok új feladat hárul most a HR-vezetőkre, hiszen alapjaiban rendezte át a munka világát is a járvány.
„Először is nagyon fontos az előre kiadott szabadság kérdése, hiszen a szülőknek meg kell valahogy oldaniuk a nyarat is, amikor a gyerekeknek nincs iskola. A másik fontos kérdés az ütemezés, hogy azonnal kezdje meg mindenki a munkát, vagy több szakaszban. És hogy hogyan tudjuk megelőzni a fertőzés második hullámát? Megoldani a fertőtlenítési lehetőségeket például. Abban, hogy kell-e kollektív szűrés, egyelőre az egészségügyi szakemberek véleménye sem egyértelmű, úgyhogy nem az egységes irányelvek, hanem az egyéni, cégvezetői döntések kellenek”—mondja Lupkovits Edit, aki szerint a HR-szakemberek nagyon komoly kihívásokkal szembesülnek majd a jövőben, hiszen olyan paradigmaváltás van, amire korábban nem is gondoltak volna. „Most a biztonságról kell dönteni, de idővel arról is, hogy az a fajta rugalmasság, aminek létjogosultságát igazolta a kialakult helyzet, része tud-e maradni a munkavégzésnek. Egyrészt mondhatnak nemet, de ha úgy gondolják, hogy igen, akkor ki kell alakítani olyan rendszert, ahol a virtuális térben is képes egyben tartani a közösséget, motiválni a munkatársakat. Ez egészen új helyzet”—tett még hozzá a HR-szakember.
Tesztelési megoldások
A munkáltatók úgy tűnik nagyon is komolyan veszik a biztonságot, az újrakezdés hírére folyamatosan keresik a lehetőségeket, hogy megőrizzék dolgozóik egészségét, de nagyon nem mindegy, milyen módszert választanak. Dr. Várdi Katalin, az InspiroMed Légzésközpont és Alvásklinika tüdőgyógyász, légzésrehabilitátor főorvosa már több munkahely egészségügyi biztonságának kidolgozásában vett részt, illetve egyedi tesztelési megoldást is kidolgozott ki.
„A sima vérteszt gyakran ad fals negatív eredményt, így mi szérumból tesztelünk, és a vérből további kiegészítő vizsgálatokat is végzünk. Így egyrészt azt is ki tudjuk mutatni, ha a fertőzés korai stádiumában, de már jelen van, másrészt lehetővé teszi, hogy költséghatékony, megbízható módszerrel lehessen felmérni akár egy nagy létszámú munkavállalói kört is. Így további, költségesebb lépésekre csak a szűrésen COVID-gyanúsnak ítélt – jellemzően 5-10% közötti – munkatársak esetében kell elvégezni. Akinél pozitív a teszt, ott elvégezzük a PCR-vizsgálatot is, behívjuk és személyesen beszéljük át a teendőket.
Az újrakezdésnél egyébként nagyon fontos, hogy egy cég, saját „pandémiás stratégia” alapján azokat a kollégákat helyezze egy légtérbe, irodába, akik amúgy is együtt szoktak dolgozni, hogy újra megszokják egymást, és ezek a ’vírusközösségek’ ne nagyon találkozzanak egyelőre egymással. A munkáltatók megannyi fertőtlenítési é higiéniás teendői ezekkel a stratégiai elemekkel kiegészítve, hatékony védelmet biztonságérzetet nyújthatnak a munkatársaknak.” – mondja a tüdőgyógyász főorvos.
És mit mond a hivatalos kormányközlemény?
Intézkedések a biztonság érdekében
Különösen a nagy létszámú, egy légtérben sok embert foglalkoztató cégeknél van szükség az óvintézkedések következetes betartására. A legfontosabb,hogy az irodába csak egészséges emberek menjenek vissza, fokozottan figyelni kell a fertőtlenítő kézmosásra, a felületek fertőtlenítésére és a távolságtartásra. A munkáltatók gondoskodjanak a helyiségek gyakoribb takarításáról is. A munkahelyen gyakrabban kell fertőtleníteni, takarítani, a számítógépeket, klaviatúrát, kapcsolókat is gyakran kell fertőtleníteni. Lehetőség szerint, meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a munkatársak meg tudják tartani egymástól a 1,5-2 méteres távolságot. A zsúfoltságot a munkahelyi étkezdében is kerülni kell, fontos, hogy ott is legyen kézfertőtlenítési lehetőség és a mindenki által használt eszközöket gyakran fertőtlenítsük. A távolságtartás mellett fontos a gyakori szellőztetés is: az ablakokat gyakran nyissuk ki, a szellőztető rendszereket ellenőriztessük. Ahogy arra az ITM már korábban felhívta a figyelmet, a otthoni munkavégzésre a munka törvénykönyve nem tartalmaz konkrét szabályokat, így korlátozó rendelkezéseket sem rögzít. A munkáltatók körében egyre népszerűbb a home office intézménye is, amelynek során a munkavégzési hely meghatározásának jogkörét a munkáltató átadja a munkavállaló részére, így annak eldöntésére a dolgozó jogosult. A munkáltatók az otthoni munkavégzés részletszabályait a munkavállalóval kötött megállapodásban rögzíthetik, vagy belső szabályzatukban tehetik megismerhetővé. A munkahelyvédelmi bértámogatás igénybevételét ezek a foglalkoztatási formák nem befolyásolják, a munkahelyek megőrzését szolgáló segítség távmunka és otthoni munkavégzés után is kérelmezhető.
