Ez a cikk a NavigátorVilág decemberi számában jelent meg.
A nemzetgazdaság – azon belül a fenntartható logisztika – számára kulcsfontosságú a vasúti árufuvarozás, amely jelentősen felértékelődött az elmúlt években, és valamennyit lefaragott a közúttal szembeni versenyhátrányából, vélekedett előadásában a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület ügyvezető igazgatója.
Az áruszállításban 2010-hez képest mintegy 40 százalékos növekedés várható, és ezzel a teljesítménybővüléssel az amúgy is terhelt közutak már nem lesznek képesek megbirkózni, tehát a vasúti árufuvarozás erősödésével számolhatunk, szögezte le Hódosi Lajos. A közútnál sokkal környezetkímélőbb és biztonságosabb szállítási mód általános felértékelődéséhez nagyban hozzájárult az intermodális szállítás iránti igények növekedése, a korszerűbb vasúti eszközök és az új üzemi technológiák bevezetése, az úthasználati díjak egyre több országra való kiterjesztése, a sofőrhiány és a mobilitási csomag negatív hatásai. Ahhoz, hogy a vasút ténylegesen aprópénzre váltsa az utóbbi időszak számára kedvező fejleményeit, piaci változásait, ki kell használni a vasúti áruszállításban rejlő termelékenységi és fejlesztési potenciálokat, növelni szükséges a szektor intermodális versenyképességét, feloldva a jelenleg korlátolt befektetési lehetőségeit.
A közúthoz való felzárkózást az Európai Unió is támogatja, ezért fogalmazta meg már korábban az Európai Bizottság, hogy 2030-ig a 300 km-nél nagyobb távolságú fuvarfeladatok esetén a közúti fuvarozás legalább 30 százalékát más szállítási módra, elsősorban vasútra kell terelni. Mindezek ellenére a vasúti áruszállítás piaci részesedése az áruszállítás teljes megoszlásában csökkent, az utóbbi években stagnál, az egyeskocsi-forgalomban mozgatott áru mennyisége hazánkban, az elmúlt 10 évben 70 százalékkal visszaesett, az energiaár emelkedése drágítja a villamos vontatást, a vasúttársaságok profitabilitása sem növekszik az egyre nagyobb költségek (pályahasználati díj, vágányzárak okozta többletteher) miatt. Jelenleg az egyik leghúsbavágóbb problémát a vágányzárakkal járó többletköltségek okozzák a vállalatoknak, ezért különösen fontos szerep hárul a MÁV Zrt. vezetésével működő HUNGRAIL Vágányzári Munkacsoportra.
A testület munkájának köszönhetően jó szakmai együttműködés alakult ki a vasúttársaságok és a MÁV között, ami a 40-es vonalon elrendelt vágányzárra való felkészülés idején nagyon jól kamatozott. A munkacsoport kezdeményező szerepet visz a többletterhekkel szembeni kompenzáció kiharcolásában, az Innovációs és Technológiai Minisztériummal folytatott egyeztetéseken. A HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület 2016-ban mutatta be első alkalommal a Vasúti Árufuvarozási Cselekvési Tervét, amely többek között célul tűzte ki hazánk részvételének biztosítását az Ázsia–Európa közötti konténeres áruforgalom növelésében. Ennek megvalósulása érdekében kidolgozták a Kombinált Fuvarozást Ösztönző Programot, szorgalmazzák a tárolási és rakodási kapacitások fejlesztését meglévő terminálok esetében, illetve új terminálok létesítését a konténeres forgalom szempontjából fontos szállítási útvonalak mentén, szabályozási oldalról pedig a vasutat sújtó adók és illetékek eltörlését.
A kormányzattal előrehaladott tárgyalások folynak az egyeskocsi-forgalom revitalizációjával kapcsolatban, megmentve a lakosságot további 300 ezer kamion fő- és mellékutakon való megjelenésétől. Az egyesület elérendő céljai között szerepel továbbá a nagyvolumenű árut kibocsátó vállalatok vasúti kapcsolatainak támogatása (az iparvágányok életben tartása), a szektort sújtó krónikus munkaerőhiány megszüntetése és a folyamatos utánpótlás biztosítása (hatékonyabb képzési és vizsgáztatási rendszer kialakítása, a képzések állami támogatása, digitális oktatástechnikai eszközök alkalmazása), a járműmodernizáció a hazai járműgyártási kapacitás igénybevételével, valamint a harmadik országos közúti fuvarozás visszaszorítása egy ésszerű közútiengedély-gazdálkodás révén.
Jelenleg egy átfogó cselekvési terv összeállításán dolgozik a HUNGRAIL, amely a következő uniós finanszírozási időszak prioritásaihoz igazodva, 2030- as kitekintéssel rögzíti a Magyarország vasúti árufuvarozási tranzitszerepének növelése érdekében szükséges szakmai intézkedéseket. Ezek közül kiemelten fontos a nagykapacitású infrastruktúra biztosítása, a digitalizáció fejlesztése, az automatizáltság növelése, a gördülőállomány korszerűsítése, az iparvágányok hibridmozdonyokkal való kiszolgálása, az intermodális szállítások ösztönzése, a villamos vontatás kiterjesztése és a pályahasználati díjak jelentős csökkentése.
